Kövess minket!

Marketing

Mit csinálnak másképp a sikeres 1 százalékot gyűjtő civil szervezetek?

A tavalyi visszaesés után örömteli módon idén 1 milliárd forinttal több szja 1% jut a jogosult több tízezer civil szervezethez, még ha a felajánlók száma enyhén csökkent is.

Nem igazolódtak be a félelmek, hogy az e-szja rendszer kiterjesztése nyomán tovább csökken majd a civil személyi jövedlem adó (szja) 1% – Miha Tamás, a Human Dialog civil kommunikációs szakértője szerint ez az idei 1 százalék felajánlások egyik legfőbb tapasztalata – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

Bár az egyes civil szervezetek eredménye eltérő, az élmezőny évek óta stabilan ugyanazokból áll. A legtöbb 1 százalékot ismét a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány gyűjtötte, immár 5. éve tartva elsőségét, a top 10 klubban pedig 8 civil szervezet már 4 éve stabilan tag. A következtetés egyértelmű: azok szerepelnek jól, akik átgondolt, egész évre szóló stratégiával dolgoznak – értékeli az eredményeket Gandera Balázs, az INTREN online marketing szakértője. Az évek óta prémium kampányokban és kiemelkedő eredmények elérésében (Bátor Tábor, Magyar Hospice Alapítvány, Országos Mentőszolgálat Alapítvány, Piros Orr Bohócdoktorok) közreműködő szakmai páros szerint a képlet egyszerű. Az „az kap, aki kér” elve nem csak az adománygyűjtésre, az szja 1 százalék felajánlásokra is igaz.

Az e-szja tavalyi bevezetése komoly visszaesést hozott a felajánlási hajlandóságban: önmagában a tény, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészíti az adóbevallást és az adófizetőnek lényegében már semmi dolga vele, érthetően az érdektelenség irányába hatott. Idén már a munkáltatóktól is átvette a bevalláskészítést a NAV, a felajánlók száma azonban így is csak 1,2 százalékkal apadt. Ezt a kis mértékű csökkenést bőségesen ellensúlyozta a bérek növekedése. A magasabb személyi jövedelmek adója is több, így ennek az 1 százaléka is jelentősebb tétel: az átlagos adó 1 százalék értéke a tavalyi 4102 forintról 4631 forintra ugrott. A szeptemberi számok összevetése alapján a végeredmény pedig a tavalyihoz képest csaknem 1 milliárd forinttal (+13%) több szja 1 százalék felajánlást jelent. Éppen ezért Miha és Gandera az idei 1 százalék kampányok eredményességi fokmérőjének a felajánlók számát tekinti.

A kiugró teljesítmények mögött kitartó munka áll. A több éve Balával és gengsztereivel kampányoló Országos Mentőszolgálat Alapítvány 81-ről 112 millióra növelte bevételét, ám fontos tudni, hogy a Mentőalapítvány megszemélyesített hírlevelek útján egész évben aktív kapcsolatot ápol többezer támogatójával. Ugyancsak a folyamatos professzionális kommunikáció áll a Bátor Tábor sikerei mögött, akik 14 százalékos növekedéssel 124 milliót kapnak most az adófizetőktől. A 10 millió fölött szerző civilek közül az egyik legnagyobb növekedés idén a Magyar Hospice Alapítványé. Ők lényegében megduplázták 1 százalékos bevételeiket, 37 milliót kapva most, hála az egész éves erőfeszítéseik nyomán erősödő ismertségüknek, valamint adatvezérelt mozgósító kampányaiknak.

Az 1 százalékért versengő civilek mezőnyében persze akadnak vesztesek is: tovább estek a pár évvel ezelőtt még listavezető Gyermekrák Alapítvány bevételei, az idei 41 millió már alig ötöde csupán 5 évvel ezelőtti eredményüknek.

A számokból kiolvasható, hogy az amúgy az szja 1 százalékban kiemelten sikeres, a beteg gyermekeket, és különösen a rákos megbetegedésekkel küzdőket segítő civilek felajánlásainak átlagértéke alacsony, sok adófizetőtől kapnak kisebb összegeket. Ezzel szemben a közéleti témákkal foglalkozó alapítványok támogatói tehetősebbek, felajánlásaik jócskán a 4631 forintos átlagérték felett alakulnak (Átlátszónet 7774 forint, TASZ 6997 forint, Szabad Sávért Alapítvány 6701 forint). Hasonlóan erős támogatottsággal büszkélkedhetnek az oktatási intézmények mögött álló alapítványok (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 8961 forint, Pannonhalmi Bencés Ginázium 6833 forint). Ez egybecseng a Human Dialog 2015-ös és 2016-os nagymintás reprezentatív 1 százalékos motivációs kutatásainak egyik fő következtetésével is: az adófizetők szeretik visszacsatornázni az adó 1 százalékukat olyan civil szervezetekhez, melyek működése közvetlenül érinti őket vagy környezetüket.

Szélsőséges esetekre is akadnak példák, éppen az oktatásügyben, hiszen a jövedelmekben hatalmas a szórás. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium Alapítványát a tavalyi 166 fő után idén 176-an támogatták, de ez a 10 ember, vagy valószínűleg közülük egyvalaki, sokat számít: az 1 százalék bevételeik ugyanis hatszorosára ugrottak, 1,4 millióról 9,6-ra, azaz egy felajánló 54 499 forintot ért esetükben.

Az idén tavasszal majdnem 1,8 millió adófizető vette a fáradtságot, és rendelkezett a civilek javára szja 1 százalékáról. Ez a szám a potenciális felajánlók felét sem éri el, így a szakértők szerint továbbra is hatalmas tartalékok vannak az idén már 21 éves múltra visszatekintő 1 százalék felajánlási rendszerben, ha csak a várhatóan jövőre is folytatódó bérnövekedésre gondolunk. Az INTREN honlapján közzé tett rövid kommunikációs segédlettel azok a civil szervezetek is versenybe szállhatnak 2019-ben, akik idén kevésbé voltak még sikeresek.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom