Kövess minket!

Marketing

Minden reklámra fordított euró hetet eredményez

Az európai reklámipar szervezetei és a World Federation of Advertisers finanszírozásában a Deloitte állította össze elsőként a reklámipar EU-szintű gazdasági hatásait bemutató tanulmányt. Az eredmények alapján az ipaág szereplői azt kérik a szabályozó hatóságoktól, hogy a kapcsolódó rejtett költségek felmérése nélkül ne terheljék további korlátozásokkal a reklámpiacot.

A Reklám értéke (Value of Advertising) című tanulmány ökonometriai modellezés alapján azt állítja, hogy a hirdetések az EU területén mintegy hatmillió munkahely létrejöttéhez és a teljes GDP 4,6 százalékának megtermeléséhez járultak hozzá. Számokban kifejezve: a 2014-ben a régióban reklámra költött 92 milliárd euró 643 milliárd eurónyi GDP-t eredményezett, vagyis minden reklámra költött euró hetet termelt.

A reklámok emellett ösztönözték a versenyt, információkkal látták el a fogyasztókat és tágították a választékot, ami a vállalkozásokat innovációra, új termékek és szolgáltatások megalkotására ösztönözte, amelyekkel nem csak az EU-ban, de akár világszerte versenyképesebbé válhattak.

A foglalkoztatási előnyök három forrásból származtak:

  • Az 5,8 millió munkahely 16 százaléka közvetlenül a reklámiparban létesült. (A becslés nem tartalmazza a vállalatok házon belüli produkciós létszámát.)
  • További 10 százalékot tesznek ki a hirdetések által finanszírozott médiumok és online vállalkozások dolgozói, újságírói, tartalomelőállítói. Ezeken a területeken az átlagfizetések és a munkahely biztonsága is magasabb, mint a gazdaság egyéb ágazataiban.
  • A fennmaradó 74 százalék a hirdetési tevékenység gazdaságélénkítő hatásának eredménye.

A médiaszolgáltatások teljes vagy részleges finanszírozásával a reklámok társadalmi szerepet is betöltenek. A reklámra költött 92 milliárd dollár közvetve vagy közvetlenül híreket, szórakoztató és kommunikációs szolgáltatásokat támogatott. A köztéri hirdetési megoldások a városképet is formálták, míg a keresőhirdetések az információszerzésre fordított időt és pénzt csökkentik.

Reklámok hiányában a televízió egyre inkább az előfizetéses modell felé mozdulna, csökkenne a napilapok és magazinok sokszínűsége és függetlensége, valamint a rádióadók hír- és szórakoztató tartalomszolgáltatása is ellehetetlenülhetne. A profi sport és a kulturális események egyik fontos bevételi forrása szintén megszűnne.

Az online térben a hirdetések számos szolgáltatást finanszíroznak, így például az EU polgárainak 70 százaléka használ ingyenes levelezőrendszereket és a közösségi média is széles körben elterjedt.

„A reklám a gazdaság létfontosságú motorja, amely ösztönzi a versenyt, irányítja a vállalatok innovációs tevékenységét, valamint a médiaszolgáltatások számos formáját finanszírozza a hírektől a szórakoztatásig, ezzel jelentős előnyökhöz juttatva a társadalmat. A politika formálóinak figyelembe kell venniük, hogy a reklámkörnyezet szigorításának fontos gazdasági, társadalmi és kulturális következményei vannak” – mondja Stephan Loerke, a World Federation of Advertisers vezérigazgatója.

Az európai reklámipar a további szigorításokra moratóriumot kér mindaddig, amíg a tervezett új szabályok teljes – részben nem szándékolt – hatásait fel nem mérték. Az iparág aggodalmát fejezte ki, hogy a megújítandó Audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó irányelv és az elektronikus személyiségi jogok szabályozása többletkorlátozásokat jelentene, ezzel korlátozná az európai digitális gazdaságot és megakadályozná, hogy kiemelkedő helyi vállalkozások jöhessenek létre.

“A reklám számít a foglalkoztatás, innováció, kultúra és szórakoztatás szempontjából, valamint támogatja a médiapluralitást, ami a demokratikus szabadságjogok alapja. Az előnyök széleskörűek és átitatják a társadalom egész szövetét” – foglalja össze Loerke.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom