Kövess minket!

Marketing

Mi lesz az építési reklámhálókkal?

Elszaporodtak az építési reklámhálók Budapesten, amelyek között számos reklám a megfelelő engedélyek nélkül került ki. Szigorú ellenőrzés várható. Még nem tudni, hogy kényszerbontás vagy a reklám jogszerűtlenségének jelzése, és ezzel a reklámozott márka stigmatizálása történik-e?

Az építési hálókon elhelyezett óriás reklámok tipikus win-win szituációt jelentenek. Jó a reklámozott márkának, hiszen a város frekventált pontjain óriás méretekben láthatóak, jó az építkezőnek, mert nemcsak hozzájárulást jelent az építési költségekhez, hanem még szépen el is takarja a háló mögött folyó munkát. No, és ne feledkezzünk el a fogyasztókról, járókelőkről sem, akiknek sokkal szebb látványban van részük, ha reklám is feszül a felújításra váró házak építési hálóin. Nem csoda, ha szárnyal az outdoor piacnak ez az ága, és egyre több hálón elhelyezett reklámmal találkozhatunk.

Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az építési reklámhálók tekintetében a helyi (kerületi) önkormányzatok, illetve ott, ahol a főváros a tulajdonos, maga a Fővárosi Önkormányzat az általános reklámberendezésekhez képest rendeletükben speciális követelményeket állapítanak meg. Ha valaki nem tartja be ezeket az előírásokat – ideértve többek között a szükséges engedélyek hiányát, valamint az engedélyektől eltérő kihelyezést is -, úgy a reklámkihelyezés jogellenesnek minősül. A jogellenes kihelyezés következményeit a vonatkozó rendeletek egyértelműen rögzítik.

Az első lépés az, hogy az illetékes hatóság felszólítására – az általa szabott határidőn belül – a jogellenesen kihelyezett reklámberendezést el kell bontani és az eredeti állapotot helyre kell állítani, amennyiben pedig ez nem történik meg, úgy a hatóság jogosult a bontást és a helyreállítást- természetesen a kötelezettségszegő költségére maga, vagy az általa megbízott társaság útján elvégezni.

A fentiek mellett még bírság kiszabására is sor kerülhet, amely a jogellenesség időtartama és súlya szerint akár az egyébként irányadó közterület-használati díjtétel tízszerese is lehet.

Sajnos az építési reklámhálók mennyiségi növekedése a jogszerűtlenül – a megfelelő engedélyek nélkül – kihelyezett reklámok elszaporodását is eredményezte, amely magukra a reklámozókra is hatással lehet. Mindamellett, hogy ha a kihelyezés jogellenessége megállapításra kerül, a reklámozó hirdetését a hatóság eltávolítja – és ez nyílván anyagi veszteséget jelent -, az esetleges negatív sajtóvisszhang is rombolhatja a reklámozó üzleti jó hírét.

„A szabályokat ismerők számára sok reklámról már első pillantásra kiderül, hogy melyik nem rendelkezik engedéllyel, ugyanis csak a nevében is szereplő helyre, vagyis építési hálóra lehetne ilyen reklámot kihelyezni. Ahol nincs építkezés, csak a kifeszített reklámháló látható, ott bizony erős a gyanú, hogy valami nem stimmel. Egyes szabálytalanságok azonban nem ismerhetőek fel egyből, hanem kizárólag a vonatkozó önkormányzati, hatósági követelmények ismeretében válnak egyértelművé. Emellett gyakran tapasztalható, hogy a reklám felületéül szolgáló állványzat nem az előírásoknak megfelelő módon, illetve méretben került kialakításra, vagy maga a reklám olyan helyen kerül kihelyezésre, ahol az önkormányzati rendelet egyértelműen tiltja azt.

 

A reklámok kihelyezéséhez ráadásul nem elegendő, ha a közterület-használati engedély rendelkezésünkre áll, ugyanis – mint azt a vonatkozó közterület-használati rendeletek is rögzítik – önmagában a közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti stb.) hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzését, bejelentések megtételét. E körben is kiemelendőek az önkormányzatok településképi előírásai, melyek be nem tartása, így például a településképi bejelentés elmulasztása ugyancsak bírsághoz, illetve a reklám eltávolításához vezethet. Ezen követelmények ráadásul nem csak a közterületinek minősülő elhelyezések, hanem a magánterületen lévő táblák tekintetében is kötelező erővel bírnak.

 

Úgy tűnik, hogy e reklámok mennyisége már oly mértékben szemet szúrt az önkormányzatnak, hogy szigorúbb ellenőrzés várható” – hívja fel a figyelmet Szelei Szilárd, a JCDecaux Hungary társ-vezérigazgatója.

Emlékszem, hogy néhány éve az engedély nélkül telepített táblákat az ingatlan tulajdonosa felülragasztotta – „jogszerűtlenül elhelyezett reklám” – felirattal. Mindegy tehát, hogy hol kerül a porszem a gépezetbe, vagyis hogy kerülhetnek ki az ilyen reklámok, a helyi építési hatóságok – helyi önkormányzat – engedélye nélkül, de mindenképpen a reklámozott márkára vetne rossz fényt egy ilyen felirat. Ezért feltétlenül fontos, hogy a márkatulajdonos kérje be az engedélyt még a reklám kihelyezése előtt

– figyelmeztet Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára.

„Mindent elkövetünk, hogy a jogszerűen kihelyezett óriás reklámok kihelyezési lehetősége megmaradjon, mert meggyőződésünk, hogy ez valóban egy mindenki számára kiváló lehetőség. Sok szép ház és így a város köszönheti a felújítás lehetőségét a reklámnak, arról nem is beszélve, hogy az építési háló egyedi, kreatív megfogalmazást tesz lehetővé, amit mindenki szeret, a reklámozó és a fogyasztó is” – teszi hozzá Szelei.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom