Kövess minket!

Marketing

Vadnyugati viszonyok? ″A kirajzolódó kép lesújtó″

Évekig volt tetszhalott állapotban a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) sportmarketing-tagozata, amelybe pár hónap alatt lehelt életet egy lelkes szakemberekből álló csapat. Céljaikról a tagozat elnökét, Nagy Lászlót kérdeztük.

Tavaly szeptemberben alakították újra a tagozatot. Milyen indíttatásból?

Amikor megalakult a Havas Sports & Entertainment, azt a feladatot kaptam, hogy nézzem meg, miképpen működik idehaza a sportmarketing. Találkoztam marketingesekkel, sportolókkal, szövetségekkel, klubokkal, az államigazgatás szakembereivel, és az volt a benyomásom, hogy vadnyugati viszonyok uralkodnak a szektorban.

Mindenki lövöldöz mindenre, nincs olyan rendezőelv, stratégia, amely köré szerveződhetne ez az iparág.

Ekkor megnéztem, hogy van-e olyan szervezet, amely segíthetne valamiféle rendet tenni, mire kiderült, hogy pro forma létezik, de évek óta nem működik.

Miért volt tetszhalott állapotban az MMSZ sporttagozata? Nem volt rá igény?

Hogy a 2014-ben életre hívott sporttagozat alapítói mit rontottak el, nem tudom, nem vizsgáltam. Egy biztos: a piaci igény megvan rá a hirdetők, a márkák és a sportolók részéről. A növekvő reklám zaj ban egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy hiteles személyiségek szólítsák meg a fogyasztókat, és a sikeres sportolóknál – akik mögött komoly teljesítmény van – nehezen találni autentikusabb arcokat.

Tudjuk, hogy a fogyasztók többnyire emocionális alapon döntenek, és jelentőségteljes kapcsolatra vágynak a márkákkal, a szurkolás pedig ilyen elképesztően erős emóciókat képes kelteni. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a sportmarketingnek van kultúrája, sajnos idehaza ez egyelőre csak nyomokban lelhető fel.

Az MMSZ pár éve végzett egy kutatást arról, hogy a marketing mennyire része a sportklubok életének. A kirajzolódó kép lesújtó.

Mi szükség van egy külön tagozatra, miért nem bízzák a piacra?

Megtehetné a Havas Media Group, hogy felvesz néhány szakembert, és szépen, lassan formálja a piacot. Ám őszinte leszek: nehezen találni ma négy-öt olyan, hazai sporthoz értő marketingest, aki ezt nyugati színvonalon tudná csinálni.

A tao és Hosszú Katinka országában nincs meg a megfelelő know-how?

A taoféle támogatási rendszer miatt viszszaszorulóban van a klasszikus sportszpon zoráció. Egyrészt tegyünk különbséget a támogatás és a szponzoráció között: az utóbbi esetében a márkák és a sportolók kapcsolata kétoldalú folyamat, ahol a cégek joggal várnak ellenszolgáltatást.

Másrészt a látvány- és az olimpiai sportágak többsége jól finanszírozott rendszerben működik, ám mi lesz a többivel? Van ugyanakkor egy olyan nagyvállalati hirdetői réteg – például a MOL, a Telekom –, amely számára a sportolók használata nemcsak marketingkommunikációs kérdés, hanem nemzeti ügy is.

Nagy László

Az MMSZ-ben alapvetően a kkv-szektor tömörül. Őket hogyan lehet bevonni a sportmarketingbe?

Nincs szó arról, hogy a tagozat vagy csak erre, vagy csak arra a szektorra célozna. Nekünk az MMSZ egy ernyőszervezet: egy teljesen új szervezet létrehozása rengeteg energiát igényelne, nem beszélve az ezzel járó adminisztrációról. Ráadásul az MMSZ-ben jelen van az akadémiai marketingtudás is, olyan neves szakemberekkel, professzorokkal dolgoznak együtt, mint Piskóti István vagy Papp-Váry Árpád.

Edukációra szorul a piac?

Abszolút, ez a legfontosabb. Konferenciákra, workshopokra van szükség, együtt kell működni az érintett egyetemekkel.

Jó lenne, ha a sportolói és a marketingoldal félszavakból is megértené egymást.

Legyen világos, hogy mit várhatnak el a sportolók, mit kaphatnak cserében, és hogyan tudják a cégek a kampányaikba bevonni, image- és márkaépítésre használni őket. Több munkacsoport működik a tagozaton belül, az egyik pont az edukáció kérdésével foglalkozik. Májusban volt egy konferenciánk, emellett készítettünk egy social listening kutatást az e-sportról. A hosszú távú cél pedig a legjobb sportmarketingprojektek díjazása. Bízunk benne, hogy sikerül átmozgatni a piacot.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom