Kövess minket!

Marketing

Okostévét kutattak a fiatalok

A Samsung adta a feladatot az idei, ötödik Piackutatási Diákversenyre. A résztvevők meglátták a kutatásban rejlő szépséget is, és a zsűri szerint biztos helyük lesz a szakmában.

Az Országos Piackutatási Diákverseny immáron 5. éve kerül megrendezésre a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete és a Ringier Kiadó közös együttműködésében. Idén a pályázat kiírója a Samsung volt, egy izgalmas és innovatív területtel, a Smart TV-k világával ismertette meg a versenyzőket.

Az idei briefben a Samsung a hazai televíziós piacon betöltött vezető szerepének további erősítésének lehetőségeit kereste, azt próbálva megérteni, hogy milyen szerepet tölt be az életünkben a TV készülék, azon belül a Smart TV. A cél a fogyasztói insightokra alapozva a Smart televíziók iránti kereslet generálására legalkalmasabb termékelőny és célcsoport beazonosítása, valamit a hatékony megszólításhoz szükséges irányok felvázolása és a Smart TV ismertségének növelése volt.

A versenyre összesen 16 csapat jelentkezett, akik a Budapesti Gazdasági Főiskolát, a Budapesti Corvinus Egyetemet, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet, a Széchenyi István Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet képviselték.

A verseny két fordulóban zajlott, az első fordulóban a kvalitatív kutatásnál minimum 6 esetet elemezve kellett a 25–39 éveseket célozva felépíteni a kutatást, majd bemutatni a szakmai zsűrinek. Az elődöntő után az 5 legjobban teljesítő csapat jutott be a második fordulóba. A második lépés a kvantitatív kutatás volt, melyben a csapatok az OPDV-t támogató piackutató vállalatok, az NRC és a GfK, illetve a Ringier Kiadó jóvoltából valós, 600 fős online mintán dolgozhattak tovább.

A pályázatokat minden évben szakmai zsűri értékeli. A tagok többsége a kezdetek óta tagja a zsűrinek, így több évre visszatekintve is látják a hallgatók munkáját. Jakab Áron (BellResearch), Klenovszki János (NRC), Máth András (Ringier), Nógrádi-Szabó Zoltán (Ipsos), valamint Erős M. Attila (Samsung) alkották az idei zsűrit.

A döntőt május 19-én tartották a Ringier székházában a végső négy csapat részvételével. A Szegedi Tudományegyetemről a Smartsztep, a Nullhipotézis és a GenerationC, a Budapesti Corvinus Egyetemről a NoSmartiesPlease csapata versenyezhetett. A csapatoknak 20 percben kellett a szakmai felkészültségüket és a rátermettségüket bizonyítani.

Az eredményhirdetést Dr. Simon Judit, a BCE Marketing és Média Intézet igazgatója nyitotta meg. Véleménye szerint a prezentált munkákból egyértelműen látszik, hogy a csapatok a kutatás szépségét is meglátták a feladatban.

Máth András, a Ringier kutatási igazgatója záróbeszédében kiemelte a verseny és a zsűri alapvető célját: elősegíteni a felsőoktatásban tanuló hallgatók tudásának mélyítését, a piackutatás gyakorlati alkalmazásának megértését és piackutatási gyakorlat szerzését. Felhívta a hallgatók figyelmét arra is, hogy a sok munkával összeállított, leadott adatokat akár a szakdolgozatokhoz is felhasználhatják a versenyzők, majd hozzátette, hogy az itt prezentáló 12 hallgatónak biztos helye lesz a szakmában.

A Diákverseny kommunikációs partnere a Piackutatók Magyarországi Szövetsége volt.

A verseny a következő eredménnyel zárult:

1. helyezett:

Smartsztep: Juhász Anita, Huszár Attila, Nagy Zoltán

Szegedi Tudományegyetem, felkészítő tanár: Dr. Hetesi Erzsébet

A győztes csapat az ügyfél képviselőjével

3. helyezett csapatok holtversenyben:

NoSmartiesPlease: Gazsi Tímea, Kozák Nóra, Kun Máté

Budapesti Corvinus Egyetem, felkészítő tanár: Dr. Jenes Barbara

Nullhipotézis: Keszeg Mária, Tóth Norbert Jenő, Zuba Tamás

Szegedi Tudományegyetem, felkészítő tanár: Dr. Kovács Péter

4. helyezett:

GenerationC: Jakab Réka, Tanács Hajnalka, Vincze Dalma

– Szegedi Tudományegyetem, felkészítő tanár: Kazár Klára

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom