Kövess minket!

Marketing

Segítség a halál völgyében

A kezdeményezés tavalyi bemutatkozását követően idén újra lehet jelentkezni a Telenor Accelerate programra. De miért éri meg ilyen projektbe vágnia egy távközlési cégnek, és milyen eredményeket mutattak fel a tavalyi nyertesek?

Takács Zoltán, a Telenor innovációs alelnöke elmondta:

a halál völgye jelenti azt az életszakaszt egy startup életében, amikor az alapítók pénzét már tempósan égeti, profitot viszont még nem termel.

A thaiföldi testvérszervezet, a dtac programjának mintájára a Telenor az 5-10 millió forintos befektetés mellett (amiért 5-10 százalékos részesedést kérnek) a design és az üzletépítés kérdéseit érintő szakmai workshop-sorozattal, saját mentorral, szolgáltatáscsomaggal, coworking irodával és bemutatkozási lehetőségekkel is segíti a kiválasztott csapatokat. A Microsoft és a Samsung később csatlakozott a kezdeményezéshez, ők felhőszolgáltatásokat, illetve eszközöket biztosítanak a résztvevőknek. De miért éri ez meg egy multinak? Az innovációs vezető szerint a következő előnyökkel jár számukra a program:

  • Tényleges befektetésekben gondolkodnak, amelyek hozama idővel önfenntartóvá teheti a programot.
  • Rövidtávon a kommunikációs hozadék a legjelentősebb; a startupokon keresztül a Telenor innovatív oldala hatékonyabban bemutatható.
  • Segít a tehetségek toborzásában, talent pool kialakításában.
  • A startupok agilis szemlélete a Telenor vállalati kultúrájára is hatást gyakorol (miközben a pályázók megismerkedhetnek a nagyvállalati környezet realitásaival is).
  • Hozzájárul Magyarország digitális átalakításához.

A zsűriként is funkcionáló mentori testület névsora is meggyőző: Pistyur Veronika (Bridge Budapest), Oszkó Péter (OXO Labs), Varga Zoltán (Central Médiacsoport), Vinnai Balázs (Misys/ex-IND), Várkonyi Balázs (Extreme Digital), valamint a 2017-es pályázatban Simó György (Day One Capital).

A 2017-es kiírásban 3 támogatott csapatot választanak majd ki, melyek mindegyikéhez 2-2 mentort rendelnek majd. Idén – a tavalyi tapasztalatokból építkezve – 8 workshopot tartanak majd, service design, UI/UX, lean startup, agilis fejlesztés, digitális marketing, growth hacking, tőkebevonás és pitch témában. Ezeken a Telenor 8-8 munkatársa is részt vesz majd.

A tavalyi pályázaton nyertes öt csapat a következő:

  • Musicating – alapszintű zenei készségfejlesztő alkalmazás, célja a Kodály-módszer digitalizálása, a 60 éve változatlan szolfézsoktatás megreformálása. Freemium modellben és exkluzív tartalmakban gondolkodnak, jelenleg tesztfázisban vannak.
  • Zoi – okoskerékpár, amely a nyomkövetés mellett a használók által leginkább várt funkciókat nyújtja: beépített világítással és okostelefon-töltővel rendelkezik, mindezt 600 eurós áron. A prototípus elkészült, a sorozatgyártás beindításához befektetőt keresnek.
  • Tickething – eseményekre szóló belépőjegyek biztonságos másodpiacát kialakító alkalmazás.
  • Zyntern – „A Tinder és a LinkedIn közös gyermeke”, állásportál gyakornokoknak és pályakezdőknek. Két hónap alatt 260 cég és 1200 diák regisztrált, az év végére hazánkban jelentősre nőnének, majd évi 2 ország meghódítása a cél a további tőkebevonások nyomán.
  • eSports Horizon

A nemzetközi esport-piac – a nyilvánosan játszott videójátékok piaca – már közel egymilliárd dolláros bevételt termel, viszont az amatőr játékosoknak – akik száma Magyarországon is félmillió – nincs fejlesztő platformjuk és bevételi lehetőségük. (A szegmenst jelenleg néhány esport-bár, rendezvényszervező, valamint egy hírportál próbálja nálunk monetizálni.) Az eSports Horizon két úton segítene a helyzeten: profi játékosok trénerprogramjait kínálja, valamint különböző formátumokban lehetővé teszi a pénzdíjas küzdelmeket a felhasználók között. Az alapítók elmondása szerint marketingjükben felhasználják a YouTube-ot és a szektorban már nálunk is megkerülhetetlen streaming szolgáltatást, a Twitch-et használó véleményvezéreket (mint pl. a TheVR csapatot), partnerségre léptek a hazai esport-gálákat szervező ügynökséggel, és persze használják a Facebook, az Instagram és a Google AdWords hirdetési lehetőségeit is. A csapat mentora a Central Médiacsoportot vezető Varga Zoltán volt, ő elsősorban az üzletfejlesztésben, üzleti tervezésben és az ötlet validálásában segítette a fiatalokat.

 

A Telenor Accelerate programra idén szeptember 4-ig lehet jelentkezni. A pitch napja szeptember 26-a, a kiválasztott csapatokkal október 2-án indul meg a közös munka, a bemutatkozó demo napot pedig március közepére tervezik.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom