Kövess minket!

Marketing

„Nem akartuk kevesebbel beérni”

Interjú Berze Mártonnal, az Onlife Üzleti Konferenciát szervező The Underground marketingügynökség alapító-ügyvezetőjével.

Mit jelent, hogy „teljes értékű konferencia” és mitől lesz onlife egy online konferencia?

A kompromisszummentes élménytől. Több tucat offline rendezvény szervezésén vagyunk túl és megszámlálhatatlan eseményen voltunk jelen előadóként, résztvevőként, ezért tudjuk, hogy konferenciára nemcsak azért járunk, hogy tanuljunk – legalább ennyire fontos a kapcsolatépítés, a hangulat, a társaság, a kiállítók végigjárása, az üzletelés vagy akár a befektetőkeresés.

Az általunk választott technológiai megoldás a kézfogáson kívül ezt az élményt viszi a résztvevők nappalijába, ami a megvalósítói csomaghoz hasonló offline kiegészítő elemektől válik onlife-élménnyé. Többről van szó egyszerű szójátéknál: nem akartuk kevesebbel beérni csak azért, mert az online térbe kényszerültünk – inkább a résztvevők igényeihez és a saját magunkkal szemben támasztott elvárásokhoz tágítottuk a kereteket. Ehhez pedig technikailag át kellett ugranunk pár webolúciós lépcsőfokot.

Ránézésre a felület az MS Teams-re emlékeztet. Miben más a dán fejlesztők platformja, mint az ismert online konferencia programok és miért volt szükség még egy ilyen felületre?

Távolról, hangulatfényben és kicsit hunyorogva nézve talán összetéveszthető a kettő. (Nevet.) De kezdem a végén: őszintén szólva baromira elegünk lett azokból a konferenciának csúfolt online megoldásokból, amiket a piacon láttunk.

Az nem konferencia, hogy Facebook csoportokban közvetített párhuzamos live videókon beszélnek órákon át rosszul bevilágított előadók, amíg a résztvevők passzívan hallgatják őket, mert az interakció kimerül a kommentelésben. Ez olyan, mintha a hetedik sorból kiabálna fel valaki a színpadra miközben az előadó a függöny mögött üldögél a laptopjába beépített webkamera előtt. Nem elegáns, nem profi.

Az előadások technikai és tartalmi minősége viszont csak az érem egyik oldala – a korábbi eseményeknek egyszerűen nem volt lelkük. Kis túlzással, a dobozos megoldások ma csak egy dolgot tudnak kezdeni a konferenciaélménnyel: elrontani.

Már a nulladik pillanatban tudtuk, hogy mi ennél többet szeretnénk. Egy olyan rendszert, ahol a résztvevőknek nem kell különböző csatornák (Facebook csoport, webinár szoftver, Messenger stb.) között ugrálniuk, hanem egy helyen, egy platformon belül tudnak közlekedni – és mindezt úgy, hogy nincsenek egész nap a székükhöz szögezve.

Először azzal próbálkoztunk, hogy egy már meglévő keretrendszert alakítunk át – nem jött be. Lefutottuk az egyedi fejlesztés körét – ezt végül azért vetettük el viszonylag gyorsan, mert képtelenség lett volna 6-8 héten belül működőképes és biztonságos rendszert összerakni.

Végül a 24. órában vett fel minket a skandináv mentőcsónakunk. A csapat korábban offline rendezvényekhez készített applikációkat és jó ütemérzékkel álltak át az online események kiszolgálására, a rendszer pedig mindent tud, amit megálmodtunk. A résztvevőknek nem kell elhagyniuk a konferencia felületét ahhoz, hogy előadásokat nézzenek, kérdezzenek, kapcsolatokat építsenek, körbejárják a kiállítói standokat, chatelhessenek, vagy akár privát megbeszéléseket tartsanak egymással. Szerelem volt első látásra.

Mi voltunk globálisan az első szerződött partnereik, de a legutóbbi onboarding beszélgetésen kiderült, hogy az Onlife után nem sokkal ugyanezen a platformon tart konferenciát az Economist, valamivel később pedig a CISCO. Jó érzés ilyen asztaltársasághoz tartozni.

A platform tehát az Onlife indulásával fog debütálni. Hogyan teszteltétek és akadtak-e technikai kihívások?

Folyamatosan teszteljük és ezekben a pillanatokban is újabb funkciókkal, újabb előadásvideókkal, újabb élményekkel bővül a rendszer. A legnagyobb kihívás a versenyfutás az idővel. Másfél hónappal ezelőtt az Onlife még egy „bárcsak” volt – május 25-re viszont elkészülünk, mert el kell készülnünk.

A témák nagyon gyakorlatiasak. Miben más az Onlife mint egy webinár vagy egy átlagos online konferencia?

Ez a konferencia a lényegről szól. Nincs időnk kísérletezni, ezért az Onlife egy hete alatt a legstabilabb marketing- és menedzsmentalapokat keressük. Hogyan lesz több vevőd? Hogyan maradjon nyereséges a cég? Hogyan tartsd egyben a csapatod? Hogyan lehetsz jó vezető?

Nem akartunk felülni a vírusvonatra és a sokadik „válságkonferenciát” megszervezni, ahogy azt is el szerettük volna kerülni, hogy újabb fancy buzzworddel bővítsük a kínálatot. Minden előadótól azt kértük, hogy tegye vissza a kamrába a konzervet és olyan előadást hozzon, ami a lényegről szól.

Az előadások döntő többségét egyébként két budapesti helyszínen, a Hadik Kávéházban és a The Brody House-ban rögzítjük, hogy a felvételek minden pixele tökéletes legyen. A stúdióminőségű előadások visszanézhetők lesznek, de a premier alatt a résztvevők írásban már kérdezni tudnak, a legmagasabbra értékelt kérdésekre pedig az előadást követően kb. 30 percben élőben válaszolnak az előadók.

Egy nyilvános különszobát, virtuális backstage-et is létrehozunk, ahol kötetlenebb formában is lesz lehetőség kérdezni, beszélgetni az előadókkal.

Miben különbözik a májusi rendezvény a júniusitól? A májusin is van mód rá, hogy a résztvevők beszélgessenek az előadókkal vagy ezt a különszobás előadásokon tehetik csak meg júniusban?

Május 25. és 31. között lesznek a Marketing és Menedzsment színpad előadásai, az irányított networking események, és ebben az időszakban érhetők el a kiállítói standok, valamint a 15 tematikus különszoba programjai is. Ezekben a „krízisszobákban” egy téma kapcsán asztalhoz ültetünk szakértőket, menedzsereket, marketingeseket (stb.), akiktől közvetlenül kérdezhetnek a résztvevők. A felsővezetői névsort látva egy résztvevőnk egyébként azt mondta, hogy olyan emberektől tudsz kérdezni, akikhez máskor még pénzért sem tudsz eljutni.

A június 2-tól kezdődő tematikus különtermek előadásaival (Design, Prezentáció és Back2Human) pedig a résztvevők elmélyíthetik az előző héten megszerzett tudást egy-egy specifikus területen. Kérdés pedig biztosan nem marad megválaszolatlanul, hiszen mindkét etapban minden előadótól lehet majd közvetlenül kérdezni.

Miért pont azokat az előadókat választottátok, akik bekerültek a programba?

A program összeállításánál az vezérelt minket, hogy mi milyen előadásokra ülnénk be szívesen résztvevőként. Ezért az előadók között lesznek élő legendák, feltörekvő fiatal tehetségek, veterán felsővezetők és tornacipős marketingtitánok.

A közös pont, hogy a maguk területén sikeres és bizonyított szakemberekről, menedzserekről van szó. Nem meglepő, hogy a stábtagok bruttó két perc alatt alakultak át nézővé a felvételek során, sokszor még a diák közötti váltásról is megfeledkezve.

Megtisztelő, hogy ilyen emberek mondtak igent a felkérésünkre és felemelő érzés megtapasztalni, mennyire sajátjukként kezelik az Onlife-ot. Elképesztő húzása van ennek a rendezvénynek.

Hogyan változott a piac a járvány kitörése óta marketing szempontból? A válság természetes nyertesei mellett (élelmiszer kis és nagykerek, IT szektor stb.) kik jöttek/jönnek ki jól a jelenlegi helyzetből?

Azok a cégek, akik nem akarják évről évre feltalálni a melegvizet, nem divatból, hanem tudatosan használnak csatornákat, eszközöket és első ijedtségükben nem vágták meg a marketingkiadásaikat, most a többséghez képest nyugodtabban alszanak esténként.

Sokan bíznak egy V-alakú válsággörbében, én ennél pesszimistább vagyok: szerintem a zuhanás után lassú és nehéz kilábalás vár ránk, ahol azok a vállalkozások maradnak versenyben, akik többcsatornás ügyfélszerzési gépezetet működtetnek, kiemelt figyelmet fordítanak a meglévő vevőik megtartására és egyoldalban leírható marketingstratégia mentén haladnak előre – ugyanakkor képesek azonnal reagálni a gyorsan változó jogszabályi háttérre, gazdasági folyamatokra, piaci igényekre.

Ezt persze könnyebb mondani, mint megcsinálni, de a saját ügyfeleinknél is azt tapasztalom, hogy a marketing és menedzsment szempontból egyaránt reziliens, gyors adaptációra és transzformációra képes cégek lényegesen kisebb veszteségeket szenvedtek, sőt, van, aki növekedni is tudott az elmúlt két hónapban – viszont az egy marketingcsatornától függő, gyenge online jelenléttel bíró vállalkozásoknál dráma van.

A válság hatására mi marad, mi alakul át és mi tűnik el a marketingpiacról?

A reménymarketing korának vége. Ma már nem elég jó terméket vagy kiváló szolgáltatást fejleszteni, majd fohászkodni érte, hogy a piac vegye észre, én is itt vagyok. Értékadásra és párbeszédre épülő, átgondolt, erős online lábakon álló marketing nélkül a válság után nem lehet labdába rúgni.

Annál is inkább, mivel a digitális reklámköltések aránya világszinten 2017-ben haladta meg először a tévéhirdetésekre szánt marketingbüdzsét, azóta pedig a hagyományos hirdetési piac egészét beelőzte az online – ez a trend biztosan tovább gyorsul a következő években.

Szembe kell néznünk azzal, hogy a konjunktúra idején sok fölösleges ballasztot cipeltünk magunkon. Elbírta a cégünk, hogy öncélúan márkát építsünk, felkapott buzzwordök és trendi eszközök határozzák meg a kommunikációnkat, mert kedvező volt a külső környezet. A válság talán magával hoz egy egészséges letisztulási, kikristályosodási folyamatot és a cégek visszanyúlnak az évszázadok, évezredek óta bizonyítottan működő stratégiákhoz és eszközökhöz. Ez nem olyan szexi, mint receptre felírni chatbotot vagy Instagramot minden létező marketingproblémára és talán díjat sem nyerünk vele évről évre, de a marketinget jobb helyeken eredményre játsszák.

Szerinted a válság után is lesz létjogosultsága az Onlife-nak és a hozzá hasonló kezdeményezéseknek?

Ha az a kérdés, hogy lesz-e Onlife 2021-ben, a válaszom egyértelmű igen. Hogy a többi online konferenciának látszó tárggyal mi lesz, azt a piac fogja eldönteni. Szerintem azoknak az online rendezvényeknek van jövője, amelyek nem kényszerzubbonyt, hanem lehetőséget látnak a virtuális térben, és nem egy offline esemény pótlékaként szolgálnak, hanem saját jogon léteznek.

Mi egy ilyen, saját jogán létező, autonóm, önmagában is kerek egészet alkotó konferenciaként határoztuk meg az Onlife-ot és minden jel szerint ez egy sikeres rendezvény lesz. Egy konferencia brand építése ráadásul ideális esetben nem egyéjszakás kaland, ezért az első pillanattól fogva tartós kapcsolatra törekszünk a résztvevőkkel.

Ezért biztos vagyok benne, hogy jövő májusban még feljebb tesszük a lécet és még erősebb programmal, még több élménnyel, még több résztvevő előtt zajlik majd az ország legnagyobb teljes értékű online konferenciája.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom