Kövess minket!

Marketing

TOP 500: 67 magyar cég a régió legnagyobbjai között

Idén eggyel több, 67 magyar cég került a legnagyobbak közé. A MOL megőrizte második helyét, és többek között az Audi Hungaria, a GE Infrastructure, az MVM, a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Samsung Electronics Hungary is növekedni tudott az egy évvel ezelőtt eredményeihez képest – derül ki a Deloitte Közép-európai TOP 500 felméréséből.

Merthogy a Deloitte idén tizedik alkalommal végezte el a 18 közép-európai ország és Ukrajna legnagyobb vállalatainak (500 cég, 50 bank és 50 biztosító) elemzését.

A TOP 500-as ranglistán szereplő vállalatok összesített árbevétele 685 milliárd euró, ami az egy évvel korábbi 682 milliárdos összeghez képest 1,7%-os növekedést jelent.

Továbbá a ranglistán helyet biztosító legalacsonyabb éves árbevételi adat 3,0%-kal 473 millió euróra nőtt.

Közép-Európa legnagyobb 500 vállalatának euróban számított éves árbevétel-növekedésének középértéke a 2014-es 0,3%-ról 3,5%-ra nőtt 2015-ben. Ez nagyobb annál a GDP-növekedésnél, melyet három ország (Cseh Köztársaság, 4,6% ; Románia, 3,8% ; Lengyelország, 3,6%) kivételével a közép-európai országok teljesítettek. A régió növekedésének elsősorban a legnagyobb gazdaságok növekvő lakossági fogyasztása volt a motorja, ami a Cseh Köztársaságban 5,9%, Lengyelországban és Magyarországon pedig 3% körül volt.

2016 első negyedévi adatai azt sugallják, hogy a 2015-ben megfigyelt általában pozitív tendenciák megtorpanni látszanak. Az euróban számított bevételek 2016 első negyedévében átlagosan 3,3%-os csökkenést mutatnak, ami a régió üzleti vezetői szerint aggodalomra adhat okot.

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a társaság közleményében kiemelte: az idei rangsor elemzéséből kialakított kép alapján 2015 jó év volt a legnagyobb közép-európai vállalatok számára.

Ha az uniós támogatásokat és a megszorító intézkedések lazulását is figyelembe vesszük, a régió gazdasága egészséges összképet mutat: a 2014-es 52%-kal szemben 2015-ben a vállalkozások 66,6%-a számolt be árbevétel-növekedésről. Az optimizmus a legfrissebb negyedéves teljesítmény- és makrogazdasági adatok miatt már némileg visszafogottabb, ki kell azonban emelni, hogy az első negyedéves eredmények nem mindig alkalmasak arra, hogy pontos előrejelzést adjanak az egész évre vonatkozóan. Ha némileg gyengébb időszakba is lépünk, nincs kétségünk afelől, hogy a régió GDP-növekedése lényegesen erősebb lesz, mint Ázsia kivételével bárhol máshol a világon. Ezzel Közép-Európa továbbra is fontos célpontja marad a külföldi tőkebefektetéseknek – mondta.

A rangsor első három helyezettje az előző évhez képest változatlan maradt: a PKN Orlen 17,2%-os árbevétel-csökkenése ellenére megőrizte vezető pozícióját, a MOL második alkalommal végzett a második helyen annak ellenére, hogy árbevétele 15,6%-kal csökkent. Harmadik helyen 6,3%-os árbevétel-növekedéssel a cseh Škoda Auto végzett.

67 magyar cég a régió legjobbjai közt

A Deloitte Top 500-as listájára idén a tavalyihoz képest eggyel több, immár 67 magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, összesen 93,6 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A listán szereplő magyar vállalatok közül a legtöbb a gyártószektorból került ki, de az energiaszektor és a fogyasztói ágazat is húzóágazatnak számít itthon. Az autóipar gyors gyarapodása is meglátszik a hazai eredményeken: az Audi Hungaria (12,4%-os növekedés, 6. hely), a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (21,1%-os növekedés, 34. hely), a Magyar Suzuki Zrt. (28,3%-os növekedés, 75. hely) és a Porsche Hungaria (16,1%-os növekedés, 272. hely) is előrébb tudott lépni a rangsorban a tavalyi összeállításhoz képest.

A bankok rangsorában mindeközben az OTP Bank a 2014-es harmadik helyről az ötödik helyre csúszott

Iparági fókusz

A TOP 500 rangsor aktuális képét valamennyire befolyásolja az energiaipari szektor vállalatainak folyamatosan gyenge teljesítménye, ami a jövőben az olaj és a szén csökkenő ára miatt várhatóan így is marad. A régió energiaipari vállalatainak hatékonyságnövelése viszont azt eredményezte, hogy a szektor összességében stagnált, de nem esett vissza.

Ennek ellenpontjaként a gyáriparban, a fogyasztási cikkek piacán és a közlekedési szektorban erőteljes növekedés figyelhető meg: az előző évi 4,1%-ról 7,4%-ra ugrott az árbevétel növekedési rátája. Különösen a gyáripari árbevételek növekedtek gyorsan, amit leginkább az autóipar hajtott: a vállalatok átlagos árbevétel-növekedése ebben a kategóriában 12,9% volt. Az összes közül az építőiparban volt a legnagyobb árbevétel-növekedés (19%-os), melyet nyolc lengyel és cseh vállalat képvisel a rangsorban. Ez a 2012-es és 2013-as kétszámjegyű visszaesés után jelentős változás.

A bankszektorban a régió vezető bankjainak eszközértéke 734 milliárd euróra rúgott, ami 5,8%-os növekedést tükröz. (A bankok 76%-a eszközérték-növekedéséről számolt be.) Amint az elmúlt évben, idén is a PKO Bank Polski és a Bank Pekao a két legnagyobb bank, őket követi a Česká Spořitelna és a ČSOB, melyek a tavalyi ötödik és hetedik helyekről jöttek fel.

A bruttó díjbevételek 2014-es visszaesése után a régió biztosítótársaságai 2015-ben 4,5%-os növekedést produkáltak. A legerősebb biztosítónak ismét a PZU bizonyult, a második és harmadik helyen az ERGO Hestia és a Warta áll.

Digitális átalakulás

A 2016-os TOP 500 jelentés összeállításakor a Deloitte a régió számos üzleti vezetőjét kérdezte a digitális átalakulással kapcsolatos nézeteikről és tapasztalatairól is. A technológia fejlődésével párhuzamban a vásárlói szokások is megváltoztak a Deloitte tapasztalatai szerint. Mára a fogyasztók „útja” nem a bankok, a biztosítók és az üzletek ajtajában, hanem az online térben és a zsebben hordozható digitális platformokon kezdődik. Azok a szolgáltatók, akik megfelelően reagálnak az új trendekre és személyre szabott digitális szolgáltatásokat nyújtanak, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

Úgy látjuk, hogy a digitális átalakulás a kereskedelem történetének egyik legfontosabb trendje. Ma már szinte lehetetlen lenne a szervezetek fejlesztését digitális technológiák, illetve azok előnyei nélkül folytatni. A digitális átalakulás az ahhoz vezető út, hogy lényeges hatékonyságnövekedés és rendszerszintű javulás mellett szorosabb és sokkal produktívabb kapcsolat alakulhasson ki vállalat és ügyfele között. A közép-európai régió gazdasága a jövőben kibogozhatatlanul össze fog kapcsolódni a vezető vállalatok digitális stratégiájával – tette hozzá közleményükben Seres Béla.

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom