Kövess minket!

Marketing

Olvadás vagy áttörés a piackutató szakmában?

Bán Csilla beszámolója a Kutatás 2014 Konferenciáról. A szakember benyomása szerint a piackutatási szakmát évek óta jellemző passzivitás helyébe kiútkeresés látszik lépni. A jövőt illetően több stratégiai irányt is felvázoltak a résztvevők.

Bán Csilla

Olvadásként, vagy a piackutató szakma közhangulatát érzékelve talán áttörésként is értékelhető a Szinapszis által támogatott és szervezett, harmadik alkalommal megrendezett Kutatás Konferencia. A piackutató szakmát évek óta sújtja a recesszió és a belső megosztottság. Ugyanakkor a konferencián résztvevő cégek képviselőitől egyértelműen a kiútkeresés, a saját feladatuk és helyük újradefiniálásának igénye fogalmazódott meg.

Erre a belső igényre jól rímelt a Kutatás 2014 idei vezérgondolata, amely az innovatív, előremutató kutatás volt. A zömében ügynökségi és vállalati piackutatókból álló közönség több stratégiát is felvázolt. Az egyik kézenfekvő megoldás az egyre inkább elérhető és speciális igényekre szabható technológiák alkalmazása a marketingkutatási módszertanokban. Sok szó esett az online kutatási közösségekről, amelyek Magyarországon éppen hogy megjelentek, de amelyek a nyugat-európai és észak-amerikai térségben a leggyorsabban növekvő módszertani szegmenst képviselik. A specializált online panelek, valamint az online kvalitatív megoldások már meghonosodtak, így az előadók tényleges tapasztalatról is beszámolhattak.

A próbálkozások ellenére Magyarországon eddig kevés sikerrel alkalmazott másik piackutató-stratégiát Koska Gábor, a párizsi Added Value ügyfélkapcsolati igazgatója vázolta fel. Cége kutatási megoldások mellett stratégiai tanácsadói szolgáltatást is kínál ügyfeleinek. Ennek keretében a kutató partnere a megbízónak, a tanácsadás sikerességének alapja nagyrészt múlik az ügyfél együttműködésén (a megbízó a kutatót beavatja a vállalati döntésekbe, a kutatás területén túlmutató üzleti információt is megoszt a kutató-tanácsadóval). Az előadást követő vitából azonban leszűrhető, hogy az egyébként egyértelmű előnyöket ígérő modell nemcsak a kutatói oldal felkészületlensége miatt, hanem a megbízói oldalon tapasztalható beidegzősek és bizalmatlanság miatt sem nyert eddig teret Magyarországon.

A harmadik kutatói stratégia bizonyos klasszikus kutatási tevékenységek magas szintű művelése. Ezt az irányt képviselte Hoffmann Márta, a TNS-Hoffmann ügyvezető igazgatója is, aki a jelrendszerek tudományának, a szemiotikának a piackutatásban való alkalmazásáról beszélt. A szemiotikai elemzéseket a marketingkutatásban esetenként határokon túlnyúló szakértői csapatok készítik. Mindez egyelőre niche terület, fel kell kelteni erre az ügyféligényt. Maga a példa ugyanakkor rámutat arra, hogy a magas minőségű elemzési munka hozzáadott értéket és versenyelőnyt teremt.

A kétnapos eseményen tapintható volt az a vélemény, hogy a tradicionális kutatási tevékenységek mellett nem fenntartható a szakma. Ennek több oka is van. A kívülről érkező technológiai szereplők versenytársakká lettek, a marketingbüdzsék pedig folyamatosan csökkenek. A változás szükségességét a kutatók is felismerik. Természetesen a külső kényszerítő hatások mellett nem is tehetnek másként. Kertész Balázs, a Szinapszis kutatási és innovációs igazgatója előadásában többek között a Google piackutatási szereplőként való megjelenéséről szólt. Máth András, a Ringier kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatóügynökségek ne dugják homokba a fejüket, hiszen a médiacégek és a technológiai vállalatok is rohamos léptékben építik fel elemzői csapataikat.

És akkor még nem is beszéltünk a továbbra is kevés figyelmet kapó tényről, hogy az állam, mint megrendelő is megkerülhetetlen szereplője lett a kutatási iparnak. Egyes becslések szerint az állam idén 30 százalékos résszel képviselteti magát a piackutatásban elköltött értéknek.

Számos kihívással szembesül tehát a kutató szakma, de talán ennél több megoldási lehetőség adódik. A konferencia egyértelműen mutatja, hogy a márkázott megoldások mindenhatóságáról szóló paradigma megdőlni látszik, eljött a kísérletezés kora. Ebben a folyamatban a szakmán belüli és más szakmákkal zajló párbeszéd, valamint a tudásmegosztás alapvető fontosságú. A Kutatás 2014 Konferencia ebben bizonyosan fontos elem. A rendezvényen elhangzott előadások az alábbi linkre kattintva letölthetők: https://www.mediapiac.com/konferencia/Kutatas-2014/27/.

 

A cikk szerzője Bán Csilla, a Szinapszis Kft. kvalitatív igazgatója. A Szinapszis a Médiapiac Konferenciával együtt megrendezett Kutatás Konferencia társszervezője, támogatója és programfelelőse immár harmadik éve.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom