Kövess minket!

Marketing

Szurkolók nélkül nincs foci

Itt a futball-vb, amely több milliárd embert mozgat meg világszerte. Azt ma már nem kell különösképpen bizonygatni, hogy a foci milyen hatalmas biznisz, azt viszont fontos minden hirdetőnek szem előtt tartania, hogy ehhez az üzlethez szükség van a szurkolók rajongására. De hogyan viszonyuljanak a márkák a szurkolókhoz?

Éppen ezért lényeges, hogy minél jobban megismerjük, mi hajtja a szurkolókat, mi iránt érdeklődnek, hogyan lehet megfelelő módon megszólítani őket, mi nyitja meg a szívüket. Ebben segítünk a Havas Sports & Entertainment nemzetközi kutatásának bemutatásával.

Mérsékeltek és radikálisok

Rengetegféle fociszurkoló létezik. Vannak, akik csendben, magukban élvezik a játékot, vannak, akik ünnepként élik meg kedvenc csapatuk meccseit, és vannak, akik egészen szélsőségesen rajonganak szeretett sportjukért, klubjukért vagy éppen játékosukért. 2014-ben a foci-vb adta lehetőséget kihasználva a Havas Sports & Entertainment a University of Southern California (USC) Annenberg Innovation Labbel közösen végzett egy globális kutatást, hogy pontosabb képet kapjunk a szurkolók bevonódásának logikájáról, a viselkedésükről, médiafogyasztásukról. A tanulmány a Fans.Passions.Brands nevet kapta.

A kutatásba bevont 16 országban – Argentína, Brazília, Chile, Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Kolumbia, Lengyelország, Mexikó, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Államok – a lakosság 69 százaléka vallotta, hogy legalább egy kicsit érdeklődik a foci iránt. Ez a reprezentatív mintában 14 ezernél is több kitöltött kérdőívet jelentett világszerte. Ezt kiegészítette majdnem ötmillió közösségi médiás üzenet elemzése és több mint ötven, a nemzeti specifikumokat feltáró kisebb kutatás.

Sajátos logikájuk van

A Fans.Passions.Brands. tanulmány a hatalmas adatbázis birtokában alapvetően másképp közelítette meg a szurkolói rajongást, mint a hagyományos vizsgálatok, melyek a fanship szintje alapján kategorizálják a drukkereket. Ez a kutatás első lépésként a focirajongók magatartását, attitűdjét és gondolkodását alapul véve azonosította azt a nyolc szurkolói logikát, amely leginkább jellemzi a különböző rajongók viszonyát a futballhoz.

  1. Social connection – Az ilyen szurkoló szereti a leginkább megismerni a többi drukkert, együtt járni velük a meccsekre és közösen nézni velük a mérkőzéseket. Ő az, aki a közvetítés közben is rendszerint beszélget, és a közösségi médiában is aktív a véleménye megosztásában. A kutatás szerint ez az orosz focirajongókra a legjellemzőbb (42 százalék).
  2. Identification – Az a szurkoló, akinek személyisége részévé vált az adott csapat vagy játékos szeretete. Ez az attitűd leginkább az olasz szurkolók sajátossága a vizsgált országok közül (37 százalék).
  3. Entertainment – Amikor valaki csak élvezi a játékot. A meccset azért nézi, mert szórakoztatja, nemcsak a játék, de a mérkőzés hangulata, légköre is. Ez a szurkolás a francia drukkerekre a legjellemzőbb (34 százalék).
  4. Mastery – Ő az, akit a foci más szinteken is érdekel. Izgatja, a stratégiája, a történelme, szeretné megérteni és megtanulni a játékot. Ezt a szurkolói gondolkodást jellemzi a szabályok pontos ismerete, a régi focis történetek, legendák felelevenítése, ami a kutatásban a kínai szurkolók között volt a legáltalánosabb (55 százalék).
  5. Pride – Az a drukker, aki büszke a csapatára, és ennek hangot is ad, viseli a mezét, kedvenc játékosai nevét adja gyermekeinek, és teljesen azonosul a sikereikkel és a kudarcaikkal. Ez az attitűd a kolumbiai szurkolók 51 százalékára jellemző.
  6. Immersion – Ez olyan fokú elmélyülést jelent a meccsben, hogy a szurkoló számára szinte megszűnik a külvilág. A mérkőzés napján fokozatosan elveszti érdeklődését minden más iránt. Ez a brazil futballrajongók 40 százalékára igaz.
  7. Play – Azon szurkolók sajátja, akik fociztak/fociznak, esetleg videójátékon játsszák. Ennek aránya Mexikóban volt a legnagyobb (28 százalék).
  8. Advocacy – Ez a magatartás leginkább az ultrákra jellemző. Talán a legmélyebb elköteleződést jelenti a csapat vagy egy játékos iránt. Nemcsak viselik a klubmezét, vagy élvezik a meccset, de akár más csapatok szurkolói előtt is büszkén kiállnak a csapatuk mellett. A Dél-afrikai Köztársaságban nagyon gyakori ez a szurkolói mentalitás.

A Fans.Passions.Brands tanulmányban azonban nemcsak a bevonódás, az elköteleződés logikáit azonosították be, hanem második lépésként létrehoztak olyan szurkolói profilokat, melyek lehetőséget adtak a magatartásminták további és mélyebb megismerésére, valamint azoknak a márkák számára kulcsfontosságú találkozási pontoknak a beazonosítására, ahol és amin keresztül a szurkolók sikeresen megszólíthatók és elérhetők.

Összesen hat profilról beszélünk, amelyek magukban foglalják a sokrétű érdeklődéssel bíró úgynevezett explorerektől kezdve a közösségvezérelt patriotokon át az élő futball-lexikonként a sportról mindent tudó guardianekig az összes jelentősebb szurkolói típust. Ezeken a profilokon belül érdemes elkülöníteni azt a négy típust, akik rendkívül aktívak, meccsre járnak, híreket olvasnak és osztanak meg. Együtt élnek a foci világának rezdüléseivel, ezáltal egész évben hatékonyan elérhetők és megszólíthatók a márkák által.

  1. Explorers – Erősen érdeklődnek a futball minden formája iránt, és persze űzik is a sportot vagy a pályán, vagy konzolon. Jellemzően 30 év alattiak és többségében férfiak. Nem csak a labdarúgás érdekli ugyanakkor őket, hasonló szenvedéllyel vannak a zene, a mozi és a technológia iránt is. 47 százalékuk gondolja úgy, hogy egy márka megítélésén javít a foci, 39 százalékuk vásárlási döntéseire hatással van, ha egy hirdető szponzorálja a futballt. Hogyan alakíthat ki velük egy márka jelentőségteljes kapcsolatot? Olyan újszerű kampányokkal, amelyek egyszerre több, számukra vonzó találkozási pontot is kialakítanak. Gondoljunk csak a Pepsi 2014-es Now Is What You Make It vb-kampányára, amelyben együtt szerepeltek sztárfocisták, zenészek és street art művészek.

 

  1. Connoisseurs – A műértők. Szívesen osztanak meg focis tartalmakat főleg a taktikával és a statisztikákkal kapcsolatban, a fenti kategóriába tartozókhoz képest ugyanakkor jobban értik és ismerik a játékot. Tisztában vannak a játék és a csapat történelmével, imádják a személyes sztorikat. Felül tudnak emelkedni azon, hogy mit tesz a csapatuk a pályán, hogy áll a rangadókon, mert rabul ejti őket a játék szépsége. Jellemzően 40 év alatti férfiak, akiknek közel 60 százaléka játszik konzolon a FIFA-val, közülük 60 százaléknyian football manager és franchise játékmódban. Hogyan alakíthat ki velük egy márka jelentőségteljes kapcsolatot? Kitűnő meg oldás lehet, ha olyan tudományos adatokkal, információkkal látja el őket, amelyeket igazán értékelni tudnak. Erre jó példa volt a Castrol teljesítményindexének kampánya, amelynek során több millió futballadatot gyűjtöttek össze, hogy segítsék a szurkolók bevonódását, fogadásait.
  2. Guardians – Elsősorban a labdarúgás szépségén, a játék örömén keresztül kötődnek a sporthoz. 66 százalékuk 35 évnél idősebb, többségükben férfiak. Hőseik: Maradona, Pelé, Cruyff vagy éppen Platini. Úgy tekintenek magukra, mint akiknek feladatuk a foci hagyományainak őrzése. Kedvenc csapatukért még a nemzeti válogatottnál is jobban rajonganak, és az előző két csoporttal szemben jellemzően nem a közösségi média, hanem a saját mikroközösségük influencerei. Hogyan alakíthat ki velük egy már ka jelentőségteljes kapcsolatot? E csoport tagjai kimondottan fogékonyak a sztorikra, rendszerint maguk is nagy történetmesélők, így ezeken keresztül lehet a legkönnyebben elérni őket. Erre jó példa a Valencia bérletet hirdető reklámszpotjának sikere a 2013–2014-es szezonban.
  3. Patriots – Ők az igaz rajongók, akik teljesen odavannak a saját csapatukért. 52 százalékuk azt gondolja, „madarat tolláról, szurkolót csapatáról”. Ebben a csoportban a legkiegyenlítettebb a nemek aránya. Hogyan alakíthat ki velük egy márka jelentőségteljes kapcsolatot? Számukra fontos, hogy egy márka szponzorációja vagy támogatása ne csak az adott klubnak, hanem a közönségnek is jelentsen valamilyen pozitív hozadékot. A CSR jellegű együttműködések révén könnyen és hatásosan megszólíthatók. Talán a legjobb példa egy kis brazil focicsapat, az SC do Recife kissé morbid kampánya: Halhatatlan szurkolók címmel létrehoztak egy szervadományozó kártyát a rajongóknak, akik ezáltal – legalábbis a klub megfogalmazása szerint – haláluk után is drukkolhatnak kedvenc csapatuknak a felajánlott és beültetett szerveik által.

Az aktív szurkolók mellett vannak természetesen olyanok – a kutatásban vizsgált teljes lakosság 36 százaléka –, akiket csak egy-egy nagyobb esemény vagy kupasorozat döntője mozgat meg. Köztük két típust különítettek el a tanulmány szerzői.

  • A followers csoportba soroltakat leginkább a sikerek, az esemény élménye hozza lázba. Jellemzően középkorú és fiatal nőkből és férfiakból álló csoport, a nemek aránya kiegyenlített. Főleg tévében követik a történéseket, és csak egy-egy esemény idejére válnak szurkolóvá. Leginkább a fan zone-okban lehet megszólítani őket, ahol könnyed szórakozás és közösségi élmény egészíti ki a játék élvezetét. Erre jó példa a 2014-es világbajnokság idején Párizsban felállított Kia szurkolói zóna, a KIA Cabana.

 

  • A végére maradt az observers nevű csoport: a legpasszívabb és legidősebb profil. 80 százalékuk gondolja úgy, hogy egyedül nézni egy meccset legalább olyan élvezetes, mint társaságban. Számukra megfelelő elérést adnak a tévéreklámok, főleg, ha olyan jó ötlet köré épülnek, mint a Procter&Gamble nemzetközi olimpia-kampánya, a Thank You, Mom.

 

 

Azt hiszem, nem kell sokat keresgélnünk az emlékeink között ahhoz, hogy a két évvel ezelőtti Euróba-bajnoksági magyar sikerek után a Nagykörúton felvonulótömegben „megtaláljuk” a followereket, vagy eszünkbe jusson egy-egy történet az aranycsapatról, amit egy guardian mesélt nekünk egy kocsmában. És biztosan sokan vannak, akik találkoztak már bosszankodó connoisseur barátaik bejegyzéseivel egy-egy Liverpool-, Barça- vagy Real-derbi után.

 

 

A bevezetőben már utaltam rá, hogy nincs foci szurkoló nélkül. Azt gondolom, marketingesként, kommunikációs szakemberként egy-egy futballhoz kapcsolódó kampánystratégia tervezésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a fenti adatokat. Nélkülük nehéz sikeres, rajongást erősítő kampányokat felépíteni.

 

A cikk a Médiapiac 2018/5-6. számában jelent a sportmarketingről szóló mellékletünk részeként, amelynek további cikkeit itt találja. A lapszámot megvásárolhatja ezeken a standokon, illetve itt előfizethető.

 

Marketing

Magyar Marketing Szövetség: Lehet-e 2022 az egyensúlykeresés éve?

Marketingtrendek az emberközpontúság, a tudatosság és az alkalmazkodás jegyében.

Közzétéve:

A 2016-ban alakult, és a Magyar Marketing Szövetség exkluzív szakmai közösségeként működő Marketing Döntéshozók Klubja idén immár hatodik éve foglalja össze azt, hogy mi várható a marketingkommunikáció területén az előttünk álló esztendőben. Meghatározó hazai marketinges és kommunikációs döntéshozók nyilatkoznak arról, hogy az elhúzódó járvány és annak gazdaságba begyűrűző hatásai hogyan jelentkeznek a fogyasztói motivációkban, az üzleti és marketingfolyamatokban, az ügyfélélményben, illetve a média és eszközhasználat területén.

Trendek vagy tendenciák

Üzleti szempontból minden vállalat nagyon nehéz év elé néz. Az elmúlt időszak eseményei, a soha véget nem érő pandémia feladták a leckét a világ gazdaságának: a globális folyamatok akadozásának és az ellátási láncok lassulásának begyűrűző hatásaival minden egyes cégnek szembe kell nézni. Világunk gyökeresen megváltozott, társadalmunkban felborultak a normák, a szabályrendszerek, a szokások és a hagyományok is, bízunk benne ugyanakkor, hogy elérkezhetünk a kiegyensúlyozottabb mindennapokhoz, amik lehetőséget adnak egyensúlyt találni a személyesség és a digitalizáció, az ember és a mesterséges intelligencia, a home office és a bejárás, a lokális és a globális között.

A 2022-es évben már nem a „hibrid működés”, az „új normális” vagy még inkább a „Never Normal” fogalmak emlegetése és értelmezése lesz a fontos, hanem ezek tartalommal történő megtöltése

– vélik a döntéshozók.

Felelősség és üzlet

Világosan látszik, hogy minden – magára valamit adó – márka nagy formátumú, erős hatással bíró momentumokat próbál megragadni, és ilyen témákhoz igyekszik magát kapcsolni. Talán itt az ideje letenni a voksot amellett, hogy csak olyan igényeket generáljunk, melyek kielégítése nem kockáztatja bolygónk jövőjét, még ha ez a pillanatnyi jövedelmezőséget akár csökkentheti is. Jól kitapintható az is, hogy a fiatalabb fogyasztók igényeire és a generációs, kulturális trendekre is reflektáló klíma, érzékenységi és morális kérdések előtérbe kerülnek (lsd. Inclusion & Diversity, Proactive Corporate Responsibility programok, klímakérdések, munkáltatói felelősség kérdéskörei),

a gazdaság és az üzleti kérdések megítélése pedig ennél fogva egyre inkább össztársadalmi érték / érdek / hatás alapokon történik.

Mindeközben a tudatos vásárlás újabb szintre fog lépni és még nagyobb szerepe lesz az érzelmi alapú marketingstratégiáknak – annak érdekében, hogy a visszafogottságból ki tudjuk billenteni a vásárlóinkat, valódi értéket kínálva számukra – fogalmaznak az elismert szakemberek.

Közös értékek és fogyasztói élmény

A pandémia egyik következménye, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, és sokkal jobban megnézik, hogy mit és hol vásárolnak, a választásnál pedig előtérbe kerülnek a márkával közös értékek is. A márkák versenye egyre inkább az élmények színterén zajlik. Eljutottunk oda, hogy az emberek nem a kategórián belül hasonlítják össze a márkákat, hanem kategóriától függetlenül a legjobb általuk tapasztalt élményt várják el.

Ahogy a koronavírustól szabadulunk majd, egyre jobban vágynak az emberek élményekre, fizikális tapasztalatokra, a járványfásultság pedig meghatározóvá, általánossá válik, a társadalom nagy része nem akar már ilyen tartalmakat magához venni

– a fogyasztók tehát még inkább keresik majd azokat a hiteles márkákat, amelyek értik, hogy mire van valóban szükségük, és azt kapják tőlük, amit ígérnek. Az örökzöld ügyfélélménnyel párhuzamosan ugyanakkor felértékelődik az ügyfélbiztonság kérdésköre is – figyelmeztetnek a marketing és kommunikációs döntéshozók.

A munkavállalók élménye

A továbbra is bizonytalan környezet miatt az agilis működés 2022-ben is létkérdés marad, ami nagyon megterhelő a munkavállalók részéről, folyamatos feszültséget és túlterhelést jelenthet.

Legalább annyira fontos tehát a munkavállalók élménye és jó érzése, mint a fogyasztóké, mindez pedig előtérbe helyezi a mentális egészséget és az empatikus környezet meglétét

– hiszen munkavállalóink elégedettsége nélkül álmodni sem lehet megkülönböztető ügyfélélményről. Belső kommunikációval kell tehát segíteni a kollégák visszatérését az irodába, és támogatnunk kell az újabb változásgörbén való útjukat – teszik hozzá az elismert szakmai vezetők.

Technológia és személyesség

A digitalizációs folyamatok mellett továbbra sem szabad szem elől téveszteni az ügyfélélményt, a “kijelző” előtt ülő potenciális ügyfelet. Fontos fókuszálni erre többek között azért is, mert a mai online térben a márkák nem csak a saját iparáguk szereplőivel versenyeznek az ügyfélélmény terén.

A fogyasztók ugyanis jellemzően nem tesznek különbséget iparáganként / szektoronként; ha egy salesfolyamat vagy valamely szolgáltatás igénybevétele kényelmes és számukra megfelelő volt, akkor ahhoz mérik a következő ilyen benyomást, ahhoz viszonyítanak, hiába más a szolgáltatás és adott esetben az iparág is

– hangsúlyozzák a Marketing Döntéshozók Klubjának tagjai.

Arccal a „purpose” felé

A kitűnni vágyást kiegészíti a hitelesség, bizalomépítés, a küldetés vezérelte működés/márkaépítés és az érvényesség mint újabb, erősödő dimenziók. Minden eddiginél fontosabb, hogy a márkák valós, az üzleti stratégiához illesztett Brand Essence-szel, Brand Purpose-szel rendelkezzenek,

az a márka marad vagy lehet sikeres, amely átgondolt ökoszisztémával rendelkezik és következetesen erre építve létezik, kommunikál.

Minél széttagoltabb a kommunikáció, annál fontosabb, hogy biztos alapokra építsünk. Mindez ugyanakkor azt jelenti, hogy a szakmának erősítenie kell ezen a téren és nem hagyni, hogy a trendek, divatok vagy a taktikai feladatok eltérítsék, és szem elől veszítse a lényeget – hívják fel a figyelmet a szakmai véleményvezérek.

Lehetőségek a médiában

2022-ben hatalmas szakmai kihívást jelent majd az egyre szűkösebb hirdetési inventory hatékony beosztása, és ennek következtében felértékelődik a kezdeményezőkészség. A márkáknak újra kell gondolniuk a közösségi médiában való jelenlétet, csatornáinak szerepét, meglévő médiakapcsolatait és új partnerségekre és megoldásokra kell törekedni. Idén tehát a hatékonyság minden eddiginél fontosabb lesz, ebből következik, hogy az adat, vagyis a 1st party data is még inkább felértékelődik, hiszen a leghatékonyabban úgy költhetjük el marketingbüdzsénket, ha a megfelelő üzenetet a tökéletes célcsoport számára juttatjuk el a megfelelő időpillanatban.

Ugyan a videós kontentek és podcastok még jobban előretörnek, mindez azonban utat nyithat egy minőségi konszolidáció felé is. Mindeközben az audio mint tartalomfogyasztási platform (analóg és digitális rádió, podcast) térnyerése és határainak elmosódása még erőteljesebben fokozódik majd, és a casual gaming a korábbinál szélesebb és idősebb célközönségeket is képernyő elé fog ültetni.

Marketingesként ugyanakkor megkerülhetetlen, hogy ne csak a digitalizált, adatalapú szoftverekre hagyatkozzunk, hanem tegyük hozzá a differenciált és széleskörű szakmai tudást, a kultúrát, a kontextust, a szakmai megérzéseinket, vagy akár a szubjektivitásunkat is a döntéseinkhez – bátorítanak a vezető marketingesek.

Törődés és példamutatás

Az elmúlt másfél-két év gyökeresen alakította át a vállalatok működését, az emberek elvárásait és a digitalizációhoz fűződő viszonyunkat.

2022-ben az a márka tud majd fejlődni, amelyik egyrészt folyamatosan tudja motiválni és egyben tartani munkatársai közösségét az online / offline hibrid világban is, másrészt pedig biztonságot, kiszámíthatóságot és törődést nyújt munkatársainak és ügyfeleinek egyaránt

– mindehhez ugyanakkor vállalati és márkaszinten is teljes elköteleződésre van szükség. Emellett, vagy még inkább ezen felül, pedig a meg nem oldott társadalmi kihívások területén is felelős tettekre van szükség, hiszen márkaként is meg kell értenünk és meg kell élnünk a fenntarthatóság számos aspektusát, és vállalatunkhoz és márkánkhoz illeszkedő módon példát kell mutassunk, mindez ráadásul nem pusztán fogyasztói elvárás, hanem emberi és társadalmi felelősségünk is egyben – vélik a Marketing Döntéshozók Klubjának tagjai.

A trendeket olyan meghatározó hazai marketinges és kommunikációs döntéshozók fogalmazták meg, mint Bene Nikoletta (Virtuózok TV-produkció), Horváth Magyary Voljc Nóra (K&H), Hota-Falus Viktória (Nestlé), Jákó Eszter (MVM), Kovács András Péter (Telekom), Liptay Gabriella (KPMG), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Németh Károly (SPAR), Tengerdi Laura (CXPA Hungary), Turgonyi Szabolcs (MKB), valamint van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország).

A Magyar Marketing Szövetség Marketing Döntéshozók Klubja által közzétett, a marketinges és kommunikációs trendeket bemutató részletes anyagot ide kattintva érheti el.

Tovább olvasom

Marketing

Átlépte a félmilliót a magyar pavilon látogatóinak száma Dubajban

“Nagyon-nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen csodálatos pavilont sikerült létrehozni, amely nagy sikerrel mutatja be Magyarországot, Magyarország turisztika vonzerejét a nagyközönségnek” – hangoztatta kedden Dubajban Tóth Andrea, az Expo 2020 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Közzétéve:

Borítókép: A dubaji világkiállítás magyar pavilonja, fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Tóth Andrea az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta, hogy az expo látogatóinak száma immár 10 millió fölött van, s ebből minden huszadik, immár félmillió ember, a magyar pavilont is felkereste.

“Ez azt jelenti, hogy az első nap óta napi öt-nyolcezer látogatót fogadunk, ami nagyon nagy büszkeség, és nagyon örülünk, hogy ennyien szeretik és kedvelik a magyar pavilont. Vannak visszajáró vendégeink is, akik annyira kedvelik az itteni élményeket, hogy többször is ellátogatnak hozzánk”

– magyarázta a cégvezető.

Tóth Andrea arra számít, hogy tartani lehet azt a kitűzött célt, hogy a világkiállítás végéig egymillió látogató keresse fel a magyar pavilont.

“Az volt a célunk, hogy Magyarországot minél inkább sikerüljön bemutatni, azokat a turisztikai desztinációkat, amelyet a legfontosabbak az országban, azokat minél szélesebb körben sikerüljön bemutatni, hogy minél több turista érkezzen Magyarországra, és minél több látogató tapasztalja meg személyesen is azt a csodát, amit Magyarország rejt”

– fogalmazott az Expo 2020 Magyarország Nonprofit Kft. vezetője.

A pavilon Magyarország ásvány-, gyógy- és termálvizeit mutatja be, és építészetileg a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre és az általa teremtett organikus építészet szellemiségét idézi meg. Úgynevezett száraz technológiával, egyetlen csepp víz felhasználása nélkül építették magyar ácsok. Az épületet Csernyus Lőrinc, Makovecz egykori tanítványa és munkatársa tervezte.

A dubaji világkiállításon több mint 190 ország mutatkozik be, és ez az első expo, amelyen minden kiállító országnak saját, önálló pavilonja van. Az eredetileg 2020-ra tervezett rendezvényt a koronavírus-járvány miatt egy teljes évvel el kellett halasztani. A pandémia miatt Dubajba utazni csakis friss negatív teszttel lehet, és az expóra is csakis beoltva, vagy negatív teszteredménnyel lehet belépni.

A dubaji világkiállítás március végéig látogatható.

Tovább olvasom

Marketing

Új plakátkampányt indított a Civil Összefogás Fórum

A plakátokon Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter együtt szerepel.

Közzétéve:

Borítóképünkön a CÖF-CÖKA kampányának plakátja, forrás: Facebook / @civilosszefogas

– Megkezdte második plakátkampányát az országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) – közölte a Magyar Nemzettel Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke. Hozzátette: először vidéken jelentek meg a plakátok, amelyekkel kedd óta már Budapesten is lehet találkozni.

A plakátokon Gyurcsány Ferencet és Márki-Zay Pétert közösen ábrázolják, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjére „mini Feri” néven hivatkoznak, a két baloldali politikus kinézete pedig a népszerű Austin Powers-filmek főgonosz szereplőit idézi.

Mint Csizmadia közölte, a plakátok terjesztését a CÖF által alapított cég, a Kövess Minket 2022 Kft. végzi. – Egyetértünk azzal, ami a plakátokon látható – tette hozzá az elnök. 

Tovább olvasom