Kövess minket!

Marketing

„Nem akartuk kevesebbel beérni”

Interjú Berze Mártonnal, az Onlife Üzleti Konferenciát szervező The Underground marketingügynökség alapító-ügyvezetőjével.

Mit jelent, hogy „teljes értékű konferencia” és mitől lesz onlife egy online konferencia?

A kompromisszummentes élménytől. Több tucat offline rendezvény szervezésén vagyunk túl és megszámlálhatatlan eseményen voltunk jelen előadóként, résztvevőként, ezért tudjuk, hogy konferenciára nemcsak azért járunk, hogy tanuljunk – legalább ennyire fontos a kapcsolatépítés, a hangulat, a társaság, a kiállítók végigjárása, az üzletelés vagy akár a befektetőkeresés.

Az általunk választott technológiai megoldás a kézfogáson kívül ezt az élményt viszi a résztvevők nappalijába, ami a megvalósítói csomaghoz hasonló offline kiegészítő elemektől válik onlife-élménnyé. Többről van szó egyszerű szójátéknál: nem akartuk kevesebbel beérni csak azért, mert az online térbe kényszerültünk – inkább a résztvevők igényeihez és a saját magunkkal szemben támasztott elvárásokhoz tágítottuk a kereteket. Ehhez pedig technikailag át kellett ugranunk pár webolúciós lépcsőfokot.

Ránézésre a felület az MS Teams-re emlékeztet. Miben más a dán fejlesztők platformja, mint az ismert online konferencia programok és miért volt szükség még egy ilyen felületre?

Távolról, hangulatfényben és kicsit hunyorogva nézve talán összetéveszthető a kettő. (Nevet.) De kezdem a végén: őszintén szólva baromira elegünk lett azokból a konferenciának csúfolt online megoldásokból, amiket a piacon láttunk.

Az nem konferencia, hogy Facebook csoportokban közvetített párhuzamos live videókon beszélnek órákon át rosszul bevilágított előadók, amíg a résztvevők passzívan hallgatják őket, mert az interakció kimerül a kommentelésben. Ez olyan, mintha a hetedik sorból kiabálna fel valaki a színpadra miközben az előadó a függöny mögött üldögél a laptopjába beépített webkamera előtt. Nem elegáns, nem profi.

Az előadások technikai és tartalmi minősége viszont csak az érem egyik oldala – a korábbi eseményeknek egyszerűen nem volt lelkük. Kis túlzással, a dobozos megoldások ma csak egy dolgot tudnak kezdeni a konferenciaélménnyel: elrontani.

Már a nulladik pillanatban tudtuk, hogy mi ennél többet szeretnénk. Egy olyan rendszert, ahol a résztvevőknek nem kell különböző csatornák (Facebook csoport, webinár szoftver, Messenger stb.) között ugrálniuk, hanem egy helyen, egy platformon belül tudnak közlekedni – és mindezt úgy, hogy nincsenek egész nap a székükhöz szögezve.

Először azzal próbálkoztunk, hogy egy már meglévő keretrendszert alakítunk át – nem jött be. Lefutottuk az egyedi fejlesztés körét – ezt végül azért vetettük el viszonylag gyorsan, mert képtelenség lett volna 6-8 héten belül működőképes és biztonságos rendszert összerakni.

Végül a 24. órában vett fel minket a skandináv mentőcsónakunk. A csapat korábban offline rendezvényekhez készített applikációkat és jó ütemérzékkel álltak át az online események kiszolgálására, a rendszer pedig mindent tud, amit megálmodtunk. A résztvevőknek nem kell elhagyniuk a konferencia felületét ahhoz, hogy előadásokat nézzenek, kérdezzenek, kapcsolatokat építsenek, körbejárják a kiállítói standokat, chatelhessenek, vagy akár privát megbeszéléseket tartsanak egymással. Szerelem volt első látásra.

Mi voltunk globálisan az első szerződött partnereik, de a legutóbbi onboarding beszélgetésen kiderült, hogy az Onlife után nem sokkal ugyanezen a platformon tart konferenciát az Economist, valamivel később pedig a CISCO. Jó érzés ilyen asztaltársasághoz tartozni.

A platform tehát az Onlife indulásával fog debütálni. Hogyan teszteltétek és akadtak-e technikai kihívások?

Folyamatosan teszteljük és ezekben a pillanatokban is újabb funkciókkal, újabb előadásvideókkal, újabb élményekkel bővül a rendszer. A legnagyobb kihívás a versenyfutás az idővel. Másfél hónappal ezelőtt az Onlife még egy „bárcsak” volt – május 25-re viszont elkészülünk, mert el kell készülnünk.

A témák nagyon gyakorlatiasak. Miben más az Onlife mint egy webinár vagy egy átlagos online konferencia?

Ez a konferencia a lényegről szól. Nincs időnk kísérletezni, ezért az Onlife egy hete alatt a legstabilabb marketing- és menedzsmentalapokat keressük. Hogyan lesz több vevőd? Hogyan maradjon nyereséges a cég? Hogyan tartsd egyben a csapatod? Hogyan lehetsz jó vezető?

Nem akartunk felülni a vírusvonatra és a sokadik „válságkonferenciát” megszervezni, ahogy azt is el szerettük volna kerülni, hogy újabb fancy buzzworddel bővítsük a kínálatot. Minden előadótól azt kértük, hogy tegye vissza a kamrába a konzervet és olyan előadást hozzon, ami a lényegről szól.

Az előadások döntő többségét egyébként két budapesti helyszínen, a Hadik Kávéházban és a The Brody House-ban rögzítjük, hogy a felvételek minden pixele tökéletes legyen. A stúdióminőségű előadások visszanézhetők lesznek, de a premier alatt a résztvevők írásban már kérdezni tudnak, a legmagasabbra értékelt kérdésekre pedig az előadást követően kb. 30 percben élőben válaszolnak az előadók.

Egy nyilvános különszobát, virtuális backstage-et is létrehozunk, ahol kötetlenebb formában is lesz lehetőség kérdezni, beszélgetni az előadókkal.

Miben különbözik a májusi rendezvény a júniusitól? A májusin is van mód rá, hogy a résztvevők beszélgessenek az előadókkal vagy ezt a különszobás előadásokon tehetik csak meg júniusban?

Május 25. és 31. között lesznek a Marketing és Menedzsment színpad előadásai, az irányított networking események, és ebben az időszakban érhetők el a kiállítói standok, valamint a 15 tematikus különszoba programjai is. Ezekben a „krízisszobákban” egy téma kapcsán asztalhoz ültetünk szakértőket, menedzsereket, marketingeseket (stb.), akiktől közvetlenül kérdezhetnek a résztvevők. A felsővezetői névsort látva egy résztvevőnk egyébként azt mondta, hogy olyan emberektől tudsz kérdezni, akikhez máskor még pénzért sem tudsz eljutni.

A június 2-tól kezdődő tematikus különtermek előadásaival (Design, Prezentáció és Back2Human) pedig a résztvevők elmélyíthetik az előző héten megszerzett tudást egy-egy specifikus területen. Kérdés pedig biztosan nem marad megválaszolatlanul, hiszen mindkét etapban minden előadótól lehet majd közvetlenül kérdezni.

Miért pont azokat az előadókat választottátok, akik bekerültek a programba?

A program összeállításánál az vezérelt minket, hogy mi milyen előadásokra ülnénk be szívesen résztvevőként. Ezért az előadók között lesznek élő legendák, feltörekvő fiatal tehetségek, veterán felsővezetők és tornacipős marketingtitánok.

A közös pont, hogy a maguk területén sikeres és bizonyított szakemberekről, menedzserekről van szó. Nem meglepő, hogy a stábtagok bruttó két perc alatt alakultak át nézővé a felvételek során, sokszor még a diák közötti váltásról is megfeledkezve.

Megtisztelő, hogy ilyen emberek mondtak igent a felkérésünkre és felemelő érzés megtapasztalni, mennyire sajátjukként kezelik az Onlife-ot. Elképesztő húzása van ennek a rendezvénynek.

Hogyan változott a piac a járvány kitörése óta marketing szempontból? A válság természetes nyertesei mellett (élelmiszer kis és nagykerek, IT szektor stb.) kik jöttek/jönnek ki jól a jelenlegi helyzetből?

Azok a cégek, akik nem akarják évről évre feltalálni a melegvizet, nem divatból, hanem tudatosan használnak csatornákat, eszközöket és első ijedtségükben nem vágták meg a marketingkiadásaikat, most a többséghez képest nyugodtabban alszanak esténként.

Sokan bíznak egy V-alakú válsággörbében, én ennél pesszimistább vagyok: szerintem a zuhanás után lassú és nehéz kilábalás vár ránk, ahol azok a vállalkozások maradnak versenyben, akik többcsatornás ügyfélszerzési gépezetet működtetnek, kiemelt figyelmet fordítanak a meglévő vevőik megtartására és egyoldalban leírható marketingstratégia mentén haladnak előre – ugyanakkor képesek azonnal reagálni a gyorsan változó jogszabályi háttérre, gazdasági folyamatokra, piaci igényekre.

Ezt persze könnyebb mondani, mint megcsinálni, de a saját ügyfeleinknél is azt tapasztalom, hogy a marketing és menedzsment szempontból egyaránt reziliens, gyors adaptációra és transzformációra képes cégek lényegesen kisebb veszteségeket szenvedtek, sőt, van, aki növekedni is tudott az elmúlt két hónapban – viszont az egy marketingcsatornától függő, gyenge online jelenléttel bíró vállalkozásoknál dráma van.

A válság hatására mi marad, mi alakul át és mi tűnik el a marketingpiacról?

A reménymarketing korának vége. Ma már nem elég jó terméket vagy kiváló szolgáltatást fejleszteni, majd fohászkodni érte, hogy a piac vegye észre, én is itt vagyok. Értékadásra és párbeszédre épülő, átgondolt, erős online lábakon álló marketing nélkül a válság után nem lehet labdába rúgni.

Annál is inkább, mivel a digitális reklámköltések aránya világszinten 2017-ben haladta meg először a tévéhirdetésekre szánt marketingbüdzsét, azóta pedig a hagyományos hirdetési piac egészét beelőzte az online – ez a trend biztosan tovább gyorsul a következő években.

Szembe kell néznünk azzal, hogy a konjunktúra idején sok fölösleges ballasztot cipeltünk magunkon. Elbírta a cégünk, hogy öncélúan márkát építsünk, felkapott buzzwordök és trendi eszközök határozzák meg a kommunikációnkat, mert kedvező volt a külső környezet. A válság talán magával hoz egy egészséges letisztulási, kikristályosodási folyamatot és a cégek visszanyúlnak az évszázadok, évezredek óta bizonyítottan működő stratégiákhoz és eszközökhöz. Ez nem olyan szexi, mint receptre felírni chatbotot vagy Instagramot minden létező marketingproblémára és talán díjat sem nyerünk vele évről évre, de a marketinget jobb helyeken eredményre játsszák.

Szerinted a válság után is lesz létjogosultsága az Onlife-nak és a hozzá hasonló kezdeményezéseknek?

Ha az a kérdés, hogy lesz-e Onlife 2021-ben, a válaszom egyértelmű igen. Hogy a többi online konferenciának látszó tárggyal mi lesz, azt a piac fogja eldönteni. Szerintem azoknak az online rendezvényeknek van jövője, amelyek nem kényszerzubbonyt, hanem lehetőséget látnak a virtuális térben, és nem egy offline esemény pótlékaként szolgálnak, hanem saját jogon léteznek.

Mi egy ilyen, saját jogán létező, autonóm, önmagában is kerek egészet alkotó konferenciaként határoztuk meg az Onlife-ot és minden jel szerint ez egy sikeres rendezvény lesz. Egy konferencia brand építése ráadásul ideális esetben nem egyéjszakás kaland, ezért az első pillanattól fogva tartós kapcsolatra törekszünk a résztvevőkkel.

Ezért biztos vagyok benne, hogy jövő májusban még feljebb tesszük a lécet és még erősebb programmal, még több élménnyel, még több résztvevő előtt zajlik majd az ország legnagyobb teljes értékű online konferenciája.

Marketing

4+1 titok, amit nem tudtál az egyik legnagyobb marketingversenyről

Több mint 6 éve díjazza a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásait a Marketing Diamond Awards.

Közzétéve:

Fotó:facebook.com/loungegroupbudapest

A verseny nemcsak teret ad ezeknek a cégeknek, de célja, hogy segítse a hatékony marketinggyakorlatok terjedését is. A pandémia idén fenekestül felforgatta a kommunikációs szakmát, mégis minden eddigi eredményt és várakozást túlszárnyalt az egyik legfontosabb hazai marketingverseny iránti érdeklődés. A megmérettetés kulisszái mögé most a legizgalmasabb adatok segítségével tekintünk be.

Negyven

Egy ekkora verseny mögött komoly stáb áll: a 23 zsűritag – akik közül 12 visszatérő és 11 új –, a Magyar Marketing Szövetség kollégái, valamit a Lounge Group dedikált csapata. Így közel 40 ember dolgozott azon, hogy minden gördülékenyen menjen a megmérettetésen.

Hatszáz

A beérkezett 125 pályázat összesen több mint 600 oldalt tett ki, a kéthetes zsűrizési folyamat alatt ezek alapján választották ki a díjazottakat. Idén a két fődíjat a Billingo Technologies Zrt., a Kreatív Vonalak Kft. érdemelte ki, míg különdíjat a Klausz Social Group Kft. és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kapott.

Huszonnégy

Idén először neves ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazták a pályázatokat, ennek köszönhetően nem csak színvonalas szakmai előadásokkal gazdagodhatnak a legjobbak, de az érdeklődők is betekinthettek a kulisszák mögé. A versenyről, pályázókról és a nyertesekről, összesen 42 interjúalannyal 55 kisvideó készült, közel 24 órányi videónyersanyagból. A filmek megtekinthetők a Lounge Group weboldalán.

Tizenhat

A díjátadó a pandémia miatt a megszokottól eltérően alakult, hiszen vendégek nélkül, a járványügyi előírások miatt két napra bontva, fél órás etapokban valósult meg. A díjazottak külön-külön kapták meg az elismeréseket, rekord mennyiségüknek köszönhetően ezért az átadó összesen 16 órát vett igénybe. A boldog pillanatok 1-2 perces videókivonatai szintén megtekinthetők a cégcsoport honlapján.

+ 1

Négy

Minden, a szakmai zsűri által eredményesnek ítélt pályázó bekerül a Diamond List felsorolásba, valamint megkapja a Marketing Diamond elismerő védjegyét is. Az elmúlt években 4 olyan ügynökség is volt, amelyiknek több mint 10 gyémántdíjjal sikerült felkerülnie a listára.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországot dicséri a The New York Times az oltások miatt

Lakosságszám-arányosan Európában csak Málta előzi a magyarokat, világszinten pedig csak 12 országban jobbak valamennyire az adatok, mint itthon.

Közzétéve:

Az Európai Unió tagállamai között Magyarország a második legeredményesebb a tömeges oltás tekintetében, a magyarokat csak Málta előzi meg. Erről a SzegedMa is mutatott már egy ellenőrizhető adatot; de most a The New York Times vonatkozó táblázata is megemlékezik erről, igaz ők világszinten nézték a számokat és arányokat.

A SzegedMa és a The New York Times is INNEN szedte a hivatalos adatokat; nem pedig különféle politikusok nyilatkozataiból – írta a regionális portál.

A magyar oltási program állapotát bárki ellenőrizheti egyébként, csak kattintson IDE, és válassza ki a releváns táblázatokban Magyarországot, illetve az összehasonlítandó országokat.

Mint ismert, vasárnap meghaladta az egymilliót a Magyarországon beoltottak száma.

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára maga is kommentálta a fenti híreket, illetve eredményeket. Orbán Balázs azt mondta,

a baloldal a napokban ismét a tökéletes alkalmatlansággal kevert kivételes rosszindulatról tett tanúbizonyságot. A koronavírus-járvány harmadik hullámának elején, két hete, még teljes nyitást követeltek, erről ma már leginkább mélyen hallgatnak. Idejüket azóta az tölti ki, hogy a baloldali médiával karöltve támadják a futó oltási programot, meg persze tovább beszélgetnek arról a fantom Moderna-vakcináról, ami szerintük minden problémánkat megoldaná, miközben abból az adagból az első darab csak idén decemberben érkezne meg. Mire az a szállítmány megérkezne, rég azzal fognak majd támadni minket, hogy miért rendeltünk ennyi vakcinát… Időközben a szerintük összeomló magyar oltási program hatására Magyarország ma a világ 13. legjobb átoltottsági mutatóval rendelkező országává vált.

Az Európai Unióban pedig már csupán Málta áll előttünk. Köszönjük mindenkinek, aki beoltatja magát, s köszönjük mindenkinek a türelmet, hogy elviseli a menetrendszerű baloldali ámokfutást, illetve az átmenetileg visszatérő szigorításokat!” – közölte az államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Hiánypótló kutatás készül az influencer marketingről

Azt járják körül, hogyan néz ki itthon a globálisan öt év alatt ötszörösére nőtt, évi 10 milliárd dolláros piac.

Közzétéve:

Flickr

Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások.

A dinamikus fejlődés idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.

A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.

Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.

“Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.

“Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.

“Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.

“Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.

A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom