Kövess minket!

Marketing

Pénzügyeink lesznek, bankjaink nem biztos

Fintech 2017: innováció a pénzügyekben címmel rendeztek szerdán konferenciát arról, hogyan tudnak a pénzintézetek és –szolgáltatók a jövő ügyfelével kommunikálni.

A rendezvényen mintegy 150-en vettek részt, az előadások olyan témákat érintettek, mint a pénzügyek kezelése a jövőben, kapcsolattartás az ügyfelekkel, változó ügyféligények, illetve a chatbotok szerepe a pénzügyi szolgáltatásokban.

Több előadó is párhuzamot volt a különböző digitális pénzügyi szolgáltatók és a ’90-es évek dotcom őrülete között. Akkoriban rengeteg induló vállalkozás egészítette ki nevét a .com-mal és máris internetes cégként definiálhatta magát. A fintech vállalatok ugyan nem szaporodnak ilyen ütemben, számuk mintegy 30 ezerre tehető világszerte, de valós alternatívát jelentenek a hagyományos bankszektor szereplői mellett. „Küldetésük, hogy a digitális térben másképp bankoljanak az emberek” – erről Lemák Gábor, a Fintechgroup vezetője beszélt, hangsúlyozva, a fintech vállalatok jövedelmezősége egyelőre még bizonytalan, de abban egyetértenek a szakértők, hogy ez az állapot csak ideiglenes.

Jelenleg a fintech cégek piaci pozícióit két dolog támogatja. Egyrészt sok bank érhető el az interneten, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy esetükben digitális pénzintézetről beszélhetünk. Másrészt a digitális pénzügyi szolgáltatók törvényi szabályozása kedvező az EU-ban. A piaci környezet Magyarországon is ideális: már legalább egymillió hazai okostelefon használható „pénztárcaként”. A bankok egy része nyitott az együttműködésre a fintechekkel, mások pedig inhouse stratégia alapján képzelik el, hogyan válnak majd digitális bankká.

Papírmentes bankolás 5 éven belül?

Egy számos banki ügyféllel rendelkező hamburgi szoftverfejlesztő, a FutureCandy alapító-ügyvezetője, Nick Sohnemann szerint egyértelmű az innováció útja a bankszektorban a digitalizáció felé, aminek csak egy apró szelete lesz a papírmentes bankolás. Véleménye szerint a banki tárgyalókban is megjelennek a legújabb digitális eszközök, mint például egy finanszírozandó projekt 3D ábrázolása. S hogyan változik a pénzügyek intézése otthonról? A virtual reality eszközökön történő bevásárlás állandó kiegészítője lesz a virtuális bankolás; utalhatunk pénzt vagy kérhetünk le számlainformációkat a personal assistant-unktól (például Google Home), általános lesz a chat-es ügyfélszolgálat.

Nick szerint a jövő digitális bankjának egyértelműen az az érdeke, hogy „partner legyen egy életen át”, s ebben a számos tech innováció sokat segíthet a pénzintézeteknek. Hiányosságként említette viszont, hogy kevés bank működtet R+D részleget, nem igazán értik, mit szeretnének az ügyfeleik, sokkal jobban érdekli őket új ügyfelek megszerzése, mint a meglévőknek új termékek fejlesztése. A szakember úgy látja, a magyar banki alkalmazottaknak lépést kell tartaniuk, sőt használniuk kell az okosórákat, digitális asszisztenseket, a legsürgősebb teendő pedig egy megfelelő CRM rendszer megvalósítása.

Szükség van-e még személyes kapcsolattartásra?

Bankok és ügyfeleik igényeiről beszélt előadásában Becker György marketing szakértő, a BME és az ELTE egyetemi docense. Digitális vagy hagyományos bank esetében is egyszerű, érthető, gyors és kényelmes szolgáltatást keresnek az ügyfelek, kiszámítható és főleg alacsony költségekkel és egyre inkább korlátlan elérhetőséggel. A bankok az ügyfélszolgálati munkaidőt igyekeznek a lehető legkevesebb alkalmazottal elvégeztetni, ebben számukra óriási tartalékokat rejt a digitalizáció, a chatbot-ok, a webes ügyfélkommunikáció. Hozzátette, jelentősek a generációs különbségek az ügyfelek oldaláról: míg az 50 évesnél fiatalabbak lehetőleg kerülnék a bankfiókokat és mindent online intéznének, az idősebb, tehetős, befektetéssel rendelkezők személyes ügyintézőt igényelnek. Utóbbi azt támasztja alá, hogy

a fintech boom ellenére nem felejtkezhetünk meg arról, hogy nincs az a gépi intelligencia, ami az empatikus ügyfélszolgálatot kiváltaná.

Mire elég 5 év a digitális fejlődésben?

Fintech innovációról felesleges beszélni IT-fejlesztés nélkül – utalt korábbi tapasztalataira Józsa Ferenc, az Extreme Net ügyvezetője. Előadásában felidézte, ügynökségük 2009-ben felkereste a Magyarországon működő bankokat és biztosítókat, hogy számukra Facebook oldalt készítenének, kommunikációs és értékesítés-támogatási céllal. Meglepő módon sehol nem voltak nyitottak az ötletükre, mint ahogy két évvel később a banki mobilapplikációs kezdeményezésüket is érdektelenség fogadta a pénzintézetek oldaláról. Az azóta eltelt 8 év egyik mérföldköve a chatbot-ok megjelenése az ügyfélszolgálaton, így ma már arra is van példa, hogy egy biztosító 3 másodperccel azután kifizesse ügyfele kárát, hogy azt chat-en bejelentette.

Fotó: Józsa Ferenc, az Extreme Net ügyvezetője

Megtízszereződött a tőkebefektetés a fintechekbe

Az IT szerepe a MagNet Bankban is megkérdőjelezhetetlen, erről a cég közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba beszélt. A magát újbankként definiáló MagNetben az alkalmazottak 15 százaléka informatikus, így az sem volt meglepő, hogy tavaly övék lett a legjobb banki mobilapplikációt értékelő díj. Molnár szerint a bankok és a fintech cégek piacára egyelőre az óvatos kivárás jellemző inkább, az MNB szabályozó lépéseire is sokan várnak. Felidézte, hogy 2010 óta világszerte mintegy megtízszereződött a fintechekbe irányuló kockázati tőke-befektetés összege.

A rendezvény kerekasztal beszélgetéssel zárult, az MKB Bank, a Gránit Bank és a Magyar Posta Biztosító (MPB) szakértőinek jelenlétével. Régóta tudták, hogy a fiatal ügyfeleket nehéz elérni a postafiókokban, ezt a célcsoportot a Facebook-on igyekezett megszólítani az MPB, érdekesség, hogy nem saját brand-del, hanem az általuk fejlesztett és később 120 ezer szerződést generáló Napi Sorsjeggyel. A Gránit első igazi fintech-es innovációja egy 2012-ben bevezetett videóbankos ügyfélszolgálati megoldás volt, és jó hír, hogy a sokáig ultrakonzervatívnak tartott MKB is az utóbbi 2 évben sokat tett azért, hogy digitális bankká váljon, azóta az ő mobilappjuk egyike a legkedveltebbeknek és online számlanyitásban is dobogósok.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom