Kövess minket!

Marketing

Okosodó kereskedelemről konferenciázik a SzEK.org

SmartCommerce: a jövő (e-)kereskedelme címmel rendezi meg a SzEK.org május 9-10-én Gárdonyban az e-kereskedelmi szakma immár tízéves seregszemléjét, a X. Elektronikus Kereskedelem Konferenciát. A rendezvény középpontjában az okostelefonok és egyéb „okos” eszközök és megoldások nyomán okosodó kereskedelem nyújtotta lehetőségek, illetve az ezekhez kapcsolódó üzleti kihívások állnak.

Az okostelefon és a táblagép átalakítja internetezési szokásainkat és ennek nyomán a web arculata, viselkedése, funkciója is folyamatosan változik. Az asztali PC idejében a verseny a képernyő előtt töltött időnkért zajlott, ebből akartak minél nagyobb szeletet a tartalomszolgáltatók, a közösségi oldalak és a webshopok. Ültünk egy helyben, és a világ odasereglett elénk a monitorra. A mobilozó felhasználó viszont állandó mozgásban van, kezében egy olyan eszközzel, amely soha nem látott mértékben képes összekapcsolni, párhuzamossá tenni az online és offline világot; de ezáltal nem csak az e-kereskedelem tör be a hagyományos üzletek világába, hanem fordítva is: a hagyományos kereskedők és szolgáltatók is új lehetőséget kapnak. A verseny többé nem arról szól, ki szerzi meg ügyesebben a monitor előtt töltött időnket, hanem arról: ki tud legjobban elkapni minket mozgás közben. A piac kitágul, a versenytényezők egyre összetettebbé válnak – az okostelefon, az okos eszközök okosabbá teszik a vevőt és ezáltal az egész kereskedelmet arra kényszerítik, hogy okosodjon. 2013. május 9-10-én ezekről a témákról fog szólni a X. Elektronikus Kereskedelem Konferencia a SzEK.org rendezésében, Gárdonyban, a Vital Hotel Nautis-ban.

A konferencián Nyírő András, az Index.hu alapítója és az első hazai mobilos tartalomszolgáltatás kitalálója tart bevezető előadást az okosodó világ üzleti modelljeiről; Dr. Bőgel György, a CEU professzora arról beszél, milyen tényezők határozzák meg, mely vállalatok törnek fel vagy buknak el az új iparágakat létrehozó és régieket eltüntető technológiai forradalmak során. Előadásokat hallhatunk az internet felhőkbe és appokba szerveződő új struktúrájáról, a kiterjesztett valóságról (Augmented Reality), a dolgok internetjéről (Internet of Things), az okos termékekről és hirdetésekről, az új és okosodó vevői csoportokról, és általában minden olyan technológiai és üzleti megoldásról, amelyek mentén a jövőnk alakul. Megtudhatjuk, milyennek látja a jövő kereskedelmét az e-kereskedő, a mobil- illetve webes fejlesztő, a (mobil)fizetési szolgáltató és a jövőkutató. Idén sem marad el Kis Gergely hagyományos beszámolója az e-kereskedelem, az eNET Kft. által mért előző évi teljesítményéről és a piaci várakozásokról; amelyeket egyébként jelentősen befolyásolhat a Tesco online áruházának indulása – erről szintén sokat megtudhatunk majd Őri Gergely előadásából, aki a hipermarket e-kereskedelmi üzletágát vezeti.

A konferencia második napja „Villásreggeli a Marson” címmel, teljes egészében az elkövetkező éveket nagyban meghatározni képes, részben még szinte futurisztikusnak ható fejlesztések bemutatásával telik: lesz háromdimenziós nyomtatás, intelligens kamera, és az emberi hang érzelmi töltését elemezni képes hangfelismerő rendszer. Megnézik, milyennek látszik a jövő a Google szemüvegén át, és egyéb izgalmas kütyükkel ismerkedünk – mindezt a hagyományosan sikeres EKK-s villásreggeliken megszokott kötetlen, kellemes hangulatban.

A konferencia főszponzora, a PayU online fizetési szolgáltató a rendezvényen fogja először bemutatni a szakmai közönségnek új, mobilos fizetési megoldását. A Magyar Posta kiemelt szponzorként támogatja a hazai e-kereskedelmi szakma legfontosabb éves rendezvényét, amely idén először Az Év Internetes Kereskedője Díj átadóünnepségének helyszíne is lesz.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom