Kövess minket!

Marketing

„Szívesen digitalizálnám Magyarországot” – interjú Heal Edinával, a Republic Group új operatív igazgatójával

A szakembert az ország egyik legbefolyásosabb női vezetőjének tartják, aki néhány hónapja hagyta ott a Google vezetői pozícióját. Véleménye szerint az országban a propaganda és a fake news-jelenség hasonló mértékben vannak jelen, mint Angliában, viszont a párbeszéd kultúra sokat romlott az elmúlt években. Szakpolitikusként szívesen segítené a kormányzatot, de egyelőre nem jelezték neki, hogy lenne a munkájára igény.

Korábban azt nyilatkozta, hogy nem szeret ismételni, pedig most visszatér a reklámügynökségi világba, ahol annak idején kezdte. Miért?

Sokat változott a piac 20 év alatt. Izgalmas kihívás egy olyan full service reklámügynökségi csoport segíteni, mint amilyen a Republic Group. Vezető ügynökségként fontos, hogy a digitális marketing megoldásokat szélesítsük és trendszetter megoldásokat hozzunk el, amelyek a szektorban iránymutatóak. Úgy gondolom, egy ügynökség sem lehet sikeres a jövőben anélkül, hogy ne lenne erős a digitalizációban. A tulajdonosok pedig belátták, hogy van egy-két feladat, amiben segítségre van szükségük. Emellett megvan köztünk a szimpátia is: ahogy egyre tapasztaltabb az ember, úgy lesz ez a tényező egyre fontosabb.

Más területekről érkezett megkeresés?

Rengeteg helyről kaptam ajánlatokat, de a reklámügynökségi szektorból csak a Republictól.

Attól nem tart, hogy elévült a tudása? Hiszen ön is mondta: 20 év telt el azóta, hogy ezen a szakterületen dolgozott.

Még nagyon frissek az élményeim (a beszélgetés szeptember 24-én történt – a szerk.), gyakorlatilag csak két és fél hét van mögöttem.

A fő feladataim nem a reklámkészítéssel és annak értékesítésével kapcsolatosak, mint annak idején. Sokkal inkább vezetői tevékenységet látok el. Mondhatnám úgy is, elsősorban befelé és nem kifelé kell koncentrálnom.

Egyébként meg azt gondolom, hogy ha egyszer az ember „reklámos” volt, akkor a szaktudás nem tűnik el nyomtalanul, hiszen a hirdetések körülvesznek minket, a marketing, reklám a többi munkahelyemen is része volt az életemnek: a Sláger Rádiót a hirdetésekből kellett eltartani, a Google-nál is online reklámokkal foglalkoztunk. Szóval emiatt nem aggódom. (Nevet)

A Republic Group közleményben úgy fogalmazott, hogy a digitális divízió és a menedzsment fejlesztésért fog felelni. Mit jelent ez pontosan?

A munkatársaknak és az ügyfeleknek jobban meg kell érteniük mit tett lehetővé és mit követel meg a technológiai forradalom.

A csoport felsővezetői is sokat szeretnének tanulni ezen a területen. Ezen kívül szükség lesz hatékonyabb belső folyamatok kialakítására, amely a kollégák nagyobb elégedettségét és több ügyfél kiszolgálását teszi majd lehetővé.

Körülbelül fél év telt el, amióta elhagyta a Google-t. Mivel foglalkozott ebben az időben?

Személyes ügyekkel: utaztam és a családommal voltam. Célom volt, hogy egy kicsit kikapcsolódjak. Mindig is ügyeltem arra, hogy a munkahelyi váltások között legyen időm feltöltődni.

Nem arra találtak ki minket, hogy állandóan dolgozzunk.

Szerintem a modern világban sokan megengedhetik maguknak, hogy fél-egy évre vagy akár több időre pihenőt vegyenenek ki. Mindenkinek ezt kéne tenni, és akkor sok nyitottabb, toleránsabb és edukáltabb ember lenne.

Amikor elhagyta a Google-t, akkor a társaság nagyon szűkszavúan fogalmazott ezzel kapcsolatban. Miért döntött a távozás mellett?

Sokan kérdezik tőlem: „ha ez egy annyira jó cég, ahogyan hírlik, akkor miért jöttem el onnan?” Nyilván kevesebben hagyják el a Google-t, mint más társaságokat, de azért sokan döntenek hasonlóképpen.

Nagyon izgalmas emberekkel dolgoztam együtt, de nyolc év után ráuntam a feladataimra. Sok minden érdekel, foglalkoztat, emiatt a tulajdonságom miatt nem tudok sokáig egy helyen megmaradni. Csodálkozni is szoktam azon, miképpen lehet az, hogy a férjemmel ilyen jól megvagyunk 19 év után is! (Nevet)

Ennek fényében mire számíthat öntől a Republic Group?

A Google-nál 8 évig voltam, szóval nagyobb feladatok menedzselését biztosan meg fogom csinálni. Nem vagyok egy feladós típus, nem szoktam félbehagyni dolgokat.

Több olyan listára is felkerült, amelyek a legbefolyásosabb hazai személyiségeket összegezik. Vágyott valaha hatalomra?

Amire én vágyom az az, hogy lássam az eredményeket. A befolyásos emberek nagy részét nem az motiválta, hogy hatalmuk legyen, hanem valami sokkal mélyebb dolog.

Abszolút ambíciózus vagyok, hozzáteszem, valamennyire élvezem az ismertséget, de leginkább azért, mert így könnyebben és gyorsabban lehet eredményeket elérni.

Önmagában a hatalom érzése nem okoz örömöt. A férjemmel való hosszú házasságom és a szuper gyermekeim tesznek boldoggá.

Amióta távozott a Google-től csökkent a befolyása?

Eddig nem érzékeltem, de biztos, hogy valamennyire csökkent. Most valószínűleg nem fogok felkerülni különböző listákra, de azok nem is tettek boldoggá, maximum egy Instagram-poszt erejéig.

Figyelemmel követi a társaság tevékenységét?

Igen, de nyilván nem úgy, mint amikor még ott dolgoztam. Minden egyes cég – legyen az jó vagy rossz – nagyon belemászik az alkalmazottainak a fejébe: agymosáson megyünk át, vagy azon visszük magunkat keresztül. Az ember képes elhinni, hogy csak az a jó, ami ott történik.

Az elmúlt időszakban voltak zavaros ügyek a cég életében, például, hogy titokban adatokat vásárolt MasterCardtól, illetve az Európai Parlament 1400 milliárd forintos bírságot szabott ki, mert a véleményük szerint a társaság versenytorzító módon korlátozza az androidos eszközök gyártóit. Mit gondol ezekről?

A tapasztalatom alapján a Google még mindig azon cégek közé tartozik, akik etikusabban működnek a többiekhez képest.

Nyilván kiderülnek ilyen ügyek és biztosan lesznek még továbbiak is, ahogy a konkurenseknél is, mindenesetre én védeném a társaságot:

azt gondolom, hogy a Google vezetőinek az elvei a helyén vannak.

De előfordul, hogy a hasznos innovációk, termékek gyártása mellett a nagy cégek problémákat okoznak, mert nem a fogyasztói érdekeket tartják szem előtt. Hogy egy hétköznapi példával éljek, tegnap a lutoni repülőtéren vonatjegyet szerettem volna venni Londonig.

Az automata, egyértelműen eldugta azokat az opciókat, amelyekkel olcsóbban tudnak az emberek vásárolni, például az oda-vissza jegyet.

Gondoljon bele: ha sietnie kell vagy nagy a sor állna mögötte, akkor nem szórakozna azzal, hogy megkeresse ezeket a lehetőségeket, megvenné a drágább jegyet. Sajnos, nap mint nap látok ilyeneket.

Dolgozott a Sláger Rádiónál, az EMI lemezkiadónál, a Google-nál és most a Republic Groupnál, gyakorlatilag átlátja az egész médiapiacot. Milyennek írná le?

Nagyon komplexnek. A média az emberek szája, viszont korábban kevesen döntöttek arról, hogy miről beszéljen. Az internet ezen a téren változást hozott. A koncentrált hatalommal rendelkező médiumoknak korábban sokkal nagyobb befolyásuk volt. Most mindenki beszélhet és lehet, hogy meg is hallják.

Ugyanakkor Donald Trump megválasztása és a Brexit felébresztette a gondolkodó embereket. A demokratikus internetnek, a UGC-nek (user generated content, felhasználó által előállított tartalom – a szerk.) és a könnyű megoszthatóságnak megláttuk a hátrányát. Olyan hírek is eljutottak az emberekhez, amik mögött nincsenek kurátorok, de vannak piszkos politikai vagy anyagi érdekek. Az biztos, hogy egyre zavartabbá kezd válni a médiatér. A magamfajtákat nem féltem, bár bizonyos dolgokat örülnék, ha tisztábban látnék. Azok a generációk és csoportok vannak veszélyben, akik nem tanultak meg kritikusan állni a hírekhez.

A propaganda meg a fake news-ok mennyire jellemzőek a mai Magyarországra?

Tegnap este néztem a BBC-n a híreket: belefutottam egy olyanba, ami arról szólt, hogy Franciaországban egy Maliból érkezett illegális menekült hősi módon megmentette egy kisgyereknek életét. A francia elnök állampolgárságot adott neki hálából. Otthon ezt a hírt nem láttam. És sok más ilyet mondhatnék, követem a BBC-t, CNN-t, Al Jazeerát.

Alapvetően csak azért kapcsolom be a köztévét néha, hogy csodálkozzak, de kizártnak tartom azt, hogy erről beszámoltak volna.

Az RTL Klub vagy az ATV hírműsorai lehet, hogy közölték ezt a hírt.

Ha egy illegális bevándorló megöl, megerőszakol valakit, attól biztos nagyon hangos lett volna a média, amikor – már elnézést – de nem csak ők követnek el gyilkosságokat, erőszakosságot.

Magyarországon legalább annyira jelen van a propaganda és a fake news-jelenség, mint Angliában, ami aggasztó, hogy lassan csak ez lesz, pedig ellenpólusok kellenek. A párbeszéd minősége sokat romlott: az emberek nem toleránsak, nem megértőek. Ezt a munkahelyi környezetekből és a baráti kapcsolatokból is le lehet szűrni. Az angolokban benne van a vitakészség: meghallgatják egymást és megpróbálják megérteni azt, amit a másik mond. Továbbá, ha esetleg kiderül, hogy valakinek nincs igaza, akkor azt is be tudják látni. Magyarországon az iskola és a társadalom nem tanítja meg az embereket erre. Nem figyelünk valakire ha az mást mond, mint amit mi szeretnénk hallani. Ez nagyon rossz eredményeket szül. Családban, munkahelyen, társadalomban és a gazdaságban is.

Tévét irányítana?

Az a fajta televíziózás, ami akkor volt, amikor fiatalabb voltam, már nem létezik. Megjegyzem akkor sem szerettem, mert buta volt nekem. A tévének mára rengeteget csökkent a hatalma, ma már egész generációk nem nézik. Én sem. A filmezés vagy az applikáció fejlesztés viszont érdekel. A mozgóképes hangos film, mint médium, csodálatos és hatékony.

Akkor lehet, hogy kopogtatni fog önnél a Netflix, amikor már komolyabb jelenlétet akar magának biztosítani a hazai piacon.

Hát az érdekes lenne, de nagyon örülnék neki. Szerintem nagyon kicsik vagyunk mi ehhez, mint ország, mint nyelv.

A tartalomfejlesztés és annak értékesítése nagyon érdekel.

A tartalomfogyasztási szokások attól függenek, hogy az adott ország lakosai mennyire edukáltak és hogy milyen a környezetük, mennyire nyitottak az újra. Hát ez itthon nem néz ki jól.

Ha már környezet: egyszer azt nyilatkozta, egy nőnek kétszer annyit kell letenni az asztalra, hogy sikeres legyen.

Magyarország a politikai életben nagyon rossz irányba ment el ebben a tekintetben. Nőként nincs esélye valakinek, ha politikus akar lenni.

Tipikusan a „macsó” politikát gyakorló országokban kerül elhanyagolásra az oktatás, az egészségügy, vadul el a társadalom, és csak a harcra koncentrál a vezetés nem a békére és a hosszútávú fejlődésre.

Ezért is kellene több nő a hatalomba, akik ezekre a területekre jobban odafigyelnek, kiegyenlítik a férfiakat. Az üzleti élet más, ott jobban tudnak érvényesülni, mert ott csak elgáncsolják a nőket, nem félreállítják őket.

De a statisztikák még itt sem túl kedvezőek.

Érdekesség, hogy egyes cégek sokkal nagyobb hatással vannak a társadalomra, mint az adott kormányok, elég csak a Google-re vagy Facebookra gondolni, amit mindenki másol.

A világ nem csak országokból áll mára, mindannyian világpolgárok lettünk, a nagy vállalatok összekötnek minket. Vannak dolgok, amiket nem lehet megállítani. A fejlődés ilyen és a nők egyenlővé válása is az emberi fejlődés része. Keresztbe lehet feküdni, de ha a vonat egyre nagyobb és erősebb, csak a sínen fekvő járhat rosszul.

A politikusok sokban különböznek az üzletemberektől?

Ehhez nem értek, de talán a politikusoknak többet kellene dolgozni a gazdaságban vagy jobb lenne, ha többen fordulnának meg az üzleti életben, mielőtt politikusnak állnak.

Ráadásul nem visznek be elég szakértőt bizonyos területekre, ezáltal nem is kerülnek be más kultúrát és fontos tudást képviselő személyek a hatalomba.

Ha átfutnánk a befolyásos politikusaink önéletrajzát, akkor kiderülne, hogy sokan nem is beszélnek nyelveket, soha nem dolgoztak olyan helyeken, mint mi, az állampolgárok, akik helyett döntenek.

El tudná magát képzelni magát, mint szakpolitikus?

Megpróbáltam megközelíteni ennek a lehetőségét. Szívesen digitalizálnám Magyarországot. Ezen a területen segíteni tudnám a kormány munkáját, hiszen ez sokat adna mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak és ez a része a politikának érdekel. Ott van a hatalom, hogy ezt az országot jobbá, hatékonyabbá, gazdagabbá tegyük. Digitalizáció nélkül ez nem lehetséges.

Talált támogatókat?

Eddig nem. (Nevet) Különböző minisztériumokat kerestem meg ismerősökön keresztül, de eddig nem kaptam visszajelzést.

Visszatérve, egyszer azt nyilatkozta: nem érti miért nevezik a férfiakat az erősebb nemnek, találkozott már olyan férfi vezetővel, aki krízishelyzetben pánikba esett és egyébként sem a nemek számítanak, hanem hogy az adott személyben mely tulajdonságok az erősek. A Republic Group vezetőit milyennek ismerte meg?

Az rendkívül pozitívan hatott a döntésemben, hogy a Republicban már az érkezésem előtt is a vezetőség fele nő volt. Hálás vagyok nekik, hogy engem választottak és nagyon remélem, hogy ők is élvezni fogják a közös munkát velem.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom