Kövess minket!

Marketing

Sok jó nem várható a médiapiacon

Borús és időnként meglehetősen szúrós hangulatban találta a december a piaci szereplőket. Bizonytalanság, útkeresési kényszer. Többek között erről volt szó a Kreatív médiás konferenciáján.

Így alakul a médiapiac

A konferenciához Géczi Tamás, az Ipsos vezére adta meg az alaphangot, aki a brit, a cseh és az orosz piac példáján keresztül mutatta be, milyen kihívások és lehetőségek jelentkeznek a médiapiacon. A britek űrtávolságra vannak Magyarországtól, ugyanakkor a cseh, de akár az orosz piac is szolgál tanulságokkal az itteni szereplők számára. Mint kiemelte: számos bajról azt gondoljuk, hogy hazai sajátosság, amivel plusz depressziót teszünk magunkra, ugyanakkor a legtöbb kihívás nagyjából univerzális. Ez persze nem vigasztal minket, de talán elgondolkodtató. Azt persze látni kell, hogy a brit gazdaság “nem tud olyan rossz állapotban lenni”, hogy a reklámpiac ne induljon meg egy picit, a magyar viszont sajnos tud. Több aktuális trendet említve elmondta: az ügynökségi útkeresést ösztönözni kellene, mivel ebből születhet új minőség, a fizetős online tartalmak pedig minden bizonnyal nem a mainstream médiában jelentkeznek először itthon.

Rabcsánszki Laura, a Mediameter ügyfélkapcsolati igazgatója az egyes médiatípusok kihívásait tekintette át. A rádiók esetében az látszik, hogy a NeoFM eltűnéséből a ClassFM és az MR2-Petőfi profitált elsődlegesen. Kevéssé ismert adat, hogy helyi rádiókat napi szinten 1,2 millióan hallgatnak, online rádiózni pedig a TNS-sel közös kutatás szerint 15% szokott. Ez utóbbiról egyébként nehéz eldönteni, hogy kicsi vagy nagy szám, mivel a módszertanból nem derül ki, hogy a válaszadók pontosan mit értenek online rádiózás alatt. A webrádiósok szerint 10 ezer hallgató már jónak számít, ami összevetésben a helyi rádiók 20-30 ezres táborával nem is rossz. Valószínűsíthető, hogy a neten rádiózók zömmel hagyományos adók online kiadását követik, ezzel ugyanakkor az érintettek nem sokat kezdtek eddig üzletileg. Érdekes még a TV helyzete, amely az analóglekapcsolás után, a VoD-forradalom (?) előtt törheti a fejét a plusz bevételeken. 2014 részben a “smartok harcáról”, azaz az okoskütyük térnyeréséről és versengéséről fog szólni, zárta az előadását a szakember, aki a közösségi média terén pedig a specializált felületek térnyerésére számít.

Incze Kinga (Mrs. White) elmondta: a Whitereport adatai alapján a top 100 médiacég összbevétele 2008 és 2012 között 293-ról 257 milliárdra esett. Az utolsó békeévben 7 darab 10 milliárd feletti árbevételű cég volt, ez hatra csökkent, és az összetétel is változott. A legnagyobb növekedést az aktívan vásárolgató Chello Central Europe, az IT Magyar Cinema és a HírTV produkálta, míg a legnagyobbat csökkenők között az MTM-SBS-t, az M-RTL-t és a Sanoma Mediát találjuk. Utóbbi alapján az látható, hogy a nagyok estek a legnagyobbat, illetve közülük is azok, akik döntően a reklámbevételekre építenek (egyelőre). A szakember szerint 2014 az újrafelosztás és a profitvadászat éve lesz, és a top100 médiavállalati volumen kb. 30 százaléka mozgásban, azaz “placcon” van. Ez azt jelenti, hogy sok a kérdés, a bizonytalanság, ami semmiképpen sem tesz jót a piacnak. Pedig elkelne már néhány jó hír, mivel utoljára 2010-ben volt a piac egésze nyereséges, és 2008-ban még a top100 között 26, tavaly viszont már 42 veszteséges cég volt. Pozitívumként a javuló fogyasztói várakozásokat említette.

 

Akik örülnek a csökkenő költésnek

Létezik olyan szektor, amely tulajdonképpen megkönnyebbült, hogy végre nem a többiek túlüvöltése köti le minden energiáját. Legalábbis ez derült ki a gyógyszeripari marketingesek beszélgetéséből. A közönséggel Badics Eszter, az MSD multi channel marketing menegere, Rajkainé Szabó Gizella, a Richter Gedeon osztályvezetője és Kardos Judit, a Sandoz OTC üzletágvezetője osztotta meg a gondolatait. Miközben az OTC a reklámpiac egyik legnagyobb költője, iparág szerte büdzsévágások tapasztalhatóak, emellett bizonyos cégek átcsoportosítással is kísérleteznek az újszerűbb megoldások felé. Azzal mindenki egyetértett, hogy a gyógyszeripar nem használja ki a digitális médiában rejlő lehetőségeket, amit az általános óvatosság mellett olyan objektív tényezők is nehezítenek, mint a meglehetősen konzervatív célcsoportok (elsősorban a B2B célcsoportok, azaz az orvosok és a patikusok).

A hazai média állapotáról tartalmi vonalon meglehetősen kemény véleményeket fogalmaztak meg a résztvevők, bár az kiderült, hogy elsősorban a nagy kereskedelmi tévék kínálatával voltak elégedetlenek. Szakmai szempontból izgalmasabb, hogy a médiatulajdonosok innovációs készségével sem elégedettek. Úgy vélik, az ügynökségek sem mindig tesznek meg mindent, amit lehet ezen a fronton. Elhangzottak önkritikus vélemények is: “eleget költünk, kényelmesen elvagyunk”. Kiderült: jövőre nagyjából ugyanolyan médiamix várható e szereplőktől, mint idén, azaz – valamekkora csökkenés mellett – továbbra is a tévé marad az alap. Emellett megpróbálnak “ésszel” innoválni.

 

Karcos telco cégek

Jópofáskodást és csipkelődést egyaránt hozott a telekommunikációs cégek kerekasztal-beszélgetése, melyen Kiss Virág, a UPC marketingkommunikációs vezetője, Rózsa Iván, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója és Tóth András, az Antenna Hungária kommunikációs vezetője vett részt. A beszélgetésben szó esett a bűvös betűszavakról, mint az OTT, a VOD és a HD. A jövő év minden szereplőnek izgalmas lesz: az AH számára lezárult egy korszak az analóglekapcsolással, és a jövőben a tévén túli interaktív szolgáltatásokra fókuszálnak, kiegészítendő a klasszikus bevételeket; a Magyar Telekom a költések szintjén is komolyabban nekifeszül a Telekom-átmárkázásnak, ami “karcosabb kommunikációt” von maga után kísérletező megoldásokkal; a UPC pedig – még konkrétumok említése nélkül – elismerte, hogy a jövőben akár mobilszolgáltatással is foglalkozhatnak majd.

 

Készülgetnek a kereskedelmi cégek

Óriási újdonságokra nem, de a korábban megkezdett út folytatására számíthat a piac a szegmenstől, legalábbis Iglódi-Csató Judit (Tesco), Sándor Gabriella (Shopline) és Makkay János (Burger King) szavai alapján. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne történne semmi különös, hiszen a Shopline éppen egy fúzió közepén van, miközben készül az Amazon hazai startjára, a Tesco pedig e-kereskedelmi platformot indított, miközben a dohánytermékeket illető szabályozás szigorításával, a plázastoppal és az ellátási lánc növekvő költségeivel küzd.  Ehhez képest a Burger King közvetlen környezete (amelyhez a KFC-t és a McDonald’s-ot sorolhatjuk még) egészen békés volt, persze a csökkenő fogyasztás és az adókat illető kormányzati kreativitás számukra sem teszi könnyebbé az életet. A személyes szintet tekintve mindhárom marketingvezető “melós évről” számolt be, amely ugyanakkor kinél így, kinél úgy, produktív is volt.

Hangsúlyos, a média számára nem túl örömteli téma volt az innováció hiányának felemlegetése (immár nem először). Emellett a Shopline marketingvezetője arról számolt be, hogy csalódtak az online-on belüli “újszerű” megoldásokban, pedig “nagyon sokat” költöttek a Youtube-bal és másokkal való kísérletezésre. Hozzátette: ez ahhoz vezet, hogy csökken a nyitottságuk, pedig mindenkinek lehetőséget adnak, ráadásul direktben kereshetőek, mivel egyelőre nem dolgoznak médiaügynökséggel, és ezen a téren csak kisebb mértékű elmozdulás várható az elkövetkező években. Makkay János kifejezetten a közterületi digitális innovációkat hiányolta, és a médiamix leegyszerűsítéséről, illetve a kifejezetten üzleti KPI-okra való átállásról számolt be. Hozzátette: a cégnél “alacsony az online-ba vetett hit”. A Tesco marketingvezetője szerint ez az alacsony hit nem is feltétlen szűkíthető le az online területre a cégeknél. Utóbbi szakember a tömegmédia-mix átcsoportosítását prognosztizálja, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnek az owned mediára.

Kitértek a médiaügynökségek szerepére is. A beszerzési osztály/szemlélet nagy úr, derült ki a Tesco és a Burger King marketingeseinek szavaiból, ám a médiaügynökségektől azt várják, hogy többek legyenek pusztán árleszorító alkuszoknál. Cél, hogy legyenek tisztában a piaccal, a versenytársakkal, és az ügyféloldali struktúra meghosszabbításaként működjenek.

 

A legerősebb kutya…

Vitákat is hozott a médiacéges vezetők beszélgetése, melyen Dudás Gergely (R-Time), Lengyel András (Axel Springer), Lukács Csaba (Atmedia), Szelei Szilárd (Epamedia) és Turi Árpád (ClassFM) vett részt. Többen viszonylagos optimizmusuknak adtak hangot, például a fogyasztás várható növekedése miatt, ám például Lengyel András 10 százalékos csökkenést prognosztizált a szerinte reálisan 130 milliárdosra tehető reklámpiacon. Szerinte csak a legnagyobb, legerősebb cégek nem zuhannak tovább, és kifejezetten kizárta, hogy a fogyasztás nőni tudna.

Mindenkit fogalkoztatnak a rebesgetett, de hivatalosan eddig meg nem erősített adás-vételi hírek (TV2, Sanoma, illetve a lebegő AS-Ringier fúzió). Az biztos, hogy egyelőre mindez bizonytalanságot és óvatosságot szül, de ha végre történik valami, annak valószínűleg nem jövőre lesz hatása a médiapiacon, legalábbis közvetlenül. Lukács Csaba szerint például a Chello-bejelentés már rég megvolt, de még hónapok kellenek az új tulajdonosoknak ahhoz, hogy új pályára állítsák a céget. Ezen logika mentén a TV2- és a Sanoma-ügylet legkorábban 2015-ben jelentkezik közvetlen hatással, ami más okból is izgalmas év lesz, mivel az RTL és a TV2 akkortól akar pénzt kérni a kábelcégektől is a műsoráért.

Lengyel András szerint ugyanakkor nem vehetőek a különböző ügyletek egy kalap alá. A TV2 esetében szerinte nem kiforrott az eladás melletti érv, mivel a cég a veszteségekkel együtt méret szempontjából épp a határon billeg. A Sanoma más eset: innovatív portfolióval, nagy árbevétellel rendelkezik, ehhez képest azonban alacsony a profitja, valószínűleg az egyben értékesítés lenne a legjobb megoldás. Lukács Csaba annyit tett hozzá, hogy lehetnek az okok különbözőek, és lehet indokolt az esetek külön kezelése, de ettől még együtt ezek a fejlemények instaboilitást szülnek a piacon.

 

Régen minden jobb volt

Procurement terror, “leolcsózott” tévés megjelenések, a tartalom színvonalának megőrzéséhez elégtelen bevételmennyiség, a nemet mondásra való képtelenség – nagyjából így jellemezték a médiapiacot az ügynökségi vezetők. A beszélgetésben Bognár Tamás (Panmedia), Somlói Zsolt (MindShare), Soós Gergely (Neo Interactive) és Szuromi Péter (IMS) vettek részt. Az egyik legérdekesebb vita a Google körül bontakozott ki, amelyet Somlói Zsolt a 90-es évek HVG-jéhez hasonlít, érzékeltetve a márka és a megoldás erősségét. A vita nem erről folyt, hanem arról, hogy mindaz, amit a Google képvisel, veszélyes-e a médiaügynökségeknek. A többség szerint a Google zömmel kkv-s pénzeket visz el, tehát nem az ügyfeleik büdzséjéből csippent le, ezzel azonban Soós Gergely nem értett együtt, utalva a Youtube-ra és arra a tényre, hogy az amerikai óriáscég gyakorlatilag mindenre tud egy killer appot. Emiatt szerinte nemcsak a médiának, hanem az ügynökségeknek is van mitől félniük, és a magyar piac az objektív okok mellett amiatt is védtelen, hogy a hazai média bealudt a 2000-es évek elején.

Jövőre az ügynökségek szerint a választások miatt csúcsévet futhat a közterület. Mellette a kábeltévés szegmens hasíthat, míg az online-on belül folytatódik az átrendeződés. A rádiós mérés rendbetétele is megmutathatja pozitív hatását, bár még néhány kérdést az ügynökségek tisztázni akarnak a RAME-val. Soós Gergely szerint a megbízók nem érzékelik valószínűleg annyira rossznak a helyzetet, mint ami a médiánál lecsapódik, aminek az az oka, hogy a médiaköltés egyre kevésbé mutatja már a marketing helyzetét. Ennek az az oka, hogy egyre több pénz áramlik – a klasszikus reklámokból – saját felületek építésére, adatbázisfejlesztésekre és egyéb olyan területekre, amelyek a márkatulajdonosoknak fontosak, de kívül esnek a média hatáskörén.

 

A Kreatív saját összefoglalója elolvasható ezen a linken.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom