Kövess minket!

Marketing

″Nem vágóhídi munkások″

Válság, szervezetfejlesztés, ügyféligények, versenyképesség kisügynökségi szemmel. A most hároméves Artvertising tulajdonosaival beszélgettünk.

Szabó Andrea

Annak idején egy rendezvényszervező ügynökségtől, a Nexustól jöttetek el mindketten. Miért gondoltátok úgy, hogy együtt új ügynökség elindításába kellene vágni? Ráadásul kreatívügynökségébe, amelyből amúgy is sok van a piacon?

Nagy Gergely: Pontosítanám: a Nexus valóban rendezvényszervező ügynökségként indult, de mi azért kerültünk oda Andival, hogy felépítsük a BTL-területet. Ez nagyrészt sikerült is, de jött a válság. Ami az önállósodást illeti: minden ügynökségi embernek megfordul a fejében, hogy önálló vállalkozásba kellene kezdeni. Ez a fellobbanás aztán az esetek többségében elhal, és valószínűleg nálunk is így történt volna, ha nincs az a pont, ahol mindketten úgy éreztük, hogy nem maradhatunk tovább az előző munkahelyünkön. Végül én léptem előbb, és Andival – akit már a Nexus előtt is ismertem – rögtön elkezdtünk gondolkodni a jövőről. Hétfőn felmondtam, kedden már az új céget szerveztük.

Szabó Andrea: A lökést valójában az jelentette, hogy az előző munkahelyünkön olyan szemléletváltás történt, amivel nem tudtunk azonosulni. Így aztán – utólag már ezt mondom – kicsit meggondolatlanul, de beleugrottunk a cégalapításba.

 

Apropó, meggondolatlanság: 2009-ben a legvadabb válság dühöngött. Érzékeltétek akkor?

NG: Akkor ezt még csak kicsit éreztük, inkább mindenki csak beszélt róla, és kezdett terjedni a piacon az “éhenhalási para”. Ha megnézzük a marketingköltéseket, eleinte nem is volt olyan vészes a helyzet, csak 2010-ben kezdődött a nagymértékű, folyamatos csökkenés. 2009-ben még abban hittünk, amiben mindenki más is, hogy tavaszra kiheverjük a válságot.

SZA: Ráadásul akkor még nagyon is munkavállalói fejjel gondolkodtunk, nem pedig munkaadói fejjel. A kettő teljesen más hozzáállást igényel. Munkavállalóként egy fizetésen kell gondolkodni – a sajátunkon –, munkaadóként azonban már másért is felelünk. Épp ezért látjuk, hogy vakmerőek voltunk, és az is lehet, hogy mai fejjel nem mernénk belevágni.

 

De ez most már így alakult. Mire alapoztátok a céget?

NG: Mindketten ügyfélkapcsolati oldalról érkeztünk, így elsődlegesen nem abból indultunk ki, hogy van egyetlen, de remek kreatív ötletünk és azt megpróbáljuk eladni. Ehelyett a korábban megszerzett kapcsolati hálót igyekeztünk kihasználni, amely egy ügynökség felépítéséhez és működtetéséhez szükséges. Ráadásul a – még enyhe – válság miatt nagyon kellett agyalnunk azon Andival, hogy hogyan lehet ilyen körülmények között dolgozni. Arra jutottunk, hogy ha azt az utat követjük, amit a régebbi ügynökségek, éhen fogunk halni. Egyrészt nem állt rendelkezésünkre akkora kapcsolati rendszer, mint nekik, másrészt nem volt elegendő tőkénk, harmadrészt pedig nem tudtunk volna azonnal versenyképesek lenni.

SZA: A versenyképességi kérdést árnyalta, hogy már az előző munkahelyünkön is kezdtük finoman érezni, hogy az ügyfelek egyre kisebb büdzsével rendelkeznek, és egyre több dologra – például kreatív koncepcióra, ügyfélkapcsolati munkára – mondták azt, hogy azért nem képesek vagy hajlandóak fizetni.

Ezért jött az az ötlet, hogy hálózati rendszerben dolgozzunk. Ennek az a lényege, hogy egy profi ügyfélkapcsolatosokból – és nem vágóhídi munkásokból – álló magot tartunk fenn. Szebben mondva nem egyszerű forward ügynököket, hanem önállóan és logikusan gondolkodó, kreatív embereket kerestünk, nem véletlenül használjuk a Creative Agent kifejezést az account helyett cégen belül. Minden más funkciót azonban a hálózati rendszerünkbe szervezünk ki. Az ebben szereplő grafikusok, rendezvényszervezők és egyéb szakemberek szerződéses partnereink, akiket komoly szűrést követően választunk ki. Épp erre utal a nevünk is: az Artvertisingnál többet keresünk, mint egyszerű munkatársat, olyan emberekre “vadászunk”, akik művészetként tudnak tekinteni a szakmájukra.

NG: Ennek a rendszernek a kreatív mellett anyagi előnye is van: a legnagyobb tételt jelentő HR-költségek minimalizálhatóak, hiszen az ügyfél csak azt a munkatársat fizeti, akit épp használ.

 

Nagy Gergely

Benne van azért ebben a rendszerben az a kockázat, hogy a külső embereknek alacsonyabb a lojalitás-szintje.

NG: Mi sosem szembesültünk még ezzel a problémával.

SZA: Különösen azért nem, mert a rendszerünk ad egyfajta szabadságot nekik. Ha megnézzük például a grafikusokat – akik művészemberek – a stílusuktól, világlátásuktól függetlenül egy hagyományos ügynökségnél reggeltől estig darálják a megszokott feladatokat. Ezzel szemben nálunk eldönthetik, szeretnének-e elindulni a belső tendereinken. Ha igen, akkor nyilván életbe lépnek a projektet illető szerződéses kötelezettségek, de ez messze nem jelent olyan korlátokat, mint a hagyományos modellben.

NG: Ráadásul sokkal nagyobb a merítés az ügyfél szempontjából is: nem egy kötött összeállítású csapat áll a rendelkezésére, hanem egy ennél színesebb kör.

 

Engem piszkál az Artvertising név. Nem biztos, hogy az ügyfelek művészetet akarnak a válságban, inkább hatékony, alacsony költségű, biztonsági megoldásokat. Vagy tévedek?

SZA: Kicsit túlozva egy ügyfél mindig mindent szeretne, de az, hogy mit kap, az ügynökségen múlik. Nálunk – más ügynökségekkel szemben – lehetősége van arra, hogy csak azt kapja, amit igazán akar. Modellünk azt célozza, hogy a partner magának állíthassa össze a saját ügynökségét.

NG: A “művészet” szót is árnyalnám. Arra utalunk a névbe emelésével, hogy magas szinten szeretnénk végezni a munkánkat. Ez van, mindketten maximalisták vagyunk és ezt várjuk a kollégáinktól is.

 

Mi az, amit az elmúlt három évben tanultatok magatokról és az ügynökség “csinálásról”?

NG: Andival sokszor beszélünk arról, hogy visszacsengenek az egykori főnökeink gondolatai, amelyek akkor bosszantóak voltak, de mostanra megértjük, hogy mi volt a valódi céljuk, tartalmuk. Én egyébként személy szerint azt tanultam meg, hogyan lehet a munkatársakat megfelelően motiválni, kezelni.

SZA: Azért nehéz egy dolgot kiemelnem, mert az elmúlt időszakot folyamatos tanulásként élem meg, nemcsak ügyfélkapcsolati, hanem teljes szakmai szinten is. Ezért örülök annak, hogy ilyen rendszert alakítottunk ki, mert ez kellően rugalmas ahhoz, hogy állandóan fejlődni lehessen.

 

Az interjú elején azt mondtátok, BTL területen pörögtetek a saját ügynökség megalapítása előtt. Megmaradt ez a specializáció?

NG: Ha muszáj valami definíciót találni, akkor azt mondanám, hogy TTL ügynökség vagyunk.

SZA: Ezt a kifejezést persze nem szeretjük, mert mostanra mindenki agyonhasználta. Olyanok is, akik valójában csak egy területen vannak otthon, és a rendszerük nem is teszi lehetővé, hogy valóban TTL ügynökségként funkcionáljanak.

Egyébként én korábban nem csak BTL területen dolgoztam, így nagy szívfájdalmam a silóban gondolkodás. Sok ügyfél kér fel egy-egy részfeladatra minket: csináljunk grafikai tervet vagy social kampányt, de sokszor nehezen ismerik fel, hogy egyébre is képesek vagyunk. Ennek megváltoztatására nemrég saját kampányt is indítottunk.

NG: Kisügynökségi székből ráadásul úgy látom, hogy az ATL terület jelentősen karcsúsodott, és ha mégis maradt benne pénz, az inkább a nemzetközi ügynökségi hálózatoknál jelenik meg. Sok esetben az ügyfeleket nemzetközi tenderek is kötik.

 

Mi lehet a megfelelő new business stratégia egy kisügynökség számára ilyen helyzetben?

NG: Folyamatosan keresnünk kell a kis réseket, ahol be tudunk jutni, és aztán már “csak” bizonyítanunk kell, hogy többre is képesek vagyunk.

 

Ezt el is hiszik az ügyfelek nektek? Elhiszi egy nagy nemzetközi ügyfél, hogy kis ügynökség is lehet stratégiai kommunikációs partner?

SZA: Az a korábban említett hátrány, hogy a válságban indultunk, mostanra előnyünkre is válik. Mert a nagy ügyfelek ma már nem kizárólag nagy ügynökségekkel dolgoznak: sokan sok mindent kipróbálnak. Szóval igen, lehetünk stratégiai partnerek is, ez bizonyos ügyfelek esetében meg is valósult.

NG: Tény viszont, hogy az ügyfelek egy része egyelőre nehezen tudja kezelni a rendszerünkből eredő, se kicsi, se nagy, “amorf” formát. A születésnapi kampányunkkal is éppen azt akarjuk bemutatni, hogy egy ügynökség képes lehet az ügyféligényekhez idomulni.

 

Mi a következő lépés?

SZA: Ha az a kérdés, hogy mit szeretnénk: sok ügyfelet és sok kampányt. De konkrétan egy olyan típusú cégben, mint az Artvertising a fix belső mag bővülése lehet a következő lépés.

NG: Rendkívül nehéz a piaci helyzet, így ha a jövő évben tartani tudjuk magunkat, én már azt is sikerként könyvelem el. De ez persze nem elég, állandóan gondolkodunk a jövőn, és bízunk benne, hogy a fejlődés folyamatos lesz.

Marketing

4+1 titok, amit nem tudtál az egyik legnagyobb marketingversenyről

Több mint 6 éve díjazza a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásait a Marketing Diamond Awards.

Közzétéve:

Fotó:facebook.com/loungegroupbudapest

A verseny nemcsak teret ad ezeknek a cégeknek, de célja, hogy segítse a hatékony marketinggyakorlatok terjedését is. A pandémia idén fenekestül felforgatta a kommunikációs szakmát, mégis minden eddigi eredményt és várakozást túlszárnyalt az egyik legfontosabb hazai marketingverseny iránti érdeklődés. A megmérettetés kulisszái mögé most a legizgalmasabb adatok segítségével tekintünk be.

Negyven

Egy ekkora verseny mögött komoly stáb áll: a 23 zsűritag – akik közül 12 visszatérő és 11 új –, a Magyar Marketing Szövetség kollégái, valamit a Lounge Group dedikált csapata. Így közel 40 ember dolgozott azon, hogy minden gördülékenyen menjen a megmérettetésen.

Hatszáz

A beérkezett 125 pályázat összesen több mint 600 oldalt tett ki, a kéthetes zsűrizési folyamat alatt ezek alapján választották ki a díjazottakat. Idén a két fődíjat a Billingo Technologies Zrt., a Kreatív Vonalak Kft. érdemelte ki, míg különdíjat a Klausz Social Group Kft. és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kapott.

Huszonnégy

Idén először neves ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazták a pályázatokat, ennek köszönhetően nem csak színvonalas szakmai előadásokkal gazdagodhatnak a legjobbak, de az érdeklődők is betekinthettek a kulisszák mögé. A versenyről, pályázókról és a nyertesekről, összesen 42 interjúalannyal 55 kisvideó készült, közel 24 órányi videónyersanyagból. A filmek megtekinthetők a Lounge Group weboldalán.

Tizenhat

A díjátadó a pandémia miatt a megszokottól eltérően alakult, hiszen vendégek nélkül, a járványügyi előírások miatt két napra bontva, fél órás etapokban valósult meg. A díjazottak külön-külön kapták meg az elismeréseket, rekord mennyiségüknek köszönhetően ezért az átadó összesen 16 órát vett igénybe. A boldog pillanatok 1-2 perces videókivonatai szintén megtekinthetők a cégcsoport honlapján.

+ 1

Négy

Minden, a szakmai zsűri által eredményesnek ítélt pályázó bekerül a Diamond List felsorolásba, valamint megkapja a Marketing Diamond elismerő védjegyét is. Az elmúlt években 4 olyan ügynökség is volt, amelyiknek több mint 10 gyémántdíjjal sikerült felkerülnie a listára.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországot dicséri a The New York Times az oltások miatt

Lakosságszám-arányosan Európában csak Málta előzi a magyarokat, világszinten pedig csak 12 országban jobbak valamennyire az adatok, mint itthon.

Közzétéve:

Az Európai Unió tagállamai között Magyarország a második legeredményesebb a tömeges oltás tekintetében, a magyarokat csak Málta előzi meg. Erről a SzegedMa is mutatott már egy ellenőrizhető adatot; de most a The New York Times vonatkozó táblázata is megemlékezik erről, igaz ők világszinten nézték a számokat és arányokat.

A SzegedMa és a The New York Times is INNEN szedte a hivatalos adatokat; nem pedig különféle politikusok nyilatkozataiból – írta a regionális portál.

A magyar oltási program állapotát bárki ellenőrizheti egyébként, csak kattintson IDE, és válassza ki a releváns táblázatokban Magyarországot, illetve az összehasonlítandó országokat.

Mint ismert, vasárnap meghaladta az egymilliót a Magyarországon beoltottak száma.

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára maga is kommentálta a fenti híreket, illetve eredményeket. Orbán Balázs azt mondta,

a baloldal a napokban ismét a tökéletes alkalmatlansággal kevert kivételes rosszindulatról tett tanúbizonyságot. A koronavírus-járvány harmadik hullámának elején, két hete, még teljes nyitást követeltek, erről ma már leginkább mélyen hallgatnak. Idejüket azóta az tölti ki, hogy a baloldali médiával karöltve támadják a futó oltási programot, meg persze tovább beszélgetnek arról a fantom Moderna-vakcináról, ami szerintük minden problémánkat megoldaná, miközben abból az adagból az első darab csak idén decemberben érkezne meg. Mire az a szállítmány megérkezne, rég azzal fognak majd támadni minket, hogy miért rendeltünk ennyi vakcinát… Időközben a szerintük összeomló magyar oltási program hatására Magyarország ma a világ 13. legjobb átoltottsági mutatóval rendelkező országává vált.

Az Európai Unióban pedig már csupán Málta áll előttünk. Köszönjük mindenkinek, aki beoltatja magát, s köszönjük mindenkinek a türelmet, hogy elviseli a menetrendszerű baloldali ámokfutást, illetve az átmenetileg visszatérő szigorításokat!” – közölte az államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Hiánypótló kutatás készül az influencer marketingről

Azt járják körül, hogyan néz ki itthon a globálisan öt év alatt ötszörösére nőtt, évi 10 milliárd dolláros piac.

Közzétéve:

Flickr

Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások.

A dinamikus fejlődés idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.

A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.

Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.

“Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.

“Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.

“Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.

“Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.

A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom