Kövess minket!

Marketing

Példátlan bírságok a fogyasztók védelmében – évet értékelt a GVH

8 milliárd forint kiszabott bírságból 5 milliárdra bírságolták a cégeket fogyasztóvédelmi ügyekben ebben az évben.

A Gazdasági Versenyhivatal (“GVH”) idén szokatlanul korán, már tavasszal benyújtotta a 2019-es tevékenységét összegző éves beszámolóját, melyet május 27-én az Országgyűlés gazdasági bizottsága el is fogadott. Összehasonlításképp, a 2018-as éves beszámoló elfogadására 2019. november 26-án került sor. A beszámolót a Schönherr Hetényi ügyvédi iroda versenyjogi csoportja elemzi.

A változás szele nem csak az időzítésben, hanem a beszámolóban összegzett bírságadatokban is tetten érhető. A GVH 2019-ben több mint 8 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melynek közel 60%-át, azaz közel 5 milliárd Ft-ot tesz ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt kirótt bírságok összege: ilyen magas bírságok kiszabására a fogyasztók védelmében a GVH történetében még soha nem volt példa. Sőt, ez az összeg majdnem eléri a 2019-et megelőző 10 év alatt a fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért kiszabott bírságok együttes összegét.

A GVH, mint a fogyasztói érdekek védelmezője

A GVH a klasszikus versenyhatósági feladatok, azaz a versenykorlátozó piaci magatartások tilalmán és a vállalkozások verseny szempontjából jelentős fúzióinak jóváhagyásán kívül jogosult fellépni a fogyasztókat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen is, ha azok a verseny érdemi befolyásolására is alkalmasak. Az elmúlt évek tendenciái ráadásul afelé mutatnak, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek egyre inkább a GVH kiemelt prioritását képezik. 2019-ben 22 darab fogyasztóvédelmi ügyet zárt le a hivatal, melynek a fele, azaz 11 ügy végződött jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával. „Bár ez valamennyivel kevesebb fogyasztóvédelmi ügy, mint amit 2018-ban lezárt a GVH, az ügyek maguk sokkal nagyobb súlyúak voltak, melyet a bírságok emelkedő mértéke is bizonyít” – mondta el dr. Turi Anna, az iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

Célkeresztben a tech-óriások

A 2018-ban közzétett „Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia” célkitűzéseinek megfelelően 2019-ben is olyan nagynevű digitális platformok és vállalkozások kerültek górcső alá, mint a Facebook, PayPal, Airbnb, vagy utóvizsgálat keretében a Google. Míg az Airbnb, PayPal és Google esetén a GVH elfogadta a vállalkozások kötelezettségvállalásait a fogyasztóknak nyújtott hiányos tájékoztatásuk kiegészítése kapcsán, és így velük szemben jogsértés megállapítására és bírság kiszabására sem került sor, a Facebook már nem volt ilyen szerencsés. A GVH a Facebook esetén arra a következtetésre jutott, hogy az oldal nem állíthatja azt magáról, hogy ingyenes, mivel a fogyasztók az adataikkal “fizetnek” a szolgáltatásért. A jogsértést 1,2 milliárd Ft bírsággal szankcionálta a hivatal, mely intő példa lehet a hasonló elven működő platformok üzemeltetői számára.

A telekom cégek sem alhatnak nyugodtan

A fentieken túl a tavalyi évben a telekommunikációs szektor is kiemelt figyelmet kapott a GVH-tól. Többségében ismétlődő jellegű jogsértéseik miatt a Magyar Telekom, a Vodafone, és a Telenor is újabb bírsággal lett “gazdagabb”, melyek összege egyúttal többszörösen meghaladta a korábban hasonló magatartások esetén alkalmazott szankciókat. E körben a vállalkozásoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ismétlődő jogsértés esetén a GVH a bírság összegét jogsértésenként 100% összeggel növelheti a bírságmaximum keretein belül. A Magyar Telekom ügyében (melyben a döntés ugyan 2020 januárjában jelent meg, ennek ellenére mégis a 2019-es beszámolóban tárgyalja a GVH) újdonságként jelent meg a lépcsős bírság-meghatározás. Ennek az a lényege, hogy ha a vállalkozás a döntésben előírt, elsősorban a kárt szenvedett fogyasztók reparációját célzó kötelezettségvállalásait nem teljesíti határidőben, akkor a nem teljesített rész helyébe előre meghatározott bírság-részlet lép.

A fogyasztók reparációja kapcsán kiemelést érdemel, hogy 2019-ben közel 600 millió Ft összegű, közvetlenül a fogyasztóknak fizetendő pénzbeli kompenzációt hagyott jóvá a GVH, mely teljesítésével az eljárás alá vont vállalkozások csökkenthetik a bírság összegét mint például a Magyar Telekom lépcsős bírsága kapcsán – magyarázza dr. Kovács Márk, az iroda versenyjogi szakértője. Sőt, adott esetben a jogsértés megállapítása is mellőzhető velük szemben – ilyen volt a WizzAir “WizzFlex” szolgáltatásával kapcsolatban vállalt kompenzációs csomagja esetén.

Versenykorlátozó megállapodások – a kartellek

A GVH összesítése szerint 2019-ben 16 ügyet sikerült lezárni, mely előrelépés a 2018-as 12 ügyhöz képest.

Kartellügyekkel kapcsolatban a tendencia változatlan: a legtöbb piaci jelzés a közbeszerzési kartellekkel kapcsolatos, melyek vonatkozásában a GVH továbbra is szigorú fellépést ígér. Ez alapján nem meglepő, hogy 2019-ben a legmagasabb bírságot kartellezésért egy kórházi közbeszerzési eljárásokat megcsapoló kartell tagjai kapták. Összesen több mint 1,5 milliárt Ft-ot kell(ett) befizetniük a központi költségvetésbe, mely a 2019-es összes kartellbírság felét teszi ki.

Összefonódások

A fúziók ellenőrzése kapcsán elismerést érdemel a GVH törekvése a hatékonyság növelésére és az ügyintézési idő csökkentésére. Az összefonódás-bejelentés alapján induló eljárások esetén a GVH-nak 8 napot biztosít a törvény a döntése meghozatalára. Ennek ellenére 2019-ben átlagosan 4 munkanap alatt döntött a hivatal, sőt, az ügyek 16%-át mindössze 1-2 munkanap alatt elintézték. Ebben talán szerepet játszik a prenotifikáció intézménye is, mely során a hatósággal történő előzetes egyeztetés mind a felek, mind a hatóság számára előnyökkel jár, mely során a hatóság esetleges kérdései már a hivatalos bejelentés előtt megválaszolása kerülhetnek, így az fúzió engedélyezése gyorsabban kiadható.

Lehetőségek a kiszabott bírságok csökkentésére

Mint láthattuk, 2019-ben vastagon fogott a GVH ceruzája a bírságösszegek meghatározásakor. A vállalkozásoknak azonban többféle lehetőség áll rendelkezésére a bírságok csökkentése érdekében, feltéve, hogy a versenyfelügyeleti eljárás alatt együttműködnek a GVH-val. A fogyasztóvédelmi tevékenység körében említett reparáción, azaz az okozott kár megtérítésén túl az alábbi opciók érdemelnek kiemelést, melyek egymással párhuzamosan is alkalmazhatók.

„Kartellügyekben a jogsértés feltárását elősegítő engedékenységi kérelmezők a feltételek fennállása esetén teljes vagy részleges bírságelengedésben részesülhetnek. 2019-ben a korábbi évvel egyezően 4 ügyet sikerült lezárni az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozások segítségével, akik összesen közel 900 millió Ft bírságkedvezményt kaptak” – mondta el dr. Kovács Márk.

10-30%-os bírságcsökkentésre adhat alapot az egyezségi eljárásban való részvétel, ha a vállalkozás beismeri a jogsértést és lemond bizonyos eljárási jogairól a gyorsabb és kevesebb erőforrást felemésztő ügylezárás érdekében. Az egyezségi eljárásban részt vevő vállalkozásoknak összesen 850 millió Ft-tal kevesebb bírságot kellett megfizetniük tavaly.

A fentieken túl a GVH 2019-ben több mint 300 millió Ft kedvezménnyel honorálta a versenyjogi megfelelési programok kidolgozását. Enyhítő körülmény lehet, ha a vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás előtt is rendelkezett ilyen megfelelési programmal. A versenyfelügyeleti eljárás során kidolgozott megfelelési program a feltételek teljesülése esetén kicsit kisebb, akár 5% bírságcsökkentést eredményezhet.

Mi várható 2020-ban?

Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban is folytatódnak a GVH fogyasztóvédelmi törekvései. 2019-ben ugyanis a versenyhatóság először folytatott piacelemzést kifejezetten fogyasztóvédelmi területen, a digitális összehasonlító eszközök piacán, melynek eredményét 2020. március 12-én publikálta. Ahogy a GVH közleményében is kiemelte, a különböző termékek, szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak, applikációk használata általában informáltabb döntéshozatalt tesz lehetővé a fogyasztók számára, növeli a transzparenciát, és így a piaci versenyt is segíti. Pont ezért azonban kiemelkedő szereppel bír ezen eszközök esetén a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás teljessége és érthetősége, melyekkel kapcsolatban számos, potenciálisan jogsértő hiányosságokat tárt fel a GVH a piaci szereplőknél.

A GVH ágazati vizsgálatai és piacelemzései során feltárt hiányosságok nagyban meghatározzák a GVH ezeket követő döntései irányvonalait. A gyors fellépés ez esetben sem maradt el. 2020. április 28-án a GVH története legmagasabb fogyasztóvédelmi bírságát (2,5 milliárd Ft) szabta ki a Booking.com weboldal üzemeltetőjére, részben a 2019-es piacelemzés során feltártak felhasználásával. Véleményünk szerint az eljárások sorának ezzel közel sincs vége, és további fellépés várható a GVH piacelemzésében megfogalmazott ajánlásait figyelmen kívül hagyó vállalkozásokkal szemben.

A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott korábbinál magasabb bírságok ellenére sem számítunk azonban a kartellügyekben való fellépés csökkenésére a GVH részéről.

Ahogy a fentiek is mutatják, a GVH a korábbi évekhez képest a bírságösszegek drasztikus növelésével, az elrettentés erejét bevetve reagált a fogyasztókkal szembeni ismétlődő, illetve a legbefolyásosabb piaci szereplők által elkövetett jogsértésekre, kiemelt figyelmet szentelve a digitális piacokra.

„A vállalkozások előtt egy út áll: a versenyjogi tudatosság növelésével, munkavállalóik megfelelő képzésével és hatékony versenyjogi megfelelési programok implementálásával megelőzni a jogsértések elkövetését, mely törekvést a GVH általában jelentős bírságcsökkentéssel is kompenzálja, ha mégis bekövetkezne a legrosszabb” – javasolja dr. Turi Anna ügyvéd.

Marketing

Másodszor készült az ügyfélélmény-érettséget vizsgáló riport hazánkban

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a CXPA Hungary által kezdeményezett CX&RESEARCH 2022 webináriumához csatlakozott nagyvállalatok és ügynökségek arra adtak választ, hogy hol is tartunk ma az ügyfélélmény-érettség területén, és milyen kihívásokkal, élményekkel és feladatokkal találkoznak a hazai szakemberek. Az idei riport eredményei és a nagy látogatottságú április végi webináriumon tartott előadások felvételei már elérhetők.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Humanize és a többi részvevő ügynökség az ügyfeleikkel közös április végi előadásokon keresztül mutatta meg, hogy hol is tart ma Magyarországon az ügyfélélmény: Burka Szilvia (Praktiker), Ferenczhalmy Bálint és Knausz Beáta (OTP), Jackson Szilvia (Telekom), Pálóczi Tamás (Deutsche Telekom), Pozvai Zsolt (Develor) és Sulyok László (Provident) gyakorlati példáikkal hasznos ügyféloldali tapasztalataikat is megosztották a webinárium több száz érdeklődőjével.

Jól megfigyelhető, hogy verseny ma már iparágakon is átnyúlik: ha valahol jót tapasztalnak az ügyfelek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik.

Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára. Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, amelyek tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapították meg a szakemberek.

Ami a B2B kutatást illeti, az elmúlt évi, sorrendben első ügyfélélmény-kutatáshoz képest a 250+ fős nagyvállalatok esetén idén megfigyelhető, hogy háromszorosára nőtt azoknak a száma, amelyeknek van ügyfélélmény-stratégiája, és másfélszeresére azoké, amelyek az ügyfélélményt a vállalati stratégiájukba építették. Ebben az évben közel kétszer annyi nagyvállalat állította azt, hogy az ügyfélélmény-mutatókat beépítették a vállalat mérési rendszerébe, és az ügyfélhangokat is egyre több cég veszi figyelembe a fejlesztéseik során (33% vs. 24%), mindeközben a munkatársak rendszeres ügyfélközpontúsági oktatása továbbra is alacsony szinten áll (12%), és ezzel párhuzamosan a munkavállalói élmény növelésére való törekvés is jelentősen csökkent, 32%-ról 23%-ra.

Ami a 250-főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek és a nagyvállalatok összevetését érinti, ez a dimenzió azt mutatja, hogy a kisebb vállalatok között kétszer többen vannak az ügyfeleiket és igényeiket teljes mértékben ismerők, és 30%-kal többen figyelnek a munkavállalói élmény javítására is, miközben a felmérés alapján az látszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé végeznek rendszeres ügyfélélmény-méréseket (16% vs. 45%), az ügyfélút-térképezést pedig csupán a válaszadók 5%-a használja a fejlesztésekhez ebben a vállalati kategóriában, tehát negyedannyian, mint a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Az idei CX&Research ügyfélélmény-érettségi riport fő üzenete, hogy a teljes vezetőségnek a CX-fejlesztés mögött kell állnia, mert enélkül csak elszigetelt projekteken tudnak dolgozni a munkatársak, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a CX-szakemberek ne csak a fogyasztókra, a munkatársakra, de a vezetőkre is figyeljenek, és találják meg azt a közös utat, ahol az érdekek és a célok találkoznak.

A folyamatos vezetői támogatás fenntartása ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a cég stratégiai céljaival összhangban fenntarthatóvá válik a cég növekedése, és az ügyfelek érzelmileg is kötődnek a vállalathoz. Minél következetesebbek vagyunk az ügyfeleinknek nyújtott élményeinket illetően, annál jobban fognak kötődni hozzánk és annál tovább maradnak velünk

– áll az idei CX&Research ügyfélélmény-érettség átfogó riportjában.

A 2022-es CX&Research ügyfélélmény-érettségi riportot itt érhetik el, míg az április végi webinárium előadásainak felvételeit ide kattintva tölthetik le az érdeklődők.

Tovább olvasom

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom