Kövess minket!

Marketing

Sam Havadtoy: „Alternatív univerzumot teremtek”

Stílusa ötvözete a kelet-európai művészetnek és a pop-artnak, amihez minden bizonnyal hozzájárul az is, hogy sok mindent látott a világból, számtalan izgalomban volt része. Szex, drog, rock and roll és egy jókora adag művészet Sam Havadtoy-módra.

1964-ben bemutatták a Beatles Egy nehéz nap éjszakája című filmjét, amelyet nyolcszor látott, majd rá néhány évre közvetlen kapcsolatba került John Lennonnal és Yoko Onóval. Hogyan élte meg, hogy világhírű emberek bújtak elő a tévéből, a mozivászonról?

Látta Woody Alennek azt a filmjét, amelyben az egyik főszereplő kilép a filmbeli fekete-fehér filmből, és színesben kezdi élni az életét? (A Kairó bíbor rózsája – a szerk.) Számomra ilyen érzés volt. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer találkozni fogok velük. Első alkalommal John Lennonnak sem meséltem az élményről, csak később, és akkor számára is érdekessé vált.

1972-ben egy angol régiségkerekedő és lakberendező, Stuart Greet meghívására ment Amerikába, majd 1976-ban megnyitotta saját galériáját.

Mondhatni, gyorstalpalón voltam. Amikor első alkalommal mondta nekem valaki, hogy jó a szemem, Angliában dolgoztam lakájként a Concorde vezérigazgatójánál. Alkalmanként „kölcsön adott” a barátnőjének, aki egy vacsora alkalmával megkérdezte tőlem, mit gondolok a szobáról, ahol a vendégeit fogadja. Néhány dolgot átrendeztem, majd idővel megkért, alakítsam át a szobát a vendégfogadáshoz.

Stuart Greet üzletében először takarítottam, kirakatot rendeztem, ezt követően pedig a reprezentálni kívánt műtárgyakat válogattam, majd két évvel később megkaptam az első munkám, ami egy kis könyvtárszoba volt még kisebb költségvetéssel. Utána szárnyaltam. (Nevet.)

Mikor ébredt rá, hogy megvan ez a képessége?

Szerencsém volt, 22 éves koromban találkoztam egy olyan emberrel, aki mindenben támogatott. Olyan kevés kell ahhoz, hogy a szunnyadó tehetség napvilágra kerüljön. Van, akinél ez nagyon korán megtörténik, mert a szülei engedik kibontakozni, de van, akinél később, gondoljunk csak Paul Gauguinre.

Végel Dániel / Ludwig Múzeum
Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Calvin Klein vagy a marokkói királyi család mellett voltak „hétköznapi” megrendelői is?

A könyvtárszobát egy ügyvédházaspárnak terveztem, sok kisebb megrendelésem volt. Emlékszem egy fura olasz temetkezési vállalkozóra, aki mindig hulla sápadtan jött haza, vagy egy másik megbízóra, aki gyermekek örökbe adását szervezte meg, de ő nem volt túl becsületes… Rövidesen érkeztek a nagyobb kliensek, mint például Mrs. Chambers, aki az Egyesült Államok leggazdagabb asszonya és később brüsszeli nagykövet is volt, a marokkói nagykövet, a királyi család, végül pedig Yoko és John. Az az igazság, hogy noha idővel a tehetségem mind jobban kibontakozott, a szerencsének és az akkori simulékony természetemnek is sokat köszönhetek.

Ezt kevesen jelentenék ki magukról.

Miért?

A legtöbben azt mondanák, őstehetségek voltak…

Nem értem, miért nem lehet a sikerünket megosztani azokkal, akik szerves részei. Mindenkinek elmondom, hogy az, amit a Ludwig múzeumbeli kiállításom kapcsán elértünk, a kurátor és az igazgató érdeme, most mégis én vagyok rá a legbüszkébb.

A tárlat alkotásai között megjelentek szimbólumok, mint a sakk, az ajtók, de láthattuk a Mickey egér kompozícióját is vagy egy igazi autót csipkébe burkolva.

A szobor olyan, mint a vászon, nem kell történetet írni rá.

Végel Dániel / Ludwig Múzeum
Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Az alkotások dialógust teremtenek?

Minden művész másképpen gondolkodik, de számomra nagyon fontos, hogy a néző reakciója „fejezze be” a műtárgyat. Az a baj, hogy ha az emberek egy tárgyat múzeumban látnak, automatikusan úgy érzik, műalkotások, pusztán azért, mert ott vannak kiállítva. Ha galériában látják ugyanazt, már ítéletet alkotnak, hogy tetszik-e vagy sem. Egy műtárgy útja ezeken keresztül vezet az otthonokba, ami ilyen szempontból maga a csúcs, hiszen kontextusba kerül más művészek munkáival, elkezdődik egy párbeszéd, amelyben a műveim megállják a helyüket.

Lakberendezőként milyen típusú megbízókkal volt könnyebb dolga?

Az enteriőr-tervezésben a pénz dönti el, milyen munkát tudunk végezni, a híresebbeknek több pénze van, ami egyúttal nagyobb szabadságot jelent. Johnak és Yokónak rendeztem be a tengerparti házát, amikor kiderült, nincs elég víz. Két megoldás volt a problémára, vagy egy nagy üvegtartályban tároltuk volna a vizet, vagy kutat fúrunk, ezt egy séta alkalmával közöltem is Johnnal. Ment mellettem, gondolkodott, és így szólt: „Csináld meg mindkettőt!” Ha az ötletem az ügyvéd házaspárnak vetem fel, az első kérdésük, mennyibe kerül, és hogy lehet olcsóbban kivitelezni. Hozzáteszem, Johnak sem csináltuk meg mindkettőt, mert nem volt rá szükség. (Nevet.)

A legnagyobb élmény volt lakberendezőnek lenni, mert a legtöbb ember magának vásárol, ezért sokat gondolkodnak az anyagi szempontokon, a tér adottságain, de ez megszűnik, ha az ember lakberendező. Mindig megvolt az örömöm, hogy megvehettem azt, amit szeretek. Ennek egy furcsa letisztulása, amikor elkezdtem Yokóval élni, akinek otthonát négy évig rendeztem be, majd mire elkészült, tele volt azokkal a tárgyakkal, amiket én szerettem, tehát végül is magamnak rendeztem be. Volt például olyan Hoffmann-bútor, köztük a híres fehér sakkasztal, amelybe halálosan szerelmes voltam, pedig annyira egyszerű, mint egy IKEA-bútor.

Végel Dániel / Ludwig Múzeum
Végel Dániel / Ludwig Múzeum

A Yoko Onóval való kapcsolata mennyiben járult hozzá a személyes márkája, azon keresztül pedig a művészete megismertetéséhez?

Ahhoz, hogy elismert művésszé váljak, két nagyon fontos dolognak kellett történnie. Először is találkoznom kellett Stuarttal, akinek révén megismertem a művészetet. Mit tudtam én nyolc elemivel a római mozaikokról, a szecesszióról vagy bármiről. Másodsorban meg kellett ismernem Yokót. A lakberendező sikere abban rejlik, hogy ki tud-e alakítani egy bensőséges kapcsolatot a megbízóival, megérti-e a vágyaikat. Ezek a munkakapcsolatok gyakran barátivá fejlődnek. 1977–78-ra már barátok lettünk, és egyik nap azt mondta, menjünk el a New York-i Modern Művészetek Múzeumába, ahol aztán megmutatta nekem a kedvenc alkotásait: Picasso Guernica című festményét és Marcel Duchamp egyik ready-made-jét, a Fresh Widow-t. Ekkor fedeztem fel, hogy lehet kész, létező tárgyakból műalkotásokat alkotni.

Ha leegyszerűsítem a márkaépítést, akkor számomra Yoko maga volt az egyetemi kurzus, amelyre egyedül én iratkoztam be. Amennyiben én márkává váltam, az a nagyon jó oktatásnak köszönhető.

Miért iratkozott ki az „iskolából”?

Egyszer mindenkinek le kell diplomáznia. (Nevet.)

Mi a fontosabb, egy kvalitásos mű vagy a szerzőjének marketingértéke?

Ha egy művész komolyan veszi, amit csinál, akkor nem brandet épít, hanem műtárgyakat készít, van egy igénye arra, hogy kifejezze magát valamilyen módon. Nagyon sok olyan jó művészt ismerek, akiknek nincs hírük, mégis sokkal értékesebb műtárgyakat alkotnak, mint mások. A brandépítés nagyrészt a piac munkája. Vannak olyan művészek, mint Damien Hirst vagy Jeff Koons, akik ebben szervesen részt vesznek. Utóbbi talán a legjobb példa. Egyszer elmentem Genfbe, a Sotheby’shez, ahol elmesélte, hogy tőzsdeügynök volt, részvényeket árult, és egy nap arra ébredt, neki magának kellene nyomtatnia a saját pénzét, később ezáltal vált művésszé.

Marketingszempontból kakukktojás vagyok, mivel a hátterem annyira érdekessé tesz, hogy eladható vagyok szinte minden újságba, és ezzel élek is, de abban reménykedem, az embereknek elsősorban a munkáim tetszenek.

Soha nem zavarta, hogy a sajtó még mindig a Yoko Onóhoz fűződő kapcsolatát taglalja?

Varsóban egy sajtókonferencián egy újságíró megkérdezte, lefeküdtem-e John Lennonnal. Visszakérdeztem, miért nem azt kérdezi, lefeküdtem-e mindkettővel egyszerre. Az legalább érdekes lett volna, de így még válaszra sem méltattam. Yokót mindig Jonhról kérdezik, és egyszer egy nagyon érdekeset válaszolt: John személyisége szerinte olyan, mintha nyáron egy nagy tölgyfa árnyékában ülnénk, védelmet nyújt és biztonságot ad. De hogy képet kapjon arról, milyen az élet Yokóval… Éppen megyünk ki a Dakota-házból, és a liftben veszekszünk, ami az egyetlen hely, ahol vitázhatunk, mivel a ház állandóan tele van személyzettel. Ahogy kiérünk már mosolyunk, az utcán mindig vannak rajongók, akik azt szeretnék, ha Yoko aláírna nekik. Látszott rajtam, hogy nem vagyok boldog, erre az egyik tinédzser azt mondja: „Ha azt akarod, hogy a kapcsolat sokáig tartson, ezt meg kell szoknod.” Jól helyre tettek… (Nevet.)

Mennyire ment könnyen a megszokás?

Ezt nem lehetett megszokni. Mindig úgy éreztem, nem tartozom a képbe, amit John és Yoko jelentett.

Az igaz, hogy a Beatles aranylemezeit a mellékhelyiségben tartja, mert a lakás más részébe nem illenek?

Menjen be, nézze meg a saját szemével! Mit csináljak velük? Nem én énekeltem rajtuk, nem az én teljesítményemet tükrözik. Számomra nincs igazi értékük, nem érdemeltem meg őket.

Végel Dániel / Ludwig Múzeum
Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Baráti viszonyt ápolt Andy Warhollal, Keith Haringgel. Utóbbit késői munkáiban inspirálta is.

Amikor Keith megkért, hogy rendezzem be a lakását, voltak ötleteim, mit kellene csinálnia, és ez az egész onnan indult, de én visszafogottabban szoktam fogalmazni. Ahogy öregszem, vagy inkább úgy mondom, gyakorlatiasabbá válok, kezdek visszafele tekinteni, az inspiráció inkább a múltból és a tapasztalatokból jön. Ez az öregedés jele, el kell fogadnom. (Mosolyog.) A komfortérzetem ma Moholy-Nagyban, Agnes Martinban, A. G. Javlenszkijben, vagy a régi mestereimben, Modiglianiban, Morandiban találom meg.

Más művészek munkáinak megismertetése vagy a saját alkotásainak bemutatása élvez-e elsőbbséget?

Ha márkaépítésről beszélünk, nem hiteles, ha az ember saját magát árulja.

2018-ban sem?

Damien Hirst volt az egyetlen, aki háromnapos árverést csinált magának a Sotheby’snél, ami technikailag nem volt legális, de meg tudta szervezni, mert 2016-ot írtunk. Milánóban van egy nagyon sikeres művész, aki négy városban árulja a saját munkáit, de szerintem azét teszi, mert különben senki sem reprezentálná. Más művészeknek galériát nyitni pedig túl sok munka, energia és befektetés lenne. Látja, mennyit beszélek magamról, ha ugyanennyit beszélnék másról, semmi mást nem csinálnék egész nap, csak beszélnék. (Nevet.)

Hogyan hatottak a művészetére azok a városok, ahol huzamosabb ideig élt?

A legjobb példám erre Agnes Martin, akit imádok. Ő a hatvanas években már elég sikeres volt Amerikában, aztán úgy döntött, összecsomagolja a műtermét, elmegy Új-Mexikóba, ahol három évig épített egy vályogházat, majd amikor befejezte, újra elkezdett festeni. Én is valahogy így érzem magam, mindenhol otthon vagyok, de végül is a saját világomból alkotok.

A művészet menekülés a valóságból?

Attól függetlenül, hol élek, alternatív univerzumot teremtek, egy kis szigetet, ahol biztonságban érzem magam. Ez lehet egyfajta menekülés.

Mit szimbolizál a csipke, ami a művei legjellegzetesebb eleme?

Amikor Magyarországon éltem, a csipke minden lakásban megtalálható volt, amikor pedig elkezdtem Amerikában lakberendezőként dolgozni minden lakásból hiányzott valami, a csipke. Nekem soha nem tetszett, lenéztem, giccsnek tartottam, később mégis hiányzott. Elkezdtem keresni, színezni, párnákra rávarrni, ami a Havadtőy-stílus részévé vált. Idővel komolyan elkezdtem gondolkodni a jelentésén, és rájöttem, hogy ez egy példája a feminista művészetnek, a nők művészi megnyilatkozása. Ekkor döntöttem el, hogy használni fogok sérült csipkét is, szembesítem a nézőt valamivel, ami mellett elmenne.

The Game című alkotás
The Game című alkotás

Milyen volt az 1980-as évek New York-i művészvilága?

Szex, drog és rock and roll. (Nevet.)

Én is így képzelem, de igaz ez a hatvanas és a hetvenes évekre is.

Azt tudja, hogy a hatvanas évek, igazából a hetvenes évek?

Mire gondol?

A hatvanas évek technikai szempontból 1968-ban kezdődött.

Viszont a Rolling Stones már 1962-ben megalakult.

1962-ben senkit sem érdekelt, mit csinálnak. Ami a mi fejünkben él erről az időszakról az a hatvanas évek végén alakult ki.

Tehát szabad világ volt.

Mi Európában elfelejtjük, hogy Amerikában a hatvanas évek végéig az ország felének nem voltak jogai. A nyolcvanas években is ritkaságszámba ment, ha egy étteremben egy fekete nem pincér volt, hanem vendég.

Mire kiértem Amerikába, már túl voltunk Johnson elnökségén, én pedig belekerültem a melegek befogadó világába, ahol az előítéletek elsőként bomlottak le azáltal, hogy ki voltak rekesztve mint társadalmi réteg. New York számított a liberalizmus fellegvárának. Amikor lementünk a diszkóba, megjelentek a Puerto Ricó-iak, a feketék, a zsidók, a melegek, a heterók, és mind együtt voltunk, jól éreztük magunkat, igaz, ebben a kábítószer is segített. Csodálatos volt. Mindjárt sírva fakadok…

Valóban könnyes lett a szeme.

Tudja, a fiatalság… Biztos, most is van szex, drog és rock and roll, de nekem akkor ez háromszoros szabadságérzést okozott. Magyarországon, egy represszív, kommunista társadalomban nőttem fel, ahol nem kaphattam útlevelet, majd sikerült disszidálni, később pedig már a saját lakásomban dolgoztam a szabadság fővárosában. Velem minden egyszerre történt meg, olyan volt, mint a hab a tortán.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/9-10. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom