Kövess minket!

Marketing

Szeget verhet a hagyományos kereskedelem koporsójába a karanténhelyzet

A karantén hatására átrendeződnek a vásárlói szokások, és egyre többen rendelnek online. Így alakulnak a statisztikák.

Az otthonmaradásra irányuló intézkedések minden kétséget kizáróan az online kereskedelem felé tolják el a keresletet. Az elmúlt hónapban dupla annyian kerestek rá Google-ben a “Tesco és az Auchan házhozszállítás” kifejezésekre, mint egy évvel ezelőtt, a webshopok kosarai pedig egyre gyorsabban megtelnek, mióta fennáll a jelenlegi egészségügyi helyzet.

“A Google Trends adatai alapján elmondható, hogy március elejéhez képest közel 70%-al többen kerestek rá az “auchan házhozszállítás” kifejezésre, a Tesconál pedig ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az elmúlt 5 évhez képest rekordmennyiségű keresés történt. A mai nappal pedig kapacitáshiány miatt nem is tudnak több rendelést fogadni.” – árulta el Alberti Dorina, online marketing szakértő.

A SzerszamKell.hu barkácsáruház adatai alapján a tavalyi év azonos időszakához képest a februári és márciusi rendelésszám mintegy duplájára nőtt az idei évben: januárhoz képest 60-70% az emelkedés, ami részben a szájmaszkok és kézfertőtlenítők eladásából is következik. Ha azonban kivonjuk belőle ezeket a tételeket, így is bőven két számjegyű a növekedés.

Nem csak élelmiszert és fertőtlenítőt rendelünk házhoz

Kun Álmos, a magyar tulajdonú Dockyard üzletlánc marketing vezetője elárulta, hogy tavaly márciushoz képest 80%-kalnövekedett a webshop forgalma a hónap első felében, míg az üzletekbe betérő vásárlóké 30-40%-kal visszaesett. “Reméljük, hogy a koronavírus minél hamarabb lecseng és visszatér az élet az üzletekbe is, hiszen sokan a ruházati termékeket szeretik megfogni, felpróbálni.”

“Most nem a kényelmen van a hangsúly, hanem a biztonságon, hiszen kisebb a valószínűsége, hogy megfertőződünk, ha csak közvetlenül a futárral kerülünk kapcsolatba egy rövid időre. A jelenlegi egészségügyi helyzetben pedig kiemelten fontos odafigyelnünk arra, hogy hány emberrel érintkezünk egy nap” – jelentette ki Nagy Gábor, a barkácsáruház ügyvezetője.

“Az egyéb termékeket érintő online forgalmat illetően még kevés adattal rendelkezünk, mivel a hatás nem ennyire azonnali és látványos, mint az élelmiszerek esetében. Ennek ellenére várható, hogy ez az időszak a legtöbb iparágban az online vásárlás irányába fogja tolni a kereskedelmet” – árulta el Alberti Dorina.

A kérdés az, hogy ha ismét helyreáll a rend, vajon a vásárlási szokások visszaállnak-e a vírus megjelenése előtti állapotba, vagy akik a mostani hónapokban kaptak rá az online rendelés ízére, vajon megtartják-e majd ezt a szokásukat? Az ilyen helyzetek gyakran egy-egy szeget vernek a hagyományos kereskedelem koporsójába.

Marketing

Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség

A szakma meghatározó szervezete május 15-én, a budapesti Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú elnökséget választottak.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség új elnöksége, fotó: MMSZ

A vezető testület tagjai elkötelezettek a szövetség eddigi sikeres programjainak kivitelezésén túl, a jövőben tervezett edukációs és szakmai utánpótlással kapcsolatos, valamint a marketing üzlettámogató funkcióján túlmutató, a szakma társadalmi hasznosságát hirdető projektek megvalósítása mellett is. 

A Magyar Marketing Szövetség ma az egyik legaktívabb szakmai szervezet, hiszen évi közel 20 projektjén keresztül, többezer szakembert, üzleti szereplőt szólít meg. „Szövetségünk első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezzük, ennek érdekében kiemelten fontos a szakmai identitásunk erősítése is, mert csak erre alapozva tudjuk a marketinget a legmagasabb szinten képviselni az adott szervezeteken, illetve vállalkozásokon belül” – vallja az MMSZ-t immár 11 éve irányító elnök, Hinora Ferenc (Positive Adamsky). „Hisszük, hogy a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.”

Célkitűzései mentén a szövetség széleskörű szakmai, edukációs, orientációs, közösségi, társadalmi, valamint technológiai célokra és kihívásokra reflektáló projektek mentén fogja össze és képviseli a szakma teljes közösségén túl, egyre inkább az üzleti szereplőket is.

„A MMSZ a jövőben két markáns területen tervezi tovább erősíteni jelenlétét. Az egyik terület az edukáció, amelyen átfogó és specifikus tudást nyújtó képzésekkel kíván egész évben jelen lenni. A másik terület pedig a szakmai utánpótlás nevelése, amely érdekében a szervezet utánpótlásprogramot hirdet MMSZ Youth Program néven”

– emeli ki a szövetség elnöke. A szervezet fontos céljának tekinti továbbá azt is, hogy olyan értékteremtő ügyekhez kapcsolódó, motiváló programokat is megvalósítson, amelyben testet tud ölteni a marketing üzlettámogató funkciókon túlmutató társadalmi hasznossága is. 

A fenti célok megvalósításához támogató tagság és a projekteket irányítani képes elnökség szükséges. Az MMSZ május 15-én a Haris Parkban szervezte éves közgyűlését, amely keretében megújult Elnökséget választott a szövetség tagsága. A tisztújítás eredményeként a korábbinál bővebb, immár 18 tagot számláló elnökség irányítja majd a szervezet munkáját, amelynek valamennyi tagja vállalásokat fogalmazott meg, amelyek konkrét projekteket, illetve programokat támogatnak. 

A tisztújítást követően az MMSZ elnökségi tagjai a következők: Balogh Barbara (Velux), Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Bonyhádi Gábor (BP Digital), Bódi Krisztina (Marketing Art), Fülöp Gábor (Provident), Harcsa Beáta (Bonafarm), Kovács András Péter (Yettel), Ludvig Orsolya (Libri-Bookline), Metykó Tibor (Euronics), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Pantl Péter (MOL Group), Dr. Papp-Váry Árpád (BGE),Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Sütő Ágnes (Magyar Bankszövetség), Szalkai Réka (Mastercard), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja). 

A szövetség irányító szervének tevékenységét továbbra is Hinora Ferenc vezeti, akinek az elnöki megbízatása jövőre jár majd le. Alelnököket az alapszabály értelmében, az elnök előterjesztésére az új elnökség első, júniusi ülésén választja a szervezet. 

A tagság egyöntetű támogatásával, a legalább 20 éves elnökségi munkájuk elismeréseként örökös tiszteletbeli elnökségi tag megtisztelő cím viselésére jogosult Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja).  

A szavazás eredményeként az etikai bizottság tagjai Balázs Ildikó (Auchan), Dr. Fazekas Ildikó (ÖRT) és Jákó Eszter (MOL Group), a felügyelő bizottság tagjai pedig Dr. Neuberger Ákos (Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda), Turgonyi Szabolcs (MBH), valamint Vas Zoltán (A4C Marketing) lettek.

Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke úgy látja, hogy az új elnökség rendelkezik azzal a szaktudással, elkötelezettséggel, tenni akarással, valamint kapcsolati tőkével, amely hozzájárul a szervezet céljaihoz illeszkedő projektek és programok magas szintű megvalósításához. A szövetség elnöke büszke arra, hogy az MMSZ egyre bővülő szakmai közössége, valamint az elnökség tagjai között olyan meghatározó szereplők találhatóak, akik egy-egy kiemelt kezdeményezést, ügyet védnökként is aktívan felkarolnak, támogatnak.

Tovább olvasom

Marketing

Az EU szigorúbb versenyszabályok hatálya alá vonta a Booking.com-ot

Az Európai Bizottság a szálláshely-közvetítő Booking.com-ot felvette azon digitális vállalatok listájára, amelyek méretüknél fogva szigorúbb versenyszabályok hatálya alá tartoznak, egyúttal vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az X közösségimédia-platform mentesülhet-e e szabályok alól – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

MTI/EPA/ANP/Koen Van Weel

Az uniós bizottság közlése szerint

az online szállásfoglalási platformot üzemeltető, Hollandiában székhellyel rendelkező Booking.com a digitális piacokról szóló szabályozás (DMA) értelmében a továbbiakban úgynevezett kapuőrnek számít.

A digitális piacokról szóló szabályozás szerint

az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereiket, melyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékei vagy szolgáltatásai használta felé terelik. A szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

A szabályozás célja, hogy a tartalom moderálása lehetővé tegye a tisztességes versenyt és megkönnyítse a fogyasztók számára a szolgáltatások közötti váltást.

A brüsszeli közlemény szerint a Booking.com március 1-jén benyújtott önértékelése alapján meghozott uniós döntést követően a holland vállalatnak hat hónap áll rendelkezésére, hogy eleget tegyen a szabályozásból eredő kötelezettségeknek, nagyobb választási lehetőséget kínálva a végfelhasználóknak online platformján.

Az uniós bizottság tájékoztatott arról is, hogy a benyújtott önértékelések alapján az X Ads és a TikTok Ads online hirdetési szolgáltatások nem minősülnek kapuőrnek.

Közölték ugyanakkor, hogy a brüsszeli testület piaci vizsgálatot indított az X közösségimédia-hálózattal kapcsolatban a platform szabályozási státuszának további meghatározására.

A közlemény kitért arra is, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok online hirdetési szolgáltatása, a TikTok Ads noha teljesíti a DMA szerinti kijelölési küszöbértékeket, a platformszolgáltatás nem minősül a szabályozás szerint kapuőrnek.

Borítókép: A Booking.com internetes szállodafoglalási szolgáltató új amszterdami székháza a megnyitásának napján, 2023. június 26-án

Tovább olvasom

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom