Kövess minket!

Marketing

Mobilon nézzük ki, hogy mit vegyünk, de asztali gépen nyomjuk meg a vásárlás gombot

A piac igényeihez igazodva pár nappal ezelőtt elindult a Bónusz Brigád új weboldala, így a vásárlók mostantól személyre szabott ajánlatokat kapnak az új rendszernek köszönhetően. A netes kereskedelem minden ága a mobilos vásárlások felé mozdult – erre kellett reagálni az élményeket kínáló Bónusz Brigádnak is, ezért mostantól a bónuszokat telefonnal is be lehet váltani. Azonban az oldal adatai szerint bár a legtöbben mobilon válogatnak az ajánlatok között, érdekes módon magát a bónuszok megvásárlását a többség asztali gépről intézi.

A Bónusz Brigád indulásakor, 2010-ben az online vásárlás még éppen csak elindult hódító útjára. Persze ekkor még mindenki asztali gépről, laptopról netezett, a mobiltelefonos vásárlás még szinte ismeretlen volt – az okoseszközök akkoriban indultak hódító útjukra, de a benne rejlő lehetőségeknek még nagyon az elején jártunk – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

Magyar online kiskereskedelem számokban - GKI
Magyar online kiskereskedelem számokban – GKI Digital

Az online kereskedelem töretlenül halad előre: 2014-hez képest a felmérések szerint közel megduplázódott a hazai online kiskereskedelem forgalma. A GKI Digital adatai szerint miközben a kiskereskedelem egésze 2017-ben „csak” hozzávetőleg 6 százalékkal bővült egy év alatt, addig az online piac csaknem 18 százalékkal tudta növelni bevételeit és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből.

Online vásárlások száma - GKI
Online vásárlások száma – GKI Digital

A tavalyi online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság növekedése, hiszen a felmérés szerint egy ember 11,2 alkalommal vásárolt online 2017-ben, míg 2013-ban egy aktív vásárló még csak közel 9 alkalommal vásárolt a neten. Az online vásárlói bázis közel 7 százalékkal nőtt, így 3 millió fő körül van azok száma, akik a neten vásárolnak, idén további növekedést prognosztizál a piackutató cég.

Éves átlagos rendelésszám - GKI
Éves átlagos rendelésszám – GKI Digital

A mobilról a termékeket böngésszük

Ha az online vásárlások platformjára vagyunk kíváncsiak, akkor a Bónusz Brigád adataira támaszkodva azt a tendenciát látjuk kibontakozni, mely szerint a mobil forgalom az oldalon 2017 szeptemberében már átlépte az 50 százalékot és ez a szám a hétvégeken még magasabb – úgy tűnik munkaidőn kívül legtöbben már nem ülnek le gép elé, hanem a mobiljukon intéznek mindent. A mobilhasználók aránya folyamatosan nő, 2018 augusztusában már közel a látogatók háromnegyede telefonján nézegette az oldal ajánlatait.

A mobilplatform aránya - GKI

A mobilplatform aránya – GKI Digital

További kategóriákra bontva a látogatók preferenciáit, az derül ki, hogy a leginkább mobilról látogatott kategória a termékajánlatok kategóriája, ide majdnem stabilan 70 százalék érkezik okostelefonjáról. Az utazásokat és szolgáltatásokat kínáló kategóriákban is 50 százalék felett van a mobilosok aránya, és itt is folyamatos eltolódás figyelhető meg az utóbbi egy évben a mobil felé.

Vásárlás desktopon

Érdekes, hogy bár a Bónusz Brigád forgalma 2017 szeptemberétől kezdett a mobileszközök felé tolódni, az új felhasználók nagy része is mobilról érkezik, ahogy az a lenti ábrából kiderül. Azonban maga a vásárlás folyamata jellemzően még mindig asztali gépről vagy laptopról történik – mindössze 30 százalék körül van a mobilról vásárlók aránya. Ez azt jelenti, hogy bár a termékeket/szolgáltatásokat mobilon nézik, választják ki az emberek, mégis a végső vásárlási folyamat idejére visszatérnek a hagyományos internetes eszközökhöz.

A mobilplatform térhódítása - GKI
Fotó: A mobilplatform térhódítása – GKI Digital

Már nem kell kinyomtatni a bónuszt

A Bónusz Brigád napokban elindult weboldala minden mai igényt kielégít, hiszen alkalmazkodva a felhasználó eszközéhez teljes funkcionalitással jelenik meg bármely mobiltelefonon, laptopon, táblagépen vagy asztali gépen. Ehhez kapcsolódóan természetesen már nem kell nyomtatott bónuszokat lobogtatva érkezni, hanem mobilon is beváltható a vásárolt termék vagy szolgáltatás. Újdonság, hogy az Exponea ajánlórendszerének köszönhetően a vásárlók személyre szabott ajánlatokat látnak, valamint tematikus aloldalak segítik és inspirálják őket – legénybúcsú programötletek, őrült ajánlatok és balatoni programok egy helyen összegyűjtve megtalálhatók az oldalon.

 

 

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom