Kövess minket!

Marketing

Mobilon nézzük ki, hogy mit vegyünk, de asztali gépen nyomjuk meg a vásárlás gombot

A piac igényeihez igazodva pár nappal ezelőtt elindult a Bónusz Brigád új weboldala, így a vásárlók mostantól személyre szabott ajánlatokat kapnak az új rendszernek köszönhetően. A netes kereskedelem minden ága a mobilos vásárlások felé mozdult – erre kellett reagálni az élményeket kínáló Bónusz Brigádnak is, ezért mostantól a bónuszokat telefonnal is be lehet váltani. Azonban az oldal adatai szerint bár a legtöbben mobilon válogatnak az ajánlatok között, érdekes módon magát a bónuszok megvásárlását a többség asztali gépről intézi.

A Bónusz Brigád indulásakor, 2010-ben az online vásárlás még éppen csak elindult hódító útjára. Persze ekkor még mindenki asztali gépről, laptopról netezett, a mobiltelefonos vásárlás még szinte ismeretlen volt – az okoseszközök akkoriban indultak hódító útjukra, de a benne rejlő lehetőségeknek még nagyon az elején jártunk – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

Magyar online kiskereskedelem számokban - GKI
Magyar online kiskereskedelem számokban – GKI Digital

Az online kereskedelem töretlenül halad előre: 2014-hez képest a felmérések szerint közel megduplázódott a hazai online kiskereskedelem forgalma. A GKI Digital adatai szerint miközben a kiskereskedelem egésze 2017-ben „csak” hozzávetőleg 6 százalékkal bővült egy év alatt, addig az online piac csaknem 18 százalékkal tudta növelni bevételeit és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből.

Online vásárlások száma - GKI
Online vásárlások száma – GKI Digital

A tavalyi online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság növekedése, hiszen a felmérés szerint egy ember 11,2 alkalommal vásárolt online 2017-ben, míg 2013-ban egy aktív vásárló még csak közel 9 alkalommal vásárolt a neten. Az online vásárlói bázis közel 7 százalékkal nőtt, így 3 millió fő körül van azok száma, akik a neten vásárolnak, idén további növekedést prognosztizál a piackutató cég.

Éves átlagos rendelésszám - GKI
Éves átlagos rendelésszám – GKI Digital

A mobilról a termékeket böngésszük

Ha az online vásárlások platformjára vagyunk kíváncsiak, akkor a Bónusz Brigád adataira támaszkodva azt a tendenciát látjuk kibontakozni, mely szerint a mobil forgalom az oldalon 2017 szeptemberében már átlépte az 50 százalékot és ez a szám a hétvégeken még magasabb – úgy tűnik munkaidőn kívül legtöbben már nem ülnek le gép elé, hanem a mobiljukon intéznek mindent. A mobilhasználók aránya folyamatosan nő, 2018 augusztusában már közel a látogatók háromnegyede telefonján nézegette az oldal ajánlatait.

A mobilplatform aránya - GKI

A mobilplatform aránya – GKI Digital

További kategóriákra bontva a látogatók preferenciáit, az derül ki, hogy a leginkább mobilról látogatott kategória a termékajánlatok kategóriája, ide majdnem stabilan 70 százalék érkezik okostelefonjáról. Az utazásokat és szolgáltatásokat kínáló kategóriákban is 50 százalék felett van a mobilosok aránya, és itt is folyamatos eltolódás figyelhető meg az utóbbi egy évben a mobil felé.

Vásárlás desktopon

Érdekes, hogy bár a Bónusz Brigád forgalma 2017 szeptemberétől kezdett a mobileszközök felé tolódni, az új felhasználók nagy része is mobilról érkezik, ahogy az a lenti ábrából kiderül. Azonban maga a vásárlás folyamata jellemzően még mindig asztali gépről vagy laptopról történik – mindössze 30 százalék körül van a mobilról vásárlók aránya. Ez azt jelenti, hogy bár a termékeket/szolgáltatásokat mobilon nézik, választják ki az emberek, mégis a végső vásárlási folyamat idejére visszatérnek a hagyományos internetes eszközökhöz.

A mobilplatform térhódítása - GKI
Fotó: A mobilplatform térhódítása – GKI Digital

Már nem kell kinyomtatni a bónuszt

A Bónusz Brigád napokban elindult weboldala minden mai igényt kielégít, hiszen alkalmazkodva a felhasználó eszközéhez teljes funkcionalitással jelenik meg bármely mobiltelefonon, laptopon, táblagépen vagy asztali gépen. Ehhez kapcsolódóan természetesen már nem kell nyomtatott bónuszokat lobogtatva érkezni, hanem mobilon is beváltható a vásárolt termék vagy szolgáltatás. Újdonság, hogy az Exponea ajánlórendszerének köszönhetően a vásárlók személyre szabott ajánlatokat látnak, valamint tematikus aloldalak segítik és inspirálják őket – legénybúcsú programötletek, őrült ajánlatok és balatoni programok egy helyen összegyűjtve megtalálhatók az oldalon.

 

 

Marketing

Gyanús internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH

Érdemes fenntartásokkal kezelni a gyanúsan csábító, hangzatos ígéreteket tartalmazó reklámokat az interneten – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett “hidden” reklám, amelyek legtöbbször extrém figyelemfelkeltőek, sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotókat használnak, valamint hangzatos ígéreteket tartalmaznak, amelyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása.

A megtévesztő reklámokat arról lehet például felismerni, hogy a termék weboldalának fejlécében halmozódnak a tudományosnak ható szervezetek logói, az oldalon megjelenő “vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak, sürgetik a vásárlási szándékot, a termékről “szakértő”, “tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik és túlzó állítások olvashatók a termékről

– írta az NMHH.

Hozzátették, ezeknél a reklámoknál meghatározhatatlan a reklámozó cég, személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes, vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni.

A médiahatóság kutatása szerint napi szinten majdnem 800 ezer emberhez jutnak el a “hidden” reklámok, egy ember fél év alatt több mintegy 300 ilyen hirdetéssel találkozik. Az ebbe a kategóriába tartozó hirdetések legnagyobb része valamilyen étrendkiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő “csodaszer”, és mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a hirdetések jellemzően őket célozzák meg.

Ilyen reklámokkal lehet találkozni a közösségi oldalakon (Facebook, YouTube), a különböző keresők felületein (Google), valamint a hagyományos oldalakon is, de a legtöbb internetező a Facebookon megjelenő “hidden” reklámokat tölti be – olvasható a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kiemelten figyel a GVH a családok védelmére a tisztességtelen reklámokkal szemben

Kiemelten figyel a családok védelmére a tisztességtelen piaci reklámokkal szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt is elmondta: az aggasztó jelenségek miatt családbarát munkacsoport létrehozását kezdeményezték.

Közzétéve:

Pixabay

Rigó Csaba Balázs a lap keddi számában közölt interjúban hangsúlyozta:

az utóbbi időszakban azt vették észre, hogy a gyermekek, az idősek és a betegek mellett a családok is a megtévesztő reklámok, az agresszív, tisztességtelen marketing kiemelt célpontjai lettek.

A jogellenes kereskedelmi akciók elsősorban az online térben, a közösségi médiában érik el a családokat. “A Fogyasztóvédelmi Kerekasztal munkáját segítve igyekszünk meghatározni, miképpen lehet az eddiginél nagyobb jogvédelmet garantálni a családoknak” – mondta a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy válsághelyzetekben a független hatóságoknak is van tennivalója. “Elemezzük például, hogy a kereskedelmi ágazat egy-egy részében miért ugranak meg az árak: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, esetleg a nyersanyagkínálat miatt tapasztalható-e a drágulás vagy a résztvevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje miatt. Ha utóbbira utaló jeleket tapasztalunk, azonnal lépünk” – ismertette.

Hozzátette ugyanakkor, az nem jogellenes, ha egy áruház megemeli egyes termékeinek árát, hogy kompenzálja azt a kiesést, amit az ársapkás árucikkek forgalmazása okoz, az már más kérdés, hogy etikus és korrekt-e.

A GVH vizsgálódik majd az élelmiszerkereskedelemben, de azt megelőzően piaci konzultációba kezdett. “Nemrég a Pékszövetséggel találkoztunk, a jövő évben pedig egy élelmiszeripari érdekképviselettel és további ágazatok képviselőivel egyeztetünk” – mondta.

Az úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálat formájában a GVH-nak megvan a rövid határidejű és hatásos eszköze arra az esetre, ha a gazdaság valamely szektorában rendellenes jelenségek mutatkoznak.

“Ha alappal feltételezhető, hogy a piaci verseny torzul vagy korlátozódik, és sürgős beavatkozás indokolt, ilyen eljárásba kezdünk”

– fejtette ki, és megjegyezte, hogy az utóbbi időszakban nemcsak az élelmiszerkereskedelemben, hanem az energiahatékonysági megoldások terén is tapasztaltak piaci problémákat, ezek előzetes elemzése jelenleg is zajlik.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy a GVH-hoz érkezett beadványok több mint felét idén is a fogyasztóvédelmi megkeresések adták.

A fogyasztóvédelem mellett a kartellügyek is jelen vannak, idén három nagy vizsgálatot zártak le, és a versenytanács több mint nyolcszázmillió forint bírságot szabott ki. A három eljárásból kettőnél közbeszerzési eljáráson játszottak össze a kartellezők. A GVH-elnök, aki korábban a Közbeszerzési Hatóságot vezette, azt mondta, nem igazak azok a baloldali és brüsszeli állítások, amelyek szerint Magyarországon a kormánypártokhoz sorolható gazdasági érdekkör egész ágazatokban szünteti meg a versenyt, miközben sorra nyeri a közbeszerzéseket, amiket áthat a korrupció. “A felvetés hangzatos, ugyanakkor sok minden nincs mögötte. Elég legyen annyit említenem, hogy az Európai Bizottság 12 szempont szerint rangsorolja a tagországokat a helyi közbeszerzések alapján. Ebben a rangsorban a középmezőnyben vagyunk – jegyzem meg – Franciaországgal, Németországgal és a Benelux-államokkal együtt. Ami pedig a verseny ügyét illeti: ott éppen az Európai Bizottság friss kutatásai tesznek hiteltelenné minden Magyarországot támadó kinyilatkoztatást” – mondta.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom