Kövess minket!

Marketing

Posztolj okosan!

Jelentős változásokat hoz az újév a kommunikációs szakma számára is. Tavaly novemberben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a két legjelentősebb hazai influencer, Kasza Tibor és Rubint Réka ügyei alapján kidolgozta ajánlását, amely irányt mutat minden hazai cég és véleményvezér számára abban, hogyan kell megjelölni a fizetett tartalmakat a közösségi médiában. Dr. Füredi Orsolya, az EY versenyjogi szakértője osztotta meg véleményét arról, hogyan kerülhetőek el a legkönnyebben a bírságok egy-egy influencer kampány során.

Napjainkban egyre több nagy cég helyezi a véleményvezéreket kommunikációs kampányaik középpontjába, joggyakorlat hiányában azonban ezeknek az együttműködéseknek a szabályozása eddig sok esetben esetleges volt. A GVH már tavalyi évben eljárásokat indított annak érdekében, hogy a közösségi médiában a tíz-, vagy akár százezreket befolyásoló véleményvezérek ne téveszthessék meg követőiket jogosulatlan versenyelőnyhöz juttatva egyes márkákat. Az álcázott reklámot ugyanis a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény feketelistája is kifejezetten megtiltja.

A Versenyhivatal a megfelelő szabályozási környezet meghatározásához számos nemzetközi példát vizsgált, amelyek közül a legfontosabb a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Hálózat (ICPEN) 2016 júniusában közzétett ajánlása (Online Reviewers & Endorsements Guidelines For Digital Influencers) és az amerikai Federal Trade Commission (FTC) 2017. szeptemberi ajánlása, mely alapvetően a GVH elvárásait is tükrözi.

A közösségi médiában fizetett tartalmat közzé tevőknek arra kell figyelniük, hogy a tartalomhoz kapcsolódóan egyértelműen, szembetűnően és egyszerűen szükséges feltüntetni, hogy a közzétett tartalom fizetett, támogatott tartalom és/vagy annak közzétételéért ellenszolgáltatásban részesült, vagy más, például rokoni kapcsolatban áll a népszerűsített termék vagy márka forgalmazójával.

Lényeges, hogy jól érzékelhetőek legyenek a szöveges részek, azaz hosszabb tartalomnál az üzleti kapcsolat megjelölése a fogyasztók számára keresés vagy egyéb fogyasztói aktivitás nélkül – az esetleges továbbkattintási lehetőséget megelőzően – egyértelműen láthatóvá váljon.

Mindemellett az üzleti kapcsolatra történő utalás a bemutatkozó, névjegy, impresszum részekben tovább segítheti a fogyasztók megfelelő tájékozottságát.

Az ICPEN Guideline a natív reklámot alapvetően jogszerű üzleti gyakorlatként azonosítja. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy amennyiben egy reklám jelentős mértékben hasonlít az adott platformon rendre megjelenő tartalomhoz, akkor a fogyasztó nem biztos, hogy reklámként érzékeli azt.

A véleményvezérek a digitális térben alkalmazhatnak kreatív és innovatív megoldásokat arra, hogy hogyan prezentálják a tartalmat, de a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében világosan meg kell jelölniük, hogy a tartalom fizetett, vagy adott esetben azt, hogy a kereskedelmi kapcsolat befolyásolja őket. Az ICPEN Guidelines az ún. digital influencer-ek alanyi körét a blogok, vlogok, közösségi médiabeli mikroblogok (ideértve a Twitter-bejegyzéseket is) online újságok/magazinok és egyéb online publikációk alkotójaként, hozzászólójaként vagy közreműködőjeként határozta meg.

A nemzetközi példához hasonlóan a GVH sem határoz meg minimális követőszámot, vagy egyéb egzakt mérőegységet, ami alapján egyértelműen ki lehetne jelenteni, hogy ki számít véleményvezérnek és ki nem.

Az ajánlás vonatkozó része szerint bárki lehet influencer, aki a digitális környezetben befolyás gyakorlására, fogyasztói vélemény formálására képes. Ideértendő lehet nemcsak a közszereplő, mint például Kasza Tibor vagy Rubint Réka, de minden – akár kiskorú – youtuber, blogger, vlogger vagy egyéb online tartalmat (így például Facebook, Twitter, Instagram, YouTube, Snapchat bejegyzések) megosztó személy is.

Felmerül a kérdés, hogy ha valaki saját családi vállalkozásának vagy ismerősének szolgáltatását ajánlja ismerősei, barátai számára – ami egyértelműen érdekében áll –, akkor számíthat-e a GVH bírságára. Ilyen esetekben a nem „véleményvezér” posztolóknak nem kell aggódniuk: a Gazdasági Versenyhivatal is a józan ész szabályai szerint jár el, azaz figyelembe veszi, hogy az adott posztnak mekkora az elérése, és valós-e a veszélye annak, hogy a fogyasztók megtévesztése vagy befolyásolása által a piaci versenyt befolyásolhatja. Utóbbi esetre jó példa Kasza Tibor és a Telekom esete, hiszen a közösségi média egyik legbefolyásosabb véleményvezére, a közel egymillió követővel (2017. december 19.: 965 935) rendelkező Kasza és a Magyar Telekom évek óta működik együtt különböző promóciók során. Mint ismert, Kasza Tibor Facebook bejegyzéseiben korábban nem jelölte, hogy azok reklámok, nem pedig baráti ajánlások, és azokért ellenszolgáltatást kap a kommunikációs cégtől.

A GVH mindkét ügyben a pénzbírságnál fontosabbnak tartotta, hogy kötelezettségvállalás keretében mind a hirdető, mind pedig a véleményvezér példát mutasson, ezáltal valódi változás kezdődjön meg az influencer kampányok tervezése és végrehajtása során. A véleményvezérek tartalmainak szponzorálása még nem kellőképpen ismert, ugyanakkor egyre gyakoribb jelenség. Érthető tehát, hogy a GVH változást sürget.

Véleményem szerint a GVH gyakorlata nem csak a régióban, de a kontinensen is példamutató, hiszen felismerte az egyre égetőbb problémát, és valóban érthető és követhető ajánlást fogalmazott meg a piac számára.

A kötelezettségvállalásokban foglalt iránymutatással pedig még nagyobb figyelmet helyezhet a helyes kommunikációs gyakorlat betartásának fontosságára.

A jövőben viszont már azon sem lepődnék meg, ha egy bizonyos türelmi időszak lejárta után a GVH komolyabb bírságot is kiszabna mind az influencerek, mind a kampányokat szervező cégek és marketingkommunikációs ügynökségek számára.

Az ajánlás és a döntések ugyanis kifejezetten felhívják rá a figyelmet, hogy a közzétevő véleményvezér mellett felelősek lehetnek a termékgyártók, forgalmazók, azaz hirdetők és az együttműködésükben érdekelt közreműködő ügynökségek, irodák is.

Sok esetben az ügynökségek ajánlására valósul meg az együttműködés, és az ügynökség szakemberei tartják a közvetlen kapcsolatot az influencerekkel. A felelősség tehát őket is terheli abban, hogy a promóció kommunikációja kellően transzparens-e. A hirdetőknek és ügynökségeknek érdemes kialakítaniuk olyan szerződési feltételeket, amelyekkel biztosítani tudják, hogy a megbízásukból eljáró, illetve a velük kapcsolatban álló véleményvezérek megismerjék és betartsák a közzétételre vonatkozó jogi elvárásokat. Ezáltal biztosíthatják, hogy nem történik majd jogszabálysértés és elkerülhetik a büntetést.

Mivel egy folyamatosan formálódó területről van szó, amelynek sajátja, hogy rendszeresen megújul, ezért érdemes versenyjogi szakértő tanácsát kérni már a kampányok tervezése során.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom