Kövess minket!

Marketing

Nagy pofon után óvatos optimizmus

Gondolkozz digitálisan! címmel indított kerekasztal-sorozatot májusban a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autós szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés első része következik.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Első rész.

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

“A 2008-as nagy visszaesés szerencsére már csak egy rossz emlék” – kezdte a lehetőségekhez képest pozitív felütéssel Vérten Sándor, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója. Hozzátette: korábban is úgy gondolta, a kialakult piaci helyzetért 50 százalékban a pszichológiai tényezők okolhatóak, a többi a nemzetközi és hazai gazdasági körülményekre vezethető vissza. “A visszaesés előtti állapotok nem voltak reálisak, hihetetlen kondíciókkal lehetett autóhoz jutni. Ahogyan az ingatlanpiacon kipukkadt a lufi, úgy kipukkadt a gépjárműpiacon is az autófinanszírozási buborék” – vélte a szakember, aki szerint számítani lehetett arra, hogy tartósan nem lehet évi 200 ezer gépkocsit eladni Magyarországon, mivel ez a lakosság számára vetítve nyugat-európai mércével is igen jó forgalomnak minősül.

Az autópiac helyzete azért is összetett, mert egyszerre hatnak rá a nemzetközi gazdasági tendenciák, a hitelpiaci kondíciók alakulása, illetve a termelési hátteret befolyásolja a beszállítói szegmensek állapota is. A márkakereskedések helyzetét alaposan megnehezítette, hogy a bankok és a lízingcégek “kihúzták alóluk a sámlit”, és a lakosság hitelfelvételi kedve és lehetőségei is elszálltak. Ez a kettős prés három évig szorította különösen erősen az autómárkákat, ma már azonban óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. Vérten Sándor szerint a mostani állapotok stabilizálódása várható, ami egyelőre évi 3-5 százalékos növekedést tesz lehetővé. Ennél nagyobb mértékű bővülésre, illetve az egyéni vásárlók jelenlegi 20 százalékos arányának gyarapodására a hitelezési lehetőségek javulásáig nem lehet számítani. Ez a helyzet azoknak a márkáknak jelent kisebb nehézséget, amelyeknél hangsúlyos a flottaértékesítés, ám a lakossági hitelfelvétel alakulásának különösen kitett kisautószegmens számára továbbra is fejtörést okoz.

Vízkeleti Ildikó, a Nissan regionális marketingkommunikációs vezetője elmondta: tapasztalataik szerint a térség országai közül a magyar piacra hatott leginkább a válság. “Beállt egy új rend, és valószínűleg ez mutatja a valós piaci keresletet. A következő három-öt évben nem várunk nagyobb piaci fellendülést, már csak azért sem, mert a kisautószegmenst érintik mindenekelőtt a finanszírozási gondok. A fogyasztók nem tudják lecserélni az autóikat, mivel bennragadtak egy finanszírozási csapdában. Ennek következtében a legtöbb cégnél a B2B- és a flottaértékesítés felé tolódik el a stratégia” – tette hozzá.

“Eleinte mindenki azt hitte, hogy idővel elmúlnak a gondok, és visszaáll az eredeti rend. Aztán rájöttünk, hogy sosem áll vissza, és ez nem is baj. Ezt követően mindenki igyekezett alkalmazkodni az új helyzethez, amiben nagyon fontos pont a márkakereskedői hálózat egészsége. Nyilvánvalóan nem jó, ha bezárnak bizonyos kereskedések, és nem tudjuk lefedni a teljes piacot, de van ennek pozitív oldala is: azok maradnak meg, akiknek kevés hitelük van, akiknek nem áll a vagyona ingatlanban, akik ilyen gazdasági körülmények között is képesek prosperálni – vázolta a helyzetet Burovinc Eszter, a Mazda PR-ért és marketingért felelő vezetője. – Annak nagyon örülök, hogy a mi eleve kisebb márkakereskedői hálózatunkban most már tényleg kizárólag olyanok vannak, akik képesek kiszolgálni mind a magán-, mind a flottaügyfélkört.”

Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője kereskedői oldalról világította meg a kérdést. “2008-ban a piac felélte a jövőjét a túlzott hitelezés miatt. A fogyasztók még mindig ezekben a hitelekben ülnek, és ezért nem mernek belevágni az újautó-vásárlásba” – utalt a fő problémára. A beszélgetés idején is futott az általuk értékesített egyik márka használtautó-beszámításos akciója, és azt tapasztalták, hogy 200-300 hívásból mindössze egy értékesítés lesz.

Bálint Zsófia, a Peugeot Hungária marketing- és PR-igazgatója szerint ugyanakkor látható némi pozitív tendencia az egyéni ügyfelek körében is, “főleg az olyan modellek esetében, amelyek alternatívát tudnak nyújtani a használt autókhoz képest”. Ez azért fontos, mert jelenleg nagyon erős a használtautó-piac, ahol a fogyasztók többnyire kétmillió forint körüli értékben keresgélnek, és ha egy márka képes a 2-3 milliós sávban új modellt kínálni, akkor van esélye az egyéni ügyfeleknél is. A Peugeot éppen ennek köszönhetően tudta az egy évvel korábbihoz képest növelni e körben az értékesítését. A szakember azt is kiemelte, hogy miközben a honi piac vélhetően már túl van a legrosszabb időszakon, a környező országok most kezdik érzékelni a – magyarnál kisebb mértékű – visszaesést.

Somodi Viktória, a Ford közép-európai marketingigazgatója szerint fontos azt látni, hogy globális márkákról van szó, ami erősen meghatározza a lehetőségeket, bármire is rendezkedjen be egy kis piac. A régió déli és keleti felén hasonló visszaesést tapasztalt, mint Magyarországon, azt azonban ő is megerősítette, hogy “a nyugat-európai kollégák most kezdik megérteni, miről beszéltünk 2008 vége óta”. Ez már arra készteti a központokat is, hogy átgondolják a gyártási kapacitásaikat.

A következő részben a költések “digitalizálódásáról”, illetve a kapcsolódó kérdőjelekről esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom