Kövess minket!

Marketing

Történetmesélésben utaznak

A Facebook többek között arra való, hogy a márkák hatékonyan tudjanak történetet mesélni, és be tudják vonni a fogyasztóikat. Abban, hogy ezt mennyire értik meg és használják ki az ügynökségek és a márkatulajdonosok, jelentős különbségek mutatkoznak az érett és a feltörekvő piacok között – derül ki Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital Group alapítójának és ügyvezető igazgatójának szavaiból, akitől azt is megkérdeztük, miért éppen Törökország az új divatpiac.

A beszélgetés elsőként 2012 decemberében, a Médiapiac szaklap Feltörekvő piacok mellékletében jelent meg.

 

Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital Group alapítója és ügyvezető igazgatója

Amikor a feltörekvő piacokról esik szó, többnyire a BRIC-országokra fókuszálunk. Kelet-Közép-Európában pedig – legalábbis magyar perspektívából – az lehet az érzésünk, hogy nem feltörekvő, hanem “süllyedő” piacon vagyunk, azaz elveszítettük korábbi pozíciónkat. Ön hogyan látja ezt?

Nem nevezném a közép-európai régiót süllyedőnek, legalábbis ha a digitális reklámpiacról beszélünk. 2011-ben a nyugat-európai piacok átlagosan 11,5 százalékos növekedést értek el, szemben a Kelet-Közép-Európában mért 20 százalékkal. És tudja mit? Az elmúlt évben a nyolc leggyorsabban bővülő piac kelet-közép-európai és dél-kelet-európai országé volt.

Ha ezt a térséget a Közel-Kelettel, Latin-Amerikával és a BRIC-országokkal vetjük össze, akkor egyértelműen almát hasonlítunk össze körtével. A BRIC-piacokon más a populáció mérete, a beruházásigény, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában pedig sokkal alacsonyabb bázisról indul a növekedés.

A közép-európai és a dél-kelet-európai régióban is akadnak olyan piacok, ahol jelentős előrelépést lehet elérni, igaz, a kockázat sem elhanyagolható. Ide sorolható Románia, Görögország és Bulgária.

 

Úgy tűnik, Törökország a legfrissebb “divatpiac” a média- és reklámiparban. Mi olyan ígéretes ebben a piacban, és melyek a fő kihívások?

Igazság szerint a Thinkdigital Group is követi ezt a trendet. Már jó néhány éve kacérkodunk a gondolattal, hogy megjelenjünk a török piacon, és 2013 elején a tervek szerint meg is kezdjük ott a működésünket. Törökország mindenképpen “forró” piac. Az utóbbi tíz év politikai stabilitása, a gyors gazdasági növekedés és az olyan szerkezeti sajátosságok, mint a fiatal lakosság és a növekvő középosztály, illetve a bővülő internetpenetráció, egyaránt érdekessé teszik.

Másfelől azonban be kell ismernünk, hogy a fenti tényezők miatt Törökország részben belecsúszott egyfajta “buborékba”. Ezt a “buborékot” nem kizárólag a média- és reklámpiacon tapasztalhatjuk, ahol minden inflálódik, hanem a környező gazdaság egészében is. Azaz a legnagyobb kihívás a török piacon bárki számára az lehet, hogy a megfelelő stratégiai lépéseket tegye meg, anélkül, hogy túlzottan magával ragadná az egészében burjánzónak ható környezet.

 

Törökországon túlmenően melyek a következő stratégiai irányok a Thinkdigital Group számára? Mennyiben tér el a stratégiájuk a feltörekvő és az érett piacokon?

Valóban vannak eltérések, de minden esetben a cégcsoport stratégiai küldetését tartjuk szem előtt, ez pedig az, hogy a márkákat a fogyasztókkal a lehető legjobb módon kapcsoljuk össze. A piacokat jelentősen átalakító szolgáltatásokat – az egyes piacok érettségétől függően – fokozatosan vezetjük be.

Ha a Thinkdigital előtt álló lépéseket tekintjük, akkor arra kell figyelemmel lennünk, hogy miként alakulnak át a fogyasztási mintázatok és az iparágunk egésze. Ennek megfelelően elsősorban a mobil, a videó és a közösségi média terén jelentkezhetünk új szolgáltatásokkal, amelyek a korábbiaknál alkalmasabbak a fogyasztói szokások lekövetésére.

Másfelől az olyan dolgok, mint a médiavásárlás automatizálása és a real-time bidding, a prioritásaink között szerepeltek az elmúlt két-három évben, és még inkább aláhúzzák azon törekvéseinket, hogy a hirdetőknek és a médiatulajdonosoknak még nagyobb értéket tudjunk kínálni.

 

Az ön cége a Facebook prémium partnere, többek között a magyar piacon is. Így aztán érdekes, hogy ön szerint hová tart a közösségi oldal. Miért kellene megbíznunk ebben a platformban, akár marketingeszközként, akár felhasználói „játszótérként” tekintünk rá? Mostanság nem túl bíztatóak a hírek, elég csak a tőzsdei árfolyamokra gondolnunk.

A korai futurológusok egyikének mondását tudnám idézni, amely szerintem világosan magyarázza a Facebook körüli történéseket, beleértve a tőzsdeárfolyamok alakulását is. Eszerint “az emberek hajlamosak az innovációk hatását rövid távon túlértékelni, hosszú távon pedig totálisan alulértékelni”. A Facebook egy olyan új világ bajnoka, amely tíz éve még nem is létezett. És ez nemcsak annak köszönhető, hogy az aktív Facebook-felhasználók száma globálisan meghaladta az egymilliárdot, és ezek a felhasználók rengeteg időt töltenek a platformon. Ennél szerintem sokkal fontosabb az, ahogyan a Facebook utat tört a kapcsolatteremtés új formáinak, a nyitottságnak, az elköteleződésnek, és ezáltal hozzájárult a kommunikáció fejlődéséhez.

A márkatulajdonosok számára a Facebook lehetőséget teremt, hogy a fogyasztóikkal nyitott és bizalommal teli párbeszédet folytathassanak, miközben olyan eszközök állnak rendelkezésükre, amelyek elköteleződést segítő történetmesélést tesznek lehetővé. A felhasználók számára ugyanakkor a Facebook egy sor olyan lehetőséget kínál, amelyek révén ellenőrizni és szabályozni tudják az adataik megjelenítését s azt, hogy ezeket az információkat mások hogyan használhatják fel. Összességében hatalmas lehetőséget látok abban, hogy tovább fejlesszük a Facebookon a márkák és fogyasztók kapcsolatát.

 

Vannak-e a Facebook üzleti potenciálját illetően különbségek a feltörekvő és az érett piacok között?

Az érett és a feltörekvő piacok között abban látunk jelentős különbségeket, hogy a kommunikációs ügynökségek és a hirdetők mennyire tudnak jól alkalmazkodni ehhez az új környezethez. Azaz mennyire teszik nyílttá a márkakommunikációt, és mennyire használják ki a Facebookban mint bevonódást és történetmesélést támogató platformban rejlő lehetőségeket.

 

Melyek a Thinkdigital Group mint Facebook-partner előtt álló fő kihívások?

Ha bármiféle kihívás áll előttünk, az mindenképpen tágabb értelmű, és minden olyan céget érint, amely a Facebookkal hivatásszerűen foglalkozik. A Facebook minden irányban nagyon gyors ütemben nő, és már önmagában az képességeket igényel, hogy a gyors egymásutánban elérhetővé tett marketingszolgáltatásokkal lépést tartsunk. Szerencsére a Facebook nagyszerű partner ebben, folyamatos támogatást, információt és képzést kapunk tőlük mind a hat piacon, ahol a Thinkdigital Group jelen van. Úgy gondolom, hogy azok az ügyfélvisszajelzések, amelyeket a különböző piacainkon kapunk, jól tükrözik ennek a partnerségnek a működőképességét.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom