Kövess minket!

Marketing

Mi az a Google?

Fogják kérdezni gyermekeink, hiszen pár évtized múlva a böngészést digitális asszisztensek végzik majd a keresőmotorok helyett. Ennek hatásairól még korai beszélni, a jelent viszont érdemes megvizsgálni, ezért megnéztük, hogy hol helyezkedik el Magyarország a chatbot-térképen.

„A dm jelenleg nem használ chatbotokat, hisz elsődleges célja a közvetlen kapcsolattartás, mind a vásárlókkal, mind a partnerekkel. A »régi « módszerek mellett persze próbálunk újszerű megoldásokat is alkalmazni. A jövőben szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni az élmény-faktorra, hisz a digitalizáció, valamint a fogyasztói változások folyamatos kihívások elé állítják a cégeket.”

– tudtuk meg a vállalat sajtóosztályától, amely megközelítőleg letisztult képet ad a hazai piac helyzetéről. Továbbá sokat elárul, hogy a megkérdezett közel húsz vállalkozásból – a dm-en kívül – mindösszesen három válaszolt megkeresésünkre.

A Telenor közleménye szerint, a felhasználók, akik megismerik a chatbotok működését, szívesen használják, pozitív tapasztalataik vannak a tartalommarketinget érintő kísérletekkel kapcsolatban. Hozzáteszik, az elterjedés segítséget és kihívásokat is tartogat a márkáknak, hiszen ahogy egyre több megoldás érkezik, egyre nehezebb lesz újat, izgalmasat létrehozni, ugyanakkor egyre több edukált felhasználó lesz, akik bizalommal kezelik az új platformon érkező információkat, szolgáltatásokat.

A Microsoft egy olyan jövőt képzel, ahol a botok a leggyorsabb módjai az egyszerűbb feladatok elintézésének, mint például a bevásárlás, banki ügyintézés vagy naptárkezelés, valamint a legegyszerűbb módja a komplex feladatok elvégzésének, és az „intelligens” lépéseket igénylő feladatok kipipálásának is, mint például a vakáció foglalása, programajánlatok a nyaralás során, amik a család egyéni preferenciáit és eddigi üdüléseit történetét is figyelembe veszik.

A Telekom közleményében az áll, hogy a chatbotok kísérleti terep a marketing számára, része az általános iparági automatizálási törekvéseknek. Jelenleg nincs is valódi chatbot éles üzemben ezen a téren, az ennek mondottak inkább még csak leprogramozott IVR-ok (automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerek). Úgy gondolják, egy valódi chatbot természetes nyelvi feldolgozásra és mély tanulásra kell, hogy képes legyen, ekkor kiváló eszköz lesz a marketing és az ügyfélkapcsolatok számára.

 

Fotó: rocketbots.io

 

Infrastruktúra és bizalom

Molnár Balázs, az Aliz Technologies ügyvezetője elmondása szerint, bár a feltételek adottak, Európa le van maradva például Ázsiához képest a Facebook Messenger, a Viber, illetve a Whatsapp által okozott fragmentációnak köszönhetően:

„Japánban, Tajvanon, Thaiföldön a legmeghatározóbb chatalkalmazás a Line, Kínában pedig a WeChat, tehát a cégeknek megvan a lehetőségük, hogy átmigráljanak a webről az említett platformokra, amelyek egyébként is jóval előrébb járnak az integrációt tekintve, mint a nyugatiak.”

– nyilatkozta lapunknak a szakember.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fejlődést nem csak infrastrukturális nehézségek, hanem érzelmiek is gátolják. Kalydi Gergely a Talk-A-Bot ügyvezetőjének véleménye szerint, ahogy megjelennek hasznos és minőségi chatbotok, az emberekben ki fog alakulni a bizalom, pont úgy, mint a webshopoknál, mert egyre többet és jobbat akarnak majd. Magyarország ebből a szempontból érdekes példa, hiszen az online fizetés, hitelkártyahasználat, még mindig nincs olyan szinten, mint a nyugatabbra.

Chatbot-story dióhéjban

A mesterséges intelligencián alapuló „beszélgető programoknak” a története az ötvenes években kezdődött, amikor is Alan Turing megírta notórius „Számítástechnika és hírszerzés” cikkét. Az első két „chatbot”-ig (Eliza és Parry) 1966-ig, illetve 1972-ig kellett várni, amely algoritmusok képesek voltak arra, hogy a beszélgető partnerük kulcs szavai alapján értelmesnek tűnő válaszokat adjanak. Őket követett számos program, akik részben a tudomány, részben pedig a szórakoztatás ügyét szolgálták.

A mai értelemben vett chatbotok kora 2010-ben kezdődött, amikor is az Apple megalkotta a Siri névre hallgató személyi asszisztensét, amin felbőszülve szépen sorban a Google (2012, Google Now), az Amazon (2015, Alexa), illetve a Microsoft (2015, Cortana) is hasonlóképpen tett. Ugyanakkor az igazi lehetőséget, és egy egészen új üzleti világot a Facebook és a hozzá hasonló csevegő alkalmazások (Viber, Whatsapp) nyitották meg a vállalatok előtt 2015-ben.

 

Fotó: chatbotmagazine.com

 

A kétezres évek

Innentől kezdve a multinacionális cégek, illetve a kis- és középvállalkozások az említett applikációkon keresztül megalkothatják a saját asszisztensüket. Ugyanakkor a jelenlegi chatbot-tendenciát az internet és a weboldalak kétezres éveihez lehet hasonlítani: Ekkor a cégek már érezték, hogy jelen kell lenni a weben, de még viszonylag kevesen lépték meg, hogy nagyobb befektetéssel akár teljes vállalkozásokat migráljanak kizárólag ilyen felületre – nyilatkozta lapunknak Molnár Balázs. A fejlesztés oldaláról azonban más a helyzet: a szakember szerint a mesterséges intelligencia, beleértve a chatbotokat is nagyjából ott tart ahol 1920-ban az autóipar volt. Több mint kétszázezer autómárka létezett és nem lehetett még tudni, hogy melyik lesz az a néhány száz, amelyik hosszútávon fent fog maradni.

Kalydi Gergely is hasonló véleményen van, lapunknak úgy fogalmazott:

„Többször is hasonlítottuk a chatbot piacot a vadnyugathoz, hiszen új, gyorsan változó, képlékeny és jónéhány helyen a piaci szabványok hiánya is érzékelhető.”

Elmondása alapján a terület újdonságát az is jól mutatja, hogy maga a Facebook és a Viber is folyamatosan változtatja a platformját, a chatbotok és a piac minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében.

Mit hoz a jövő?

A Talk-A-Bot ügyvezetőjének beszámolója szerint a chatbotjaikat 1,3 millióan próbálták ki eddig, a chatfelhasználók száma Magyarországon pedig hatmillió. Függetlenül attól, hogy a piac még gyerekcipőben jár ez a szám impozáns jövőt fest a falra. Molnár Balázs szerint azzal lehet majd nagyot szakítani, ha valaki létrehoz egy „business asszisztenst”, amelyre a cégek rácsatlakozhatnak, így megspórolhatják a fáradalmakat és a költségeket. Ez középtávon egy olyan forradalmat eredményezne, mint amilyen a weboldalé volt.

Érthető, hogy ebben rejlik a potenciál, mert a hiedelmekkel ellentétben a jó chatbotok költségesek, ráadásul folyamatosan fejleszteni kell őket. Molnár szerint egy alap chatbotot körülbelül tízmillió forintból „össze lehet hozni”, Kalydi Gergelyék pedig azt szokták az ügyfeleiknek javasolni, mint új kommunikációs és marketing csatornára évente nagyjából hasonló összeget szánjanak, hogy folyamatosan izgalmas és naprakész maradhasson.

Különbözik a véleményük a Google-t, illetve az egyéb keresőmotorokat érintő kilátások tekintetében. Molnár Balázs szerint a felhasználói szokások változása jól mutatja, hogy kommunikációs és így asszisztens platformok fel fogják váltani a jelenlegi web jelentős részét. Ez érdekes változásokat fog eredményezni, például, hogy a hagyományos értelemben vett internetes böngészés, így a keresőmotorok jóval kevésbé lesznek az életünk része. Kalydi Gergely ezzel szemben az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „Nagyon divatos szó: ökoszisztéma. Ha megjelenik valami új technológia vagy megoldás, az nem azt jelenti feltétlenül, hogy kitúr valami meglévőt a jól megszokott helyéről: vagy átalakul vagy együttműködik vele. Például téves az a feltételezés is, hogy ha a robotok megjelennek, akkor elveszik a munkát, hanem sokkal inkább kiegészítenek minket. Ez is a mottónk: A kreativitás az embereké, a többit bízzuk a robotokra.”

Marketing

Dr. Fazekas Ildikó kapta a Magyar Marketing Szövetség Életműdíját

Ebben az évben, a sorban hatodikként az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) igazgatója vehette át a szakmai díjat.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség (MMSZ)

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) orientációs értékteremtése keretében minden évben elismeri és bemutatja a legsikeresebb marketingvezetőket, az év legkiválóbb marketing és digitális megoldásait, illetve kampányait, valamint a legjobb városmarketing projekteket. Az MMSZ Tonk Emil Életműdíj ugyanakkor a szakmai szervezet egyik legfontosabb díja, hiszen azzal egy kiteljesedett, a marketingszakma egésze érdekében végzett, eredményes szakmai életutat ismerünk el – mondja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. Az idei díjazott számára a szervezet elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád alelnök nyújtotta át az elismerést múlt hét csütörtökön, a Várkert Bazár színpadján.

Alig akad olyan szakember hazánkban, aki ne ismerné Dr. Fazekas Ildikó nevét, hiszen elévülhetetlen érdemeket szerzett a marketing és reklámszakma hazai felsőoktatásában (Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar, Budapesti Corvinus Egyetemen, Budapesti Metropolitan Egyetem), a szakma elismertségének és presztízsének növelésében, illetve az etikus reklámozási gyakorlat meghonosításában. A díjazott a marketingszakmából érkezett, ugyanis eredetileg piacszervező szakközgazdászként (akkor még így hívták a marketinget) végzett, majd mielőtt egyetemi oktató lett, olyan cégek marketingeseként dolgozott, mint a Fővárosi Bútor Hangszer Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat, vagy a Caola-Schwarzkopf. Ezt követően Ildikó – a felsőoktatás világából némileg kilépve – a reklám önszabályozása felé fordult és több mint negyedszázada, egészen pontosan 26 éve az Önszabályozó Reklám Testület vezetője.

Nevéhez fűződik többek között a Reklámetikai Kódex folyamatos frissítése is.

Munkáját nemcsak Magyarországon, de külföldön is elismerik. Az Európai Önszabályozó Szervezet (EASA) korábbi elnökeként, jelenleg a szervezet elnökségi tagjaként is aktívan dolgozik. Sőt, kezdeményezésére az öreg kontinensen túlmutató, globális nyomtatékot is kapott a reklámok önszabályozásának megkerülhetetlen kérdése.

Dr. Fazekas Ildikó azt vallja, hogy a marketing művelőinek szeretniük kell a szakmát, és bármilyen pozícióban, szerepkörben is dolgoznak, túl kell lépniük a napi rutinokon, folyamatosan elemezve, vizsgálva az adott piac szempontjából releváns környezeti, társadalmi és fogyasztói közeget, dinamikát.

A szakember szerint a fő szabály mindig az lehet, hogy ne csapjuk be a fogyasztót, mert az már rövidtávon is árt a márkának és ráadásul a reklámba, illetve a szakmánkba vetett hitet is rombolja.

A szakma csodája pedig éppen az, hogy egy fizikai termékből értékkel felruházott, időtálló és életképes márkákat építhetünk. A marketing azért szép és különleges szakma, mert változatos, kreatív és stabil szakmai alapokon nyugvó, mégis rugalmas megoldások folyamatos alkalmazását igényli – vallja a szakember.

A marketingesek számára mára már káprázatosan széleskörű eszközrendszer áll rendelkezésre annak érdekében, hogy hatást érjenek el, mindez ugyanakkor hatalmas felelősséggel is társul

– figyelmeztet Dr. Fazekas Ildikó.

Borítókép: Dr. Fazekas Ildikó

Tovább olvasom

Marketing

Otthonról is élvezhető – Lounge Live a Marketing Summiton!

Greenmarketingről, márkaépítésről, fenntarthatóságról és hasonló forró témákról fognak beszélgetni a hazai top marketingesek az idei Marketing Summit Hungary online felületén, az eszmecserét pedig a Lounge Group látványstúdiójából streamelik élőben szeptember 15-én.

Közzétéve:

Fotó: Lounge Group

Nem kérdés, hogy a marketingszakma óráról órára, sőt, percről percre folyamatosan változik. Az új trendek felismeréséhez fontos részt venni a szakmai fórumokon, így az ember ezeket akár saját maga is tudja alakítani. Mindemellett elengedhetetlen az is, hogy a szakma párbeszédet folytasson, megvitassa azokat a kérdéseket, amelyek a piac és az iparág jövőjét befolyásolják.

Ennek a párbeszédnek teremt ebben az évben is kiváló platformot a Marketing Summit Hungary konferencia, ahol a hazai marketingszakma legbefolyásosabb és legmeghatározóbb emberei értekeznek a legizgalmasabb témákról.

Azonban, ha valaki személyesen nem tud jelen lenni a konferencián, a Lounge Group és az eseményt szervező Magyar Marketing Szövetség lehetőséget kínálnak arra, hogy online is be lehessen kapcsolódni a beszélgetésekbe, így egy érdeklődő sem marad le a legfrissebb marketingtrendekről.

„Az utóbbi években történt események következtében érezhetően átalakult az emberek élete, a digitális léthez való viszonya. Sokan vannak, akik már a munka területén is a mindennapjaikat online platformokon töltik, ezáltal csökkent a személyes jelenlét. Mindemellett erősödött az emberek multitasking képessége is, egyszerre szeretnek több dologgal foglalkozni.

Ebből kifolyólag és a Magyar Marketing Szövetséggel folytatott sikeres együttműködéseinknek köszönhetően szeretnénk tartalmat és tudást szolgáltatni azoknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni a szeptemberi konferencián.

Mindemellett azokat is szeretném megnyugtatni, akik ott lesznek a helyszínen, hiszen a Lounge Group látványstúdiójánál élőben is követhetőek lesznek a beszélgetések, valamint a későbbiekben online felületeinken is elérhetővé tesszük azokat” – mondta el Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója.

Szeptember 15-én 10 órától Juhász Bálint műsorvezető fog online beszélgetni többek között Bánhegyi Zsófiával, a Szerencsejáték Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával, Szabó Bélával, a Telekom márka- és kommunikációs igazgatójával, de jelen lesz még Csikesz Erika is a TV2 Csoport részéről.

A részletes programot és a beszélgetéseket az alábbi linken lehet követni: www.marketingsummit.hu/live

Tovább olvasom

Marketing

Megjelent a “Mentés másként” kampány első filmje (videó)

Már látható a televíziós csatornákon az év egyik legnagyobb társadalmi célú kampánya, a “Mentés másként” első filmje, amely az elsősegélynyújtás és az önkéntes véradás fontosságára hívja fel a figyelmet – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Az Országos Mentőszolgálat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közös újraélesztési bemutatója egy Combino villamoson a budapesti Széll Kálmán téren. MTI Fotó: Marjai János

Azt írták: az elkerülhető halálozások számát nemcsak az egészségügy csökkentheti, hanem “mi is”.

Vannak ugyanis olyan megelőzhető halálesetek, amelyek gyakran a hétköznapi embereken múlhatnak – nagyon sokan azonban félnek segítséget nyújtani.

“Pedig sokkal nagyobb bajt okozhatunk, ha nem csinálunk semmit” – tették hozzá, kiemelve: bizonyos helyzetekben – például szívinfarktus vagy stroke esetén – az időfaktor nagyon kritikus, ilyenkor a laikus segítség is életet menthet.

A kampány első kisfilmjében Szerdahelyi Roland történetét ismerhetik meg, aki lélekjelenlétével és határozott fellépésével megmentette egy ember életét. Évente csaknem 8000 hirtelen szívhalál történik az utcákon, ezen emberek kétharmada megmenthető lenne, ha időben megkezdenék az újraélesztést, úgy, ahogy Roland tette – írta közleményében az alapítvány.

“Nagyon pici dolgokkal is tudunk egymáson segíteni!”

– hangzik el a filmben, példaként említve a 112-es segélyszám felhívását.

A filmet itt is megnézheti:

A Médiaunió kampányának célja változtatni az emberek hozzáállásán, hogy felismerjék az életveszélyes helyzeteket, tudjanak és merjenek segíteni, elhiggyék, ők is képesek rá, valamint az, hogy az emberek ismét fontosnak tekintsék a véradást, és minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

A Médiaunió Alapítvány 2008-ban azért jött létre, hogy minden évben nyilvánosságot biztosítson valamelyik fontos társadalmi ügynek. Az elmúlt években – többi között – a műanyag palackok szelektív gyűjtésének fontosságára, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hívták fel a figyelmet, tavaly pedig a koronavírus-járvány társadalmi tanulságaira koncentráltak.

Tovább olvasom