Kövess minket!

Marketing

Mihez kapjon, ha beüt a ménkű?

Elhárítási manuál – így hívják szakkifejezéssel azt a kézikönyvet, amit a repülőgépeken kapnak elő, ha baj van, műszaki hiba állt elő, vagy katasztrófa fenyeget. Valami hasonlót állított össze Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” címmel arra az esetre, ha kommunikációs válságba kerül a cégünk. Könyvkritikánk.

Rendszerint a másodpilóta keresi ki ebből a kézikönyvből a megfelelő fejezetet, és olvassa fel a kapitánynak, mit kell tenni, mi a helyes eljárási sorrend. Könnyen átlátható, lényegre törő, jól illusztrált.

Valami hasonlót állított össze Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” címmel a HVG Könyvek gondozásában. Kézikönyv baj, krízis esetére. Szögezzük le még a legelején: ez nem tankönyv. A pilóták sem az elhárítási manuálból tanulják meg nagy hirtelen, hogyan kell letenni a gépet, de segít nekik mederben tartani a gondolataikat és a cselekvésüket, amikor másodpercek töredéke alatt kell dönteniük. Ha valaki azért akarja a kezébe venni Bőhm könyvét, mert szeretne elmélyülni a kommunikációelmélet bugyraiban, vagy a legfrissebb nyugati kutatások recepciójára kíváncsi, akkor keressen egy másik kötetet.

E könyv ugyanis nem tör ilyen babérokra, noha a tizenkét oldalnyi végjegyzet és a négyoldalnyi bibliográfia azt mutatja, a szerző behatóan ismeri a szakirodalmat. A „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” tagoltsága, a kríziskommunikációs protokoll részletes bemutatása révén arra szolgál, amire a pilóták kézikönyve: a nem feltétlenül kommunikációs végzettségű cégvezetőknek irányt mutatni, mit kell tenniük a válság kezelése során.

A „Ha beütött a mennykő” című fejezetben szinte óráról órára elemzi, hogy mit kell lépni: megtaláljuk benne a válságstáb összeállításának ökölszabályát, azt, hogyan válasszuk ki a kommunikációért felelős személyt, tovább részletezi, milyen adatokkal, statisztikákkal rukkoljunk elő házon belül és kívül. A szerző azt is megvizsgálja, milyen esetekben érdemes akár a bocsánatkérést is bevállalni.

Eric Dezenhallt, a politikai botrányok szakértőjét idézve azt is jelzi, vannak olyan helyzetek, amikor már

frappáns bocsánatkéréssel sem lehet visszakéredzkedni a játékba.

Amerikában például egy rasszista megjegyzés után elég nehéz labdába rúgni, Magyarországon pedig Bőhm szerint ilyen a jogerős korrupciós bűncselekmény. Halkan tegyük hozzá, a NER-ben ezek az ügyek köztudottan el sem jutnak a bíróságig, a rendszer oligarcháinak tehát nincs mitől tartaniuk.

A könyv egyik erénye, hogy a mindösszesen 3900 forintért mért kommunikációs tanácsokat megtörtént esetekkel „illusztrálja”. Ráadásul a legfrissebbekkel. A jól sikerült bocsánatkéréseknél megemlíti a KFC tavaly őszi esetét, amikor egy biztonsági őr megverte az egyik jogosan reklamáló, törzsvendégnek számító vásárlót – aki történetesen az Index újságírója volt. A szerző szerint kríziskommunikációs szempontból a gyorsétterem jól vizsgázott, órákon belül bocsánatot kért, SzabóZ-vel pedig személyesen is felvette a kapcsolatot.

Negatív „esettanulmányként” pedig a T-Systems és az elektronikus jegyvásárlási rendszer kudarcát elemzi, amikor a helyzet annyira eszkalálódott, hogy a rendszer hibáira rámutató etikus hekkert a feljelentés nyomán még elő is állította a rendőrség, pedig ő csak segíteni akart. Bőhm külön fejezetet szentel a belső kommunikációnak is, ami kulcskérdés, ha azt szeretnénk, hogy a kollégák jól viseljék a válságot, a vállalat belső rendszere a lehető legkisebb sérüléssel élje túl.

Hiba lenne ugyanakkor a könyvre pusztán elhárítási manuálként tekinteni, a szerző ugyanis visszatérően jelzi, a kríziskommunikáció nem (csak) arról szól, mit tegyünk baj esetén. Szerinte megelőzés, előre elkészített kommunikációs forgatókönyv, belső tréningek, mi több, szimulációs gyakorlatok nélkül később nem lehet gyorsan és hatékonyan tüzet oltani. Az olvasónak viszont hiányérzete lehet azzal kapcsolatban, hogy egy nagyon fontos kor- és kórtünet nem kerül elő kellő súllyal: az a kérdés, hogy mit tehet egy kríziskommunikátor, egy cégvezető a fake news és a sokszor rosszindulatú user-generated contentek korában.

Bőhm Kornél: „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” – Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommunikációval!, HVG Kiadó, Budapest, 2018. 3900 forint.

 

 

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Új műsorvezetőt kap a népszerű kulturális podcast

Az ország egyik népszerű kulturális podcastja új műsorvezetőt kap. Szabados Ági, a Lapozz a 99-re! eddigi háziasszonya Vecsei H. Miklós színész-rendezőnek adja át a képzeletbeli stafétabotot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Lapozz a 99-re! hazánk egyik népszerű kulturális podcastja, amely könyvekről és a könyvek mögötti történetekről szól. A produkció új műsorvezetőt igazolt: márciustól Vecsei H. Miklós beszélget a meghívott vendégekkel. A hírt a podcast eddigi háziasszonya, Szabados Ági jelentette be a műsorban, és így köszöntötte a rendhagyó, 75. epizódban új szerepkörében Vecseit:

– Boldog vagyok, mert szerintem egy méltó folytatása lesz a Lapozznak, hogy te veszed át. Nagyon szeretem a gondolataidat.

A színész-rendező elárulta: úgy érzi, hogy egy kicsit be volt zárkózva a színház világába, de sok más szféra érdekli, többek között a szociális témák, a komolyzene vagy éppen a könyvek.

– Szeretném a spektrumomat tágítani, úgy, hogy olyan embereket mutatok be, akik nagyon izgalmas dolgokkal foglalkoznak – mondta.

– A Lapozzban próbálom majd rávezetni a hallgatókat, hogy vegyék észre, ha az időt nem tartalmasan töltik. Olyan témákkal szeretnék foglalkozni, amelyek engem is érdekelnek, csak mondjuk eddig nem volt rájuk időm.

Márciustól nemcsak a műsorvezető személye, hanem az adások vizuális és zenei arculata is megváltozik. Viszont a podcast küldetése továbbra is az, hogy tartalomtól és műfajtól függetlenül az olvasás hasznosságát hirdesse. Az írók és az olvasók egy-egy epizódban a megszokottak szerint hosszabban beszélgetnek majd a fő témáról, a könyvekről, valamint azok szerzőiről, azt követően pedig a kulturális élet, a média ismert szereplői válaszolnak az olvasással kapcsolatos személyes kérdésekre és tippeket is adnak, hogy mit érdemes olvasni a szabadidőnkben.

– Nagyon köszönjük Áginak ezt a majdnem két évet, amit rengeteg munkával, energiával és szeretettel töltött meg. A produkciót a hallgatók eddig összesen 665 ezer meghallgatással tüntették ki, és egy közel ötvenezres közösség épült köré – nyilatkozta Román Balázs, a műsort készítő Betone Studio kreatív producere. A megújult Lapozz a 99-re! első epizódját március második hetétől érhető el az ismert podcast-lejátszókon – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom