Kövess minket!

Marketing

Nyugat-Európa bővül, az oroszok nagyot zakóznak

Idén 4 százalékos, jövőre már 4,7 százalékos bővülést vár a globális reklámpiacon a médiaügynökség.

Arról már hírt adtunk, hogy a Carat – ugyan a vártnál kisebb, de – növekvő reklámpiacra számít idén. A médiaügynökség a korábban jósolt 4,6 százalékkal szemben a legfrissebb jelentésében 4 százalékos bővülést prognosztizál idén a globális reklámpiacon, míg jövőre 4,7 százalékkal nőhet a reklámköltés. Most megvizsgáljuk, mi történik a számunkra legfontosabb európai régióban.

Nyugat-Európa nő

(Nyugat-Európának a Carat által ide sorolt piacokat tekintjük – a szerk.)

Ugyan átlag alatt, de legalább bővül a reklámpiac. A 2013-as -0,6 százalékos eredmény után Nyugat-Európa tavaly tért vissza a növekedési pályára, s az akkori 2,8 százalékos teljesítmény után idén 2,6 százalékos, jövőre pedig 2,9 százalékos bővülés várható.

A Carat szerint a növekedés motorját a spanyol, a brit, az ír és a portugál piacok adják. Eközben a görög piacra vonatkozóan idén márciusban még 8 százalékos bővülésre lehetett számítani, ám ezt mostanra -12 százalékra módosították, tekintettel a politikai-gazdasági bizonytalanságra. Jövőre azonban a jelen becslés szerint a görög reklámköltés is nőni fog.

A nyugat-európai kulcspiacok közül a britek idén a rugby vb költésfelhajtó hatásának örülhetnek, így számukra ez sem üres év a tavalyi foci vb után. Az idei 6,4 százalékosra becsült növekedés fontos hajtóereje a digitális piac megugrása (+48%), miközben a tévé továbbra is erős és a közterület is nagyobb növekedésra számíthat, mint korábban várták. Eközben a printköltés nagyobb arányban csökkent, mint gondolták, így a kiadók tovább erősítik multiplatform stratégiájukat. 2016-ban 5,5 százalékkal nőhet a brit reklámpiac, elsősorban a futball Eb-nek és az olimpiának köszönhetően.

A német piac tavaly 1,5 százalékkal nőtt és idén 1,6 százalékkal folytatja, 2016-ra vonatkozóan pedig a Carat 1,7 százalékos bővülésre számít, így szó szerint lassú, de határozott lépegetésről beszélhetünk. Ez azt is jelenti, hogy a nagy világesemények nem rázzák fel a német reklámpiacot, mivel ezek leginkább a reklámmentes közmédiában jelennek meg.

Három évnyi szenvedés után végre bíztatóan alakul a francia piac teljesítménye is. Ez azt is jelenti, hogy márciushoz képest a Carat felfelé módosította a várakozásokat mind idénre, mind jövőre vonatkozóan. Persze hosszú még az út, mert mindez annyit tesz, hogy idén 0,1 százalékkal “nőhet” a piac, jövőre pedig 0,7 százalékkal. Elsősorban a televíziós és a digitális költések jelentik a hajtóerőt.

Az előző körben vártnál kisebb, de még mindig növekedésre képes az olasz piac, ahol a tévé és a print gyengélkedik valamelyest. Előbbinek nagyon fáj, hogy idén nincs focis világesemény, utóbbin belül pedig csak a divatlapok tudnak dacolni a trenddel.

Eközben a spanyolok a tavalyi 6,2 százalék után idén és jövőre is 6,9 százalékos bővülésre számíthatnak, ami fontos és jó hír.

Eközben Kelet-Közép-Európában…

(Kelet-Közép-Európának a Carat által ide sorolt piacokat tekintjük – a szerk.)

…vegyes a kép. A márciusi 2,2 százalékos csökkenés-előrejelzés után most már 6 százalékos szűkülést jelez előre a Carat. Mindez az óriási, ám nagy gondban lévő orosz piac zuhanásának köszönhető. Jó hír, hogy jövőre még így is 1,6 százalékos növekedést jeleznek előre.

Az orosz GDP 2015 elő negyedévében 2,2 százalékkal csökkent, majd a következő negyedévben már -3,5 százalékot mértek. Nem meglepetés, hogy mindez 16 százalékos csökkenést vont maga után a reklámpiacon az év első felében. Az év egészére vonatkozóan a Carat -14 százalékkal számol, szemben a márciusban becsült -7,1 százalékkal. A jelen állapot alapján úgy tűnik, visszakapaszkodásra 2016 második-harmadik negyedéve előtt nem lehet számítani.

Ami a régió Oroszországon kívüli részét illeti, már pozitívabb a kép. A lengyel piac 3,7 szalékkal nő idén, míg jövőre 3,2 százalékra számíthat, s mindkét érték jobb, mint a márciusi várakozás. A török piacon 2, illetve 3 százalékos bővülés várható e két évben, ami viszont visszaminősítést jelent. Ezzel együtt nem rossz hír, hogy a régió második és harmadik legnagyobb piaca egyaránt bővül. A régió további vizsgált piacai mind nagyobb arányú bővülésre számíthatnak, kivéve Szlovákiát, amely 0,8 százalékos csökkenést könyvelhet el idén, de jövőre már közelebb jut a stagnáláshoz.

 

A globális számok, trendek, a régió és média szerinti bontások elérhetőek alább a kapcsolt kutatási jelentésben.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom