Kövess minket!

Marketing

″Ugyanakkor néha az egésztől hánynom kell″

A Facebook­-oldalán hónapokig nem posztolt, nem néz tévét, így azt sem tudta, hogy a Testről és lélekről nem nyert Oscart. A reklámokban jelenleg nem lát szakmai kihívást, ugyanakkor szeretné, ha értékállóbb üzeneteket közvetítenének a nagyvállalatok. Interjú Horváth Kristóffal, alias Színész Bobbal.

A színész, költő, slammer – és visszafogott médiajelenléte ellenére influencernek számító – Horváth Kristóffal a filmszakmáról, a fikciós sorozatokról és a költészetről beszélgettünk. Az utolsó kérdésünknél kicsit el is érzékenyült.

Mi jut eszébe arról, hogy „Most generáció”?

Erről nekem többes szám harmadik személyben kell beszélem, kicsit kívülálló vagyok.

Miért?

Számomra nagy dzsungel és káosz a közösségi média. Korábban összekevertem a személyes és a szakmai, illetve a külvilágnak szánt és a magánéletemmel kapcsolatos üzeneteket. November óta nem voltam a Facebookon (az interjú március elején készült – a szerk.). Miközben amiket csinálok, azok netbarát dolgok, és fontos lenne eljuttatni őket a közönséghez. Mindig csodálom, hogy a munkáim maguktól terjednek az interneten, anélkül, hogy én magam tennék ezért valamit. Éppen ezért hálás vagyok a „Most generációnak”. (Nevet.)

A következő kérdésem az lett volna, hogy ön szerint is – ahogyan az a Telekom reklámjában is benne van – ténylegesen mindenki életének szerves része az internet? De sajnos már megválaszolta.

Nekem nagyon sok időt elvenne a „nem virtuális valóságomból”, hogy megértsem a működését. Ha verset írok, a mai napig tollat, füzetet vagy A4-es lapot veszek elő. Közben meg ostorozom magamat, amiért nem használom ki kreatívan ezeket a lehetőségeket.

Horváth Kristóf ″Színész Bob″

 

Húszéves kora óta játszik színházban, hosszú évekig dolgozott a Bárkában, a Maladype Színházban, képességfejlesztő foglalkozásokat vezet a Karaván Művészeti Alapítványnál. A Slam Poetry Országos Bajnokság többszöri győztese. A Bob és Bobék Orchestra vezetője. 2018-ban lett a Telekom Lépj előre a Mostba! kampányának egyik arca.

 

Nézze meg Horváth Kristóf ″Színész Bob″ teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Hogyhogy elvállalta akkor ezt a szerepet?

Réges-rég nem vállaltam el ilyen munkát, keresek annyi pénzt, hogy ne lehessen sarokba szorítani, másrészt az image-em a tőkém, óvatosnak kell tehát lennem. Nagyon ügyelek arra, hogy a hitelességem megmaradjon. Azt gondoltam, ez a reklám vállalható: megnéztem a Telekom legutóbbi kampányát, és az láttam, hogy végre történik valami. Szerintem a hirdetések akkor elfogadhatóak, ha képesek változtatni a fogyasztói szokásokon, és társadalmilag is hasznosak.

Afelé tart a világ, hogy tényleg reklámértéke lehet annak, ha valami száz százalékig természetes vagy környezetbarát, vagy annak, hogy az árva gyerekeket támogatjuk az adónk egy százalékával. Ugyanakkor néha az egésztől hánynom kell. Tényleg nem kontraproduktív az, hogy a tévében a műsoridő felét repetitív reklámok töltik ki? Miért jó, ha mondat közben vágják el a filmszereplő szavát? Ha naponta hétszázszor látunk egy mosóport, akkor tényleg többet vásárolunk belőle, mintha csak ötszázszor látnánk?

A „Most” reklám üzenete miben tekinthető hasznosnak?

A diverzitást, a sokszínűséget akarták reklámozni. Nekem furcsa, hogy él egymillió cigány az országban, és ennek ellenére nem minden tizedik politikus vagy újságíró roma származású. Szörnyű képmutatás van, ezért szeretném, ha ők is megjelennének a reklámokban. A Telekom vagy bármelyik másik cég sokat tehet ezekért a dolgokért. Az is döbbenetes, hogy ha valaki szerepelt már az Éjjel-nappal Budapestben, akkor ismert személy. Mióta láttak a reklámban, hozzám is odajönnek, miközben a Petőfi-estemről fogalmuk sincs, holott a csoda ott történik.

Bob a riporterünknek magyaráz. Fotó: Réti Dóra

Elégedett a végeredménnyel?

Jaj, mindig utálom visszanézni magamat. De a kérdésére válaszolva: magammal nem, a koncepcióval igen. Arra figyelnem kell, hogy már mindent Horváth Kristófhoz, Színész Bobhoz kötnek. Olyan, mintha én írtam volna, ezért vigyáznom kell, miben jelenek meg.

Rejteget szakmai kihívásokat egy reklám?

Rejtegethetne… (Nevet.) Örülnék neki, ha a reklámok többsége merne provokatív vagy szemtelen lenni, de valószínűleg ez sértené az eladást, ezért aztán az a cél, hogy mindenkihez, még az őrültekhez is szólni kell gyakran a legsutyerákabb nyelven. Nekem is fontos a népszerűség, mert eszköz. Egy bizonyos ponton túl viszont kontraproduktívvá válhat. Az már jelenthet kihívásokat, ha az a cél, hogy megváltoztassuk a szánalmas fogyasztói szokásokat, és ezt ráadásul művészi igényességgel tennénk.

Hogyan tud egy üzenet a lehető legeredményesebben célba érni?

Nem tudom, én soha nem igazgattam milliárdos bizniszt. Egy művész vagyok, aki kockázatot vállal, és nem köt kompromisszumokat. Van pontos célom és véleményem, de soha nem akarok megszégyeníteni másokat. Az olyan „buta” dolgokkal, mint a versike és a rap, igenis gondolatokat ébresztek. Mindenki azt akarja, hogy szeressék, beszélgethessen, hogy új ideákkal legyen gazdagabb.

Tegnapelőtt volt az Oscar­-gála. Nézte?

Nem, nincs tévém.

De azt tudja, hogy a Testről és lélekről­t jelölték?

Igen.

Tudja a végeredményt?

Nem.

Sajnos nem nyert a film.

Tavaly nagyon büszke voltam a Mindenkire, amely egy nagyon szimplán megfogalmazott, de világrengető gondolatra épült. Már csak ezért kijárt neki az Oscar! Az egész világon tudják, hogy amíg a csapat legerősebb egyénisége nem vállal felelősséget a gyengékért, addig marad a kőkorszak. Az, hogy ezt a Trump által vezetett országban díjazták, iszonyatosan nagy dolog.

A hazai filmgyártást két részre lehet osztani: vannak a Testről és lélekről­szintű, nemzetközileg elismert, illetve a Pappa Piához hasonló, a kritikusok által nem, a közönség által viszont kedvelt alkotások. Ön szerint mit okoz ez a disszonancia?

Készült egy film Csányi Sándorral (Coming out a címe – a szerk.), amelyben egy meleget alakít, aki váratlanul „meggyógyul”. Végre csináltunk egy filmet a melegekről, és mit közlünk? „Az egy betegség.” Az ilyesmi borzasztó, szükség van ugyanakkor a Pappa Piákra, szórakoztatni kell az embereket. Francnak sincs kedve mindig színházba járni, ahol előveszik az ember gyerekkorát, meg hasonlók. Röhögni is kell, annak is van létjogosultsága.

Ha felkérnék egy szerepre a Pappa Pia 2-re, akkor azt elvállalná?

Attól tartok, nem.

Jól tudom, hogy 2010 óta három filmben is szerepelt?

Nem akarok úgy feltűnni, mintha folyamatosan szerepekkel bombáznának, és én csak visszautasítom őket, de egyre kevésbé keresem ezeket a lehetőségeket. Nincs szükségem pénzre, ez a fajta alkotói munka pedig nem érdekel. Rühellem a castingot is.

Miért?

Mert nem gondolom komolyan szükségesnek! Negyvenéves vagyok, pajti, húsz éve színpadon, tudom a szakmám. A legnagyobb kereskedelmi csatornák „fikcióháborúba” kezdtek, amelyhez a legnépszerűbb magyar színészeket szerzik meg. Imádom az HBO-s sorozatokat.

Ilyenben vállalna szerepet?

Hát, ilyenben igen. Az Aranyéletben, ha jól emlékszem szerepelhettem volna, de úgy gondoltam, hogy inkább várok egy másik helyzetre. Nem akartam pusztán epizódszerepet játszani.

Van olyan csatorna, amelynek nemet mondana?

Van.

Melyiknek?

Attól függ, hogy kivel, mibe, hova és menynyiért. Az egyik tévé akart velem készíteni egy realityt, havi 200 ezer forintért. Erre mondtam, hogy 60 millióért vállalom. Azt hitték, hogy viccelek, pedig nem.

Fotó: Réti Dóra

Ha megkeresnék, hogy legyen műsorvezető, elgondolkodna rajta?

Nem igazán érdekel, nem motivál. Számomra fontosabb, hogy valakinek szállást tudjak szerezni, meg egy gyereknek matektanárt. Vagy hogy fizetést adhassak valakinek azáltal, hogy felviszem a színpadra.

Hogyan könnyebb érvényesülni: Horváth Kristófként vagy Színész Bobként?

A Színész Bob gúnynév. Amikor az 1 hét című filmet forgattuk, kérdezték tőlem, hogy „te most mi vagy: cigány vagy színész?”. Akkor ragasztották rám ezt a nevet, ami egy Bujtor István-féle régi sorozatból való, ahol a gyilkost hívták Színész Bobnak. De csak baráti társaságon belül használták, körülbelül öten hívtak így. Tíz évvel később ragadt rám végleg a név, amikor slammelni kezdtem.

Pedig hangzatos név.

Én utálom! Abból alakult ki, hogy „nem is vagy színész, te, Színész Bob”. Most gondoljon bele, milyen lenne, ha úgy kezdenék el hívni, hogy Újságíró Máté vagy Interjús Máté. Ugye hogy kellemetlen lenne? Öniróniából használom.

Visszatérve a netes közeghez. A közösségi médiában használt nyelvezet hogyan befolyásolja a költészetet?

A költészettel is mondani akarok valamit, amihez a legalkalmasabb formát, helyszínt, közvetítő közeget kell megtalálnom. Ha ehhez azt kell leírnom, hogy „szelfibot”, akkor azt fogom leírni. A költészet sokszor megfogalmazhatatlan dolgokat – mint amilyen a szerelem vagy az Isten – akar „becsomagolni”, amihez a legkisebb ellenállású anyag kell.

Horváth Kristóf nyitotta meg a márciusi 21-i konferenciánkat. Fotó: Réti Dóra

Dragomán György Arany János kétszázadik születésnapja alkalmából azt mondta: „A kultúra (…) sokkal értékállóbb, mint a hatalom. Kíváncsi vagyok például, hogy hányan tudják felsorolni a minisztereket, akik Arany János élete alatt töltötték be a tisztségüket. (…) A politikusok pótolhatók, Arany János nem.”

Igen, Dr. Agomán, így van! Ez nem kérdés. Én messze nem vagyok költő, de nem írom le ezeknek az embereknek a nevét. A politikus nem vált ki örömöt, a gondolkodásodat a költő mozgatja meg. Egyébként nem gondoltam volna, hogy amit csinálok, az ilyen fontos lehet. Ha arra gondolok, hogy majd valaki kétszáz év múlva azt mondja, „X. Y., a híres költő egyszer egy akkoriban ismert influencerrel, Színész Bobbal közösen ezt vagy azt tette”, elérzékenyülök. Benne lennék ugyanis egy anekdotában… Tényleg szégyellem a hiúságom, de ezzel már nagyon elégedett lennék.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom