Kövess minket!

Marketing

Nem zuhant tovább az élelmiszerüzletek száma

Lényegében megállt az általános élelmiszerüzletek számának másfél évtizede tartó csökkenése. Míg egy évvel korábban számuk 19 569 volt, jelenleg összesen 19 544 általános élelmiszerbolt működik Magyarországon a Nielsen piackutató vállalat új cenzusa szerint.

A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek számaránya az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban 89 százalék idén is, tavaly is. Ez a stabilitás eltér a legutóbbi időszaktól, amikor éppen ebben a csatornában évről évre csökkent a boltszám.

Idén január elsején a legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb üzletekből 11 111, az 51-200 négyzetméteresekből pedig 6 294 egység működött a felmérés szerint. Lényegében változatlan maradt a két boltszám, az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A modern bolttípusok közül a hipermarketek száma néggyel bővült, 170-re, éves összehasonlításban. Huszonegy új diszkontnak köszönhetően a csatorna országszerte 488 egységet számlált az év elején. Ezzel egyidőben szupermarketből héttel kevesebb, 574 lett.

– Szokásos évi cenzusát idén a Nielsen kiegészítette azzal, hogy munkatársai személyesen keresték meg az élelmiszerboltokat hazánk 10 ezer lakosúnál nagyobb városaiban – tájékoztatott Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – Módszeresen járták végig az utcákat, és felmértek minden egyes élelmiszert árusító üzletet 2012. januártól április végéig.

Mostanra készült el az összesítés, amely szerint 8 756 általános élelmiszerbolt mellett regisztráltak többek között 2 100 kenyeret, péksüteményt, tejet és tejterméket kínáló, 1 393 zöldség-gyümölcs, 1 471 állateledel, 750 palackozott ital szaküzletet; 926 benzinkút shopot; élelmiszert is árusító 1 700 trafikot, újságost, lottózót és ajándékboltot, 1 645 gyógyszertárat, továbbá 2 900 vegyiáru szaküzletet; 240 Cash & Carry egységet, ahol fogyasztók is vásárolnak.

– Hasznos a 10 ezer lakosúnál nagyobb élelmiszerüzletek számbavétele mindazok számára, akik új üzleti lehetőségeket keresnek, és növelni szeretnék termékeik forgalmát – állapítja meg Melisek Eszter. – Az adatok segítik a piaci szereplőket abban, hogy új üzleti lehetőségeket aknázhassanak ki. A boltlista ugyanis tartalmazza többek között az egyes üzletek nevét, címét, jellegét, eladóterének méretét és elhelyezkedésének leírását az adott városban. A felmérők rögzítették a választék összetételének fő jellemzőit. Azon kívül beírták egy-egy üzlet általuk becsült forgalmát. Valamint azt is, hogy adott üzlet valamelyik lánchoz tartozik-e vagy önálló tulajdonos működteti.

Ami az általános élelmiszerüzletek súlyát illeti, a Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer termékcsoport forgalma 2011. december-2012. május során mintegy 665 milliárd forint, és azon belül továbbra is stabilan őrzik részesedésüket a 201-400 négyzetméteres, valamint az 50 négyzetméteres és kisebb boltok 8, illetve 9 százalékkal. Javult a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres üzletek piaci pozíciója; részarányuk a hazai kiskereskedelem élelmiszer-forgalmából 2 százalékponttal emelkedett értékben, 35 százalékra, féléves összehasonlításban.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom