Kövess minket!

Marketing

Tud-e márkát építeni a digitális kommunikáció?

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés harmadik része következik a digitális márkaépítés lehetőségeiről.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Harmadik rész. (A második, a költések digitális átrendeződésével és a kapcsolódó kérdőjelekkel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

Tud-e márkát építeni a digitális kommunikáció?

Több hozzászólás alapján az látható, hogy a digitális kommunikációban nagyon is hisznek a marketingesek, a helyét azonban egyelőre keresik. Míg például a televízió márkaépítő szerepét nem kérdőjelezik meg, addig a digitális eszközök inkább a vásárlási folyamat későbbi szakaszaiban jönnek számításba.

„A márkaépítés elengedhetetlen, annál is inkább, mert nem impulzustermékről van szó. Kutatások kimutatták, hogy mire egy fogyasztó a vásárlási fázisba ér, átlagosan három márka van jelen a fejében. Fontos lépés, hogy bekerüljünk ebbe a kosárba, ebben játszik szerepet a márkaépítés. Ekkor lép be a következő fázis, ahol sokkal inkább a racionális szempontok kerülnek előtérbe” – hangsúlyozta Vízkeleti Ildikó. A Nissan marketingvezetője hozzátette: bár többnyire a racionális szakaszban jut szerephez a digitális eszköztár, egyre több olyan elem van e területen is, amely támogathatja a márkaépítést. Egyszerű példát említve: immár rendelkezésre áll a YouTube, illetve általánosságban a videohirdetések. A Facebook szintén alkalmas a szakember szerint a márka és a fogyasztók kapcsolatának erősítésére, ám ha nem csupán lájkolókat akar egy brand gyűjteni, hanem valódi közösséget építene, akkor előfeltétel a megfelelő márkaismertség.

„Szerintem a márkaépítés mindenhol történik, tehát nem lehet kiválasztani, hogy tévében, printben, eseményen vagy digitálisan a leghatékonyabb. Amikor egy brand képviselőjével, legyen szó importőrről vagy kereskedőről, találkozik az ember, már kapcsolatba kerül a márkával. Ezért mi például nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy márkanagyköveteink legyenek. Lehet márkanagykövet egy vezetőnk, egy véleményvezér vagy éppen egy cég dolgozója, aki Mazdával jár, és aki miatt előbb-utóbb ilyen lesz az egész vállalkozás autóflottája. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy bekerüljünk abba a bizonyos kosárba. E téren is új utakat kell keresni” – közelített más oldalról Burovinc Eszter.

Nagy nyomatékot kell helyezni a több médium együttes használatára, az integrált gondolkodásra, tette hozzá Fülöp Tamás. A Fiat digitális specialistája szerint eközben átértékelődik a klasszikus médiatípusok szerepe is. A televízió például a korábbiaktól eltérően működhet a jövőben a több képernyős tartalomfogyasztás terjedése miatt. Amerikai adatokat idézett: a világ legnagyobb médiapiacán immár több időt szánnak az emberek táblagépes tartalomfogyasztásra, mint sajtótermékek böngészésére. E képernyők ráadásul lehetőséget adnak arra, hogy a márkaépítés – például videotartalmakon, játékokon, zenén keresztül – élményszerű legyen a fogyasztói közösségek számára. A Fiattól nem idegenek az ilyen típusú aktivitások a fejlett piacokon – tette hozzá a szakember, elismerve: ezek az eszközök inkább a jövőnek, a fiataloknak szólnak, az idősebbeket egyelőre nehéz átcsábítani ezekre a felületekre.

 

Parádés előremenekülés

„Nagyon szépnek tűnik, hogy mindenki megtalálta a megoldást, de azért ezek menekülési útvonalak voltak egy kényszerhelyzetben. Nem kerestük meg azt a pénzt, amit 2008 előtt marketingre lehetett fordítani, ezért szűkebb büdzsével kell gazdálkodni. Erre egyébként a média lassabban reagált, pedig ma már luxus pusztán márkaépítésre költeni a televízióban. Nem is az importőrök vannak igazán nehéz helyzetben, hanem a márkakereskedések, amelyek többnyire családi vállalkozások. Eltűnt a vásárlók 70-80 százaléka: az ő megkeresésük egyik eszköze az online. A 20 százaléknyi magánvásárló nagyon kevés a 30-40 importőrhöz, a 800 márkakereskedéshez viszonyítva. Felmerül a kérdés: vásárolni nem akaró, nem tudó fogyasztónak minek hirdessünk drágán?” – árnyalta a képet Vérten Sándor. A Porsche Hungaria kommunikációs vezetője szerint az elmúlt időszak mindenki számára tanulási folyamat volt, amelyben a digitális eszközök egyrészt újdonságerejük, másrészt költséghatékonyságuk miatt kerültek előtérbe.

„Az online még egy szempontból fontos: nem kizárólag termékmarketingről, hanem szervizmarketingről is szó van. A márkakereskedések bevételeinek 70 százalékát régebben is a szerviz adta. Mivel az autóértékesítés volumene a negyedére esett, nagyon meg kell nézni, hogyan tarthatóak fenn a szervizbevételek. Ebben az online kiemelt szerepet játszik: akárhány éves is az autónk, többnyire az interneten keresünk rá, hol érhető el megfelelő alkatrész” – tette hozzá. A szakember kiemelte: irtózatos erőfeszítésbe kerül a márkakereskedésekkel szembeni vásárlói bizalom fenntartása. Ennek pedig nem lehetnek kizárólag klasszikus – online vagy offline – hirdetések az eszközei, az autó ugyanis olyan termék, amelyet „meg kell mutatni”, ami az események és egyéb BTL-aktivitások fontosságát húzza alá a digitális korban is.

Somodi Viktória elmondta: minden bizonnyal a beszélgetésben érintett bármely márka el tudná költeni a teljes éves büdzséjét tisztán márkaépítésre, ám ez lehetetlen, és „az értékesítéssel együttműködve kell lavíroznunk, hogy a különböző célszámok teljesüljenek. Egyszerre kell a jövőnek szóló márkaépítésbe befektetnünk, valamint arra vigyáznunk, hogy a meglévő vevőket se idegenítsük el, és kiszolgáljuk a szervizigényeket, a használtautó-tulajdonosokat is.” A marketingigazgató szerint jól hangzana, ha mindezt be lehetne vinni a digitális térbe, de a piaci helyzet, az autó mint termék státusza ezt nem teszi lehetővé. „Annyiban szerencsénk van, hogy ha ez a válság nem 2008-ban, hanem tíz évvel korábban, a betárcsázós internet korában érkezett volna, nem lett volna menekülési útvonalunk. Így viszont előre tudtuk hozni olyan stratégiák megvalósítását, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Ily módon sokkal könnyebb volt a digitális médiát, a közösségi médiát elfogadtatni multinacionális környezetben, vezetői körökben is. A digitális kommunikáció tehát valóban menekülési útvonal, de milyen parádés menekülési útvonal! Csak meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a márkaépítés és az egyéb célok között” – vont következtetést a Ford szakembere.

 

A következő, záró részben a tanulási kényszerről és az elkövetkező időszak prioritásairól esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom