Kövess minket!

Marketing

Perennial generáció: az ötven az új harminc?

„We are here. We are ready. We are the perennials.” – szól az új ötvenesek, az évelők generációjának mottója. Kristóf Györgyi, a Hammel & Hochreiter interim szakértője és vezetői stratégiai tanácsadója szerint érdemes nagyobb figyelmet fordítani a generációra, mert szemléletmódváltásukból kifolyólag és tapasztalatuk miatt felértékelődnek a munkaerőpiacon.

Az életkori címkék egyre jobban kezdik elveszíteni hagyományos jelenésüket és egy generáción belül is nagyobb eltérések lehetnek, mint korábban. Az elmúlt évtizedekben a korosztály már a kiégés közelében állt, felőrölte a multik mókuskereke, azonban mára, a negyven-ötven éves vezetők és interim vezetők egyre tudatosabban használják fel tapasztalataikat és maradnak fiatalosak testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt – olvasható a Hammel & Hochreiter által lapunknak elküldött közleményben.

Mint írják, az új ötvenesek szemléletmódváltásuk miatt különlegesek és értékesebbek, mint eddig.

Technológia iránti nyitottságuk lehetővé teszi, hogy naprakészek maradjanak és folyamatosan frissített intenzív kapcsolatrendszert ápoljanak. A másik nagy különbség a változás iránti fogékonyságuk. Nem elutasítják a változást, hanem nyitottan, kihívásként kezelik a szituációkat.

Az új középkorúak, a perennial-ok legfőbb jellemzője a life long learning, amit lehetőségként látnak, hogy követhessék a gyorsan változó világot és bele is szólhassanak formálódásába; valamint az aktív és együttműködő párbeszéd a fiatal munkatársakkal. Egy perennial már nem enged a generációs gap csábításának, tapasztaltabbak mind kollegái, de rugalmas és mindig együttműködő.

A perennial generáció életmódja a fiatalabbakéhoz hasonlít, vannak céljaik és álmaik, amikért küzdeni is akarnak.

Életmódváltásuk nem csak munkakörülményeikre, de személyes életükre is kihat, nagyobb figyelmet kap a mozgás és az egészséges táplálkozás, mint eddig. Ennek hátterében a várható élettartam növekedése áll, ami remélhetőleg hosszútávon oda vezet majd, hogy a szürkülő, hervadó középkorúak képe eltűnik és a fiatalosabb, életvidám, céltudatos ötveneseké terjed el széleskörben.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom