Kövess minket!

Marketing

Szakik, porszívóügynökök, üzleti partnerek

Soós Gergellyel, az idén 12 éves Neo Interactive alapító-tulajdonosával beszélgettünk ügynökségi és ügyfélszerepekről, az üzleti fókuszú együttgondolkodás esélyeiről. A szakember többek között erről beszélget ügynökségi vezetőkkel és marketingesekkel a Digitália ’13 Konferencián szeptember 10-én.

Soós Gergely

Miért nevezitek a neo-t interaktív ügynökségnek a szokásos “digitális” formula helyett?

Digitális ügynökségnek becézik a műfajt manapság, de én jobban szeretem az “interaktív ügynökség” elnevezést, mert nem a platform, a technológia vagy az online média a lényeg, hanem az ezekből eredő lehetőség, hogy a márkák és a fogyasztók interakcióba léphessenek.

 

Ha egy ügyfél azt kérné, hogy szervezzetek neki rendezvényt, furcsán néznél?

Mivel rendezvényeket szoktunk szervezni, nem lenne olyan különleges kérés. Annyiban mégis furcsán néznék talán, hogy ez nem szokásos kérés egy digitális ügynökség felé. A címkék léteznek, ez alapján keresnek partnereket a megbízók.

Nemrégiben egy amerikai cikk azért kritizálta a digitális piac szereplőit, mert az internetnemzedék megszólításakor ész nélkül a platformot nyomják, ahelyett, hogy magán az interakció szükségességén és annak módjain gondolkodnának el. Te is ennyire kockafejűnek látod a digitális világot?

Az az érdekes ebben, hogy maga a “digitális” kifejezés sem volt használatban a kezdetekkor. A cégünk nevében is azért szerepelt az “interaktív” kifejezés, mert úgy gondoltuk, hogy ez fedi le a legjobban, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. A “digitális” kifejezés 2005-2006 táján terjedt el, akkor került be az új cégek nevébe is.

Bár mondhatnánk, hogy ezek csak szavak, de azok sokat elmondanak egy piacról. Nem vitte félre a digitális piac pozicionálását egy kicsit, hogy éppen az interaktivitás gondolata szorult háttérbe?

Talán egy kicsit túl technológiai irányba mentünk, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a 2000-es évek elején az internet idegen világ volt a megbízók és a fogyasztók többsége számára is. Létezett egy valós és egy érzékelt technológiai korlát is, amit lehetetlen volt nem figyelembe venni. Kétféle reakció létezett ügyféloldalon: az egyik a technológiai indíttatású bizonytalanságból eredő félelem és távolmaradás; a másik pedig az, hogy specialistával kezdtek el dolgozni, aki értett a területhez, aztán lesz, ami lesz. Annak, hogy a kezdetekkor az ügynökségek online szakértőként pozicionálták magukat, oka volt, mert tudáshiány volt ezen a területen, és eltérések mutatkoztak a működésben a szakma klasszikus reklámügynökségi ágához képest.

2013-ban már máshol tartunk – bár a mobillal kapcsolatban látok hasonló jeleket megbízói oldalon, mint anno a klasszikus internettel kapcsolatban. De tény, hogy sokkal többen interneteznek, ez már nem egy idegen világ. Most már néha úgy érzem, feleslegesen van ott az a különbségtevő “digitális” kitétel. A technológiát lehetőségként élem meg, ami által több eszközt használhatunk a célok eléréséhez, de már nem olyan izgalmas, hogy csak a digitális világban dolgozzunk.

Amerikában és Nyugat-Európában 3-5 éve már lezajlott az, amiről beszélünk. Volt egy érdekes élményem: állásinterjúztattam egy magyar lányt, aki korábban Kaliforniában dolgozott egy digitális ügynökségnél. Megkérdeztem, milyen digitális referenciái vannak, és azt mondta, hogy semmilyen, mert ő kizárólag klasszikus ATL megjelenéseken dolgozott – egy digitális ügynökségnél.

Az ügynökségekre időnként az ügyfelek– némi túlzással – szakikként tekintenek, és ami még érdekesebb: mintha néha az ügynökségek is így gondolkodnának a saját szerepükről. De hol van itt az üzleti szemlélet? Ez a kérdés a kiindulópontja a Digitália konferenciánkon helyet kapó azon kerekasztal-beszélgetésnek is, melyre néhány szakmabeli barátodat hívtad meg.

A konferenciára olyan beszélgetéssel készülünk, amely kifejezetten nem marketingszakmai, hanem üzleti szempontból közelíti a digitális piac friss fejleményeit. Olyan embereket igyekeztem magam köré szervezni a beszélgetésre, akik online marketingben jártasak, de otthon vannak az üzletépítésben is, legyen szó saját vagy más üzletéről. A szakmai és az üzleti résznek nem lenne szabad elválnia egymástól, az lenne az ideális, ha az ügyfelek felé üzleti partnerként tudnának az ügynökségek fellépni. Éppen ezért nagy dicséret egy ügynökség felé, ha azt mondják, “az ügyfél fejével gondolkodik”, és képes mögé nézni a marketingkommunikációs céloknak, amennyiben erre lehetőséget kap. Erre törekszünk mi is, és ezért nem is annyira szeretem az “ügynökség” szót, mert van ezzel kapcsolatban egy rossz asszociáció. Könnyen a szaki vagy a porszívóügynök polcra lehet kerülni, és nem jelenik meg a hozzáadott érték.

Mit tehetnek az ügynökségek azért, hogy a szaki vagy az ügynök polcról az üzleti polcra kerüljenek?

Mondok egy példát: korábban konferencia-sorozatunk volt, most van egy képzés-sorozatunk ügyféloldali szakemberek számára. Nem biztos, hogy ügyfeleinkké lesznek, de piacépítő munkát végzünk, és ez már egy olyan pont, ahol nem a klasszikus ügynökségi szerepben jelenünk meg. Ilyen módon jobban meg tudjuk mutatni, hogy széleskörű támogatást tudunk nyújtani, mint, mondjuk, egy olyan tenderen, ami már konkrét eszközre – például közösségi médiára – vonatkozik. Szívem szerint némelyik ilyen tenderre azt mondanám, hogy nem is kellene a megbízónak azzal az eszközzel foglalkoznia, mert nem tart még ott. De azzal nem lehet egy eszközszempontú tenderre odamenni, hogy ezt ne csinálja az ügyfél. Ahhoz, hogy üzleti támogatást tudjunk adni, az ügyfelek részéről türelem, bizalom és befektetés kell. Ha fragmentálódnak a megbízások, akkor éppen a tesztelés, az együttgondolkodás lehetőségétől esik el ügyfél és ügynökség egyaránt.

Az ügynökségeknek sok a teendőjük, ez világos. De mit tehetnek az ügyfelek?

Nehéz dolguk van a marketingeseknek, akikkel együtt dolgozunk. A digitális média térhódítása óriási lehetőséget jelent, de egyben olyan kihívások elé állítja a cégeket, amelyek nem állnak meg a marketingosztály keretein belül. Ahhoz, hogy egy cég a digitális médiában sikeresen meg tudjon jelenni, a marketing mellett pl. a jogi osztálynak, a beszerzésnek és a felsővezetésnek is meg kell csinálnia a “házi feladatát”. Azt látom, hogy marketing oldalon – a körülményekhez képest – többnyire megvan a pozitív hozzáállás, de a cég többi része vagy akár a döntési mechanizmusok nem teszik lehetővé, hogy ez megvalósuljon. Ezekre a kihívásokra tudatosan kell készülniük a cégeknek.

Az interjúban elhangzottakról és más, a digitális üzletet érintő témákról bővebben szó esik a Digitálián. Soós Gergely és vendégei – Bálint Viktor/IND Group, Bánki Attila/Wunderman Budapest, Kaszás Miklós/Look and Feel és Végvári Imre/MOSAIC – 11.00 órától beszélgetnek a digitális üzletről. REGISZTRÁCIÓ: http://digitaliakonf.hu

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom