Kövess minket!

Marketing

Tudjuk, hol a helyünk a piacon

A Digitália 2016 konferencia keretében a Whitereport mediabrowser szakmai támogatásával szerveztük meg a Hiperlokális Workshopot, amely idén a lokális médiahasználati trendekkel foglalkozott. Cikksorozatunk befejező részében a SPAR helyi kampányai mellett egy városi rádió tapasztalataival és a Goldfish újdonságaival is megismerkedhetnek.

Bene Nikoletta, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. képviselője elmondta: számukra mindenki célcsoport, aki eszik. A Spar Magyarországnak több mint 480 üzlete van. 13 ezer dolgozójával a hatodik legnagyobb munkáltató Magyarországon; tavaly 491 milliárd forintos bruttó forgalma volt.

2004 óta működik a húsüzemünk Bicskén, amely sertés- és marhahússal látja el a teljes hálózatunkat. A Grillmobilnak nevezett food truck akcióval ennek a termékeit népszerűsítették. Több vidéki helyszínen, tizenegy üzlet parkolójában, négy hétvégén át olyan áron kapták meg az ott készült ételeket a vásárlók, amilyen áron a húst az üzletekben megvehették. Az országos akciós újságot több millió példányban nyomtatják, az érintett városokban mutációk készültek a Grillmobil reklámjával. Ez egészült ki a bolti poszterekkel, hostesseket alkalmaztak, kuponos hirdetéseket helyeztek el a helyi médiában. „A friss áru van nálunk a fókuszban, a hús mellett a tejtermék és a zöldség-gyümölcs. Utóbbit népszerűsítettük már tavaly is helyi aktivitással: a Spar dinnye roadshow-kkal. Itt is mutáltuk az újságunkat, és volt egy A/5-ös szórólapunk, amit a boltokban a pénztárosaink osztogattak, továbbá voltak online megjelenések.”

2014 augusztusában a Mammutban a korábbi Match helyén Spar nyílt. Forgalmas közlekedési csomóponton, de az épületen belül eléggé eldugott helyen. „Adta magát a metróhirdetés, óriásplakátot is áldoztunk a nyitásra, szeretjük a balusztrád-megoldást is, nagyon látványos, és használtuk az áruház előtt a villamosmegálló korlátjának reklámfelületét is.

A lokális kommunikációban a médiaszakemberek mellett helyi kollégákra is támaszkodunk. Ki kell tűnni a reklámzajból, helyben nem csak az országos láncokkal, hanem a helyi kereskedőkkel is versenyzünk. Országosan gondolkodunk, helyben mindig azt valósítjuk meg adaptálva, mindig van egy kis billboard, egy kis citylight, egy kis helyi sajtó, rádió.

Zárópéldaként szántódi üzletük Balaton Soundhoz kapcsolódó szórólapját mutatta be, azzal az őszinte megjegyzéssel, hogy „a marketingmunka nálunk egy országos láncra van kitalálva, a kapacitásunk erre elegendő. Nem valószínű tehát, hogy rengeteg hiperlokális kampányt indítanánk, de ha új áruházat nyitunk, ha valamelyik üzletnek forgalmi problémája van, ha helyi rendezvény van, a jövőben is kommunikálunk majd lokálisan.”

Kalocsán tizenhatezren élnek, a kisvárosról az érsekség és a paprika jut elsőre az emberek eszébe, de az egyik legerősebb helyi brand a rádió. „Mindig áldoztunk a kutatásra, akartuk tudni, hányan hallgatnak minket, hol a helyünk a piacon? Amikor a fénykorát élte a Danubius és a Sláger, nekünk akkor se kellett szégyenkeznünk. Kutatók jöttek, kutatók mentek, mi maradtunk és az eredménnyel mindig elégedettek lehettünk. Az értékesítés bizonytalanságaira válaszként azonban szerettük volna pontosabban is feltérképezni a helyi piacot, hogy mit tud a tévé, az újság, az internetes média Kalocsán? Kapóra jött a Goldfish” – mesélte Németh István (KORONAfm100), a magát megrögzött rádiósként bemutató szakember, aki több mint húsz éve dolgozik ezen a területen. Ennek a komplex mérésnek az ára duplája a csak rádiós mérésnek, ezért megkeresték a többieket is. A kisvárosból hat médium fontosnak tartotta, hogy tisztán lássanak, összefogtak és elosztották hatfelé a kutatás árát.

A kalocsai eredmények azt mutatják, hogy a rádió még mindig erősebb, mint bármi más. Volt, aki felülértékelte magát, és volt, aki alul. „Aki nem vett részt benne, bánhatja, mert nem publikálhatja az eredményeket – egyébként éppen az egyik legerősebb szereplő nem vett részt a kutatás finanszírozásában, nem szánt rá pénzt. Kristálytisztán látszik, hogy a rádió a legerősebb a város hírportáljával és a televíziójával szemben. A hirdetési tarifákat össze lehet vetni az eléréssel, így a költséghatékonyság is elemezhető. Az látszik, hogy a tévében hirdetni a legeslegdrágább, nálunk viszont meglehetősen olcsó.

Mercedest adunk Suzuki áron – így azzal a problémával szembesültünk, hogy árat kellene emelnünk, de gyorsan. Hogy ezt, hogy visszük végbe, az még fejtörést okoz, de elindultunk ezen az úton.

A Goldfish az egyetlen hazai, lokális alapú, ténylegesen cross-médiás közönségmérés. Kilenc új adatfelvétel történt az idén. „Napi reach-et állítunk elő: telefonon megkérdezzük, hogy melyik médiumot fogyasztotta előző nap? Ezt több héten át megtesszük, így hiteles reach-adatokhoz jutunk. 23 adatfelvétel történt eddig, tizenöt városban, a tizenhatodik, Nagykanizsa adatai jövő hétre állnak elő. Több mint 13 ezer embert kérdeztünk meg, ez körülbelül 3 milliós lakosságot reprezentál. A 15+ korosztályhoz 8,5 millió ember tartozik Magyarországon, tehát ez jelentős lefedettség” – foglalta össze az új fejleményeket Kovács Balázs (Ipsos).

2013-ban Pécs volt az első Goldfish-város, az idén megismételték a mérést, emelt mintán. Elérésben a print egyértelműen vezet, ezt követi fej-fej mellett a rádió és az internet: a 75 százalékos printet a 36 százalékos internet úgy egészíti ki, hogy a két médiatípus együtt 81 százalékot tud lefedni. A nagy keresztfogyasztás miatt azonban a két legerősebb médiatípus együttesénél is nagyobb, 82 százalékos elérést biztosít a print+rádió kombója.

„A két vizsgált évet összehasonlítva nagy változás nem tapasztalható, a televízió kivételével, ott a visszaesés prózai oka az, hogy időközben csökkent a tévék száma. Míg 2013-ban a Pécsi Hírek vezette az elérési listát, az idén már az Árkád Híradó mint új szereplő vette át ezt a pozíciót. A Rádió1 erősen visszaesett, ugyanúgy, mint az Új Dunántúli Napló” –mondta el Kovács Balázs, akitől az aznap érkezett friss adatokat ismertetve azt is megtudhattuk, hogy Dunaújvárosban is a print a legerősebb médiatípus, amit a rádió követ. „Ez persze célcsoportonként változhat, ennek vizsgálatára lehetőséget ad a Médianavigátor elnevezésű szoftverünk, ahol bármilyen célcsoportot lekérdezhet a felhasználó és kedvére elemezheti az adatokat” – tette hozzá az Ipsos médiacsoportjának vezetője.

A sorozat első részét itt, folytatását itt találja.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom