Kövess minket!

Marketing

Mi az a Google?

Fogják kérdezni gyermekeink, hiszen pár évtized múlva a böngészést digitális asszisztensek végzik majd a keresőmotorok helyett. Ennek hatásairól még korai beszélni, a jelent viszont érdemes megvizsgálni, ezért megnéztük, hogy hol helyezkedik el Magyarország a chatbot-térképen.

„A dm jelenleg nem használ chatbotokat, hisz elsődleges célja a közvetlen kapcsolattartás, mind a vásárlókkal, mind a partnerekkel. A »régi « módszerek mellett persze próbálunk újszerű megoldásokat is alkalmazni. A jövőben szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni az élmény-faktorra, hisz a digitalizáció, valamint a fogyasztói változások folyamatos kihívások elé állítják a cégeket.”

– tudtuk meg a vállalat sajtóosztályától, amely megközelítőleg letisztult képet ad a hazai piac helyzetéről. Továbbá sokat elárul, hogy a megkérdezett közel húsz vállalkozásból – a dm-en kívül – mindösszesen három válaszolt megkeresésünkre.

A Telenor közleménye szerint, a felhasználók, akik megismerik a chatbotok működését, szívesen használják, pozitív tapasztalataik vannak a tartalommarketinget érintő kísérletekkel kapcsolatban. Hozzáteszik, az elterjedés segítséget és kihívásokat is tartogat a márkáknak, hiszen ahogy egyre több megoldás érkezik, egyre nehezebb lesz újat, izgalmasat létrehozni, ugyanakkor egyre több edukált felhasználó lesz, akik bizalommal kezelik az új platformon érkező információkat, szolgáltatásokat.

A Microsoft egy olyan jövőt képzel, ahol a botok a leggyorsabb módjai az egyszerűbb feladatok elintézésének, mint például a bevásárlás, banki ügyintézés vagy naptárkezelés, valamint a legegyszerűbb módja a komplex feladatok elvégzésének, és az „intelligens” lépéseket igénylő feladatok kipipálásának is, mint például a vakáció foglalása, programajánlatok a nyaralás során, amik a család egyéni preferenciáit és eddigi üdüléseit történetét is figyelembe veszik.

A Telekom közleményében az áll, hogy a chatbotok kísérleti terep a marketing számára, része az általános iparági automatizálási törekvéseknek. Jelenleg nincs is valódi chatbot éles üzemben ezen a téren, az ennek mondottak inkább még csak leprogramozott IVR-ok (automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerek). Úgy gondolják, egy valódi chatbot természetes nyelvi feldolgozásra és mély tanulásra kell, hogy képes legyen, ekkor kiváló eszköz lesz a marketing és az ügyfélkapcsolatok számára.

 

Fotó: rocketbots.io

 

Infrastruktúra és bizalom

Molnár Balázs, az Aliz Technologies ügyvezetője elmondása szerint, bár a feltételek adottak, Európa le van maradva például Ázsiához képest a Facebook Messenger, a Viber, illetve a Whatsapp által okozott fragmentációnak köszönhetően:

„Japánban, Tajvanon, Thaiföldön a legmeghatározóbb chatalkalmazás a Line, Kínában pedig a WeChat, tehát a cégeknek megvan a lehetőségük, hogy átmigráljanak a webről az említett platformokra, amelyek egyébként is jóval előrébb járnak az integrációt tekintve, mint a nyugatiak.”

– nyilatkozta lapunknak a szakember.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fejlődést nem csak infrastrukturális nehézségek, hanem érzelmiek is gátolják. Kalydi Gergely a Talk-A-Bot ügyvezetőjének véleménye szerint, ahogy megjelennek hasznos és minőségi chatbotok, az emberekben ki fog alakulni a bizalom, pont úgy, mint a webshopoknál, mert egyre többet és jobbat akarnak majd. Magyarország ebből a szempontból érdekes példa, hiszen az online fizetés, hitelkártyahasználat, még mindig nincs olyan szinten, mint a nyugatabbra.

Chatbot-story dióhéjban

A mesterséges intelligencián alapuló „beszélgető programoknak” a története az ötvenes években kezdődött, amikor is Alan Turing megírta notórius „Számítástechnika és hírszerzés” cikkét. Az első két „chatbot”-ig (Eliza és Parry) 1966-ig, illetve 1972-ig kellett várni, amely algoritmusok képesek voltak arra, hogy a beszélgető partnerük kulcs szavai alapján értelmesnek tűnő válaszokat adjanak. Őket követett számos program, akik részben a tudomány, részben pedig a szórakoztatás ügyét szolgálták.

A mai értelemben vett chatbotok kora 2010-ben kezdődött, amikor is az Apple megalkotta a Siri névre hallgató személyi asszisztensét, amin felbőszülve szépen sorban a Google (2012, Google Now), az Amazon (2015, Alexa), illetve a Microsoft (2015, Cortana) is hasonlóképpen tett. Ugyanakkor az igazi lehetőséget, és egy egészen új üzleti világot a Facebook és a hozzá hasonló csevegő alkalmazások (Viber, Whatsapp) nyitották meg a vállalatok előtt 2015-ben.

 

Fotó: chatbotmagazine.com

 

A kétezres évek

Innentől kezdve a multinacionális cégek, illetve a kis- és középvállalkozások az említett applikációkon keresztül megalkothatják a saját asszisztensüket. Ugyanakkor a jelenlegi chatbot-tendenciát az internet és a weboldalak kétezres éveihez lehet hasonlítani: Ekkor a cégek már érezték, hogy jelen kell lenni a weben, de még viszonylag kevesen lépték meg, hogy nagyobb befektetéssel akár teljes vállalkozásokat migráljanak kizárólag ilyen felületre – nyilatkozta lapunknak Molnár Balázs. A fejlesztés oldaláról azonban más a helyzet: a szakember szerint a mesterséges intelligencia, beleértve a chatbotokat is nagyjából ott tart ahol 1920-ban az autóipar volt. Több mint kétszázezer autómárka létezett és nem lehetett még tudni, hogy melyik lesz az a néhány száz, amelyik hosszútávon fent fog maradni.

Kalydi Gergely is hasonló véleményen van, lapunknak úgy fogalmazott:

„Többször is hasonlítottuk a chatbot piacot a vadnyugathoz, hiszen új, gyorsan változó, képlékeny és jónéhány helyen a piaci szabványok hiánya is érzékelhető.”

Elmondása alapján a terület újdonságát az is jól mutatja, hogy maga a Facebook és a Viber is folyamatosan változtatja a platformját, a chatbotok és a piac minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében.

Mit hoz a jövő?

A Talk-A-Bot ügyvezetőjének beszámolója szerint a chatbotjaikat 1,3 millióan próbálták ki eddig, a chatfelhasználók száma Magyarországon pedig hatmillió. Függetlenül attól, hogy a piac még gyerekcipőben jár ez a szám impozáns jövőt fest a falra. Molnár Balázs szerint azzal lehet majd nagyot szakítani, ha valaki létrehoz egy „business asszisztenst”, amelyre a cégek rácsatlakozhatnak, így megspórolhatják a fáradalmakat és a költségeket. Ez középtávon egy olyan forradalmat eredményezne, mint amilyen a weboldalé volt.

Érthető, hogy ebben rejlik a potenciál, mert a hiedelmekkel ellentétben a jó chatbotok költségesek, ráadásul folyamatosan fejleszteni kell őket. Molnár szerint egy alap chatbotot körülbelül tízmillió forintból „össze lehet hozni”, Kalydi Gergelyék pedig azt szokták az ügyfeleiknek javasolni, mint új kommunikációs és marketing csatornára évente nagyjából hasonló összeget szánjanak, hogy folyamatosan izgalmas és naprakész maradhasson.

Különbözik a véleményük a Google-t, illetve az egyéb keresőmotorokat érintő kilátások tekintetében. Molnár Balázs szerint a felhasználói szokások változása jól mutatja, hogy kommunikációs és így asszisztens platformok fel fogják váltani a jelenlegi web jelentős részét. Ez érdekes változásokat fog eredményezni, például, hogy a hagyományos értelemben vett internetes böngészés, így a keresőmotorok jóval kevésbé lesznek az életünk része. Kalydi Gergely ezzel szemben az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „Nagyon divatos szó: ökoszisztéma. Ha megjelenik valami új technológia vagy megoldás, az nem azt jelenti feltétlenül, hogy kitúr valami meglévőt a jól megszokott helyéről: vagy átalakul vagy együttműködik vele. Például téves az a feltételezés is, hogy ha a robotok megjelennek, akkor elveszik a munkát, hanem sokkal inkább kiegészítenek minket. Ez is a mottónk: A kreativitás az embereké, a többit bízzuk a robotokra.”

Marketing

Megszavazta az orosz alsóház a külföldi ügynököknél való hirdetés tilalmát

A tilalom a weboldalakra, a blogokra és a közösségi hálózatokra vonatkozik.

Közzétéve:

Az orosz Állami Duma alsóházának plenáris ülése Moszkvában, fotó: MTI/EPA/Állami Duma

Harmadik, végleges változatában is megszavazta szerdán az orosz parlament alsóháza azt a törvénytervezetet, amely megtiltja reklám elhelyezését a külföldi ügynöknek minősített magánszemélyek által kezelt online médiafelületeken – jelentette az MTI moszkvai tudósítója.

A tilalom a weboldalakra, a blogokra és a közösségi hálózatokra vonatkozik. A törvénytervezetet a 450 tagú alsóház jelen lévő képviselői közül 402-en szavazták meg.

A törvény be nem tartása mind a külföldi ügynökök, mind a hirdetők számára következményekkel jár.

A leendő jogszabály megtiltja a hatóságok által külföldi ügynöknek minősített személyek tulajdonában lévő felületek „médiában és interneten történő reklámozását” is.

Ha egy olyan személy, akit az igazságügyi minisztérium korábban felvett a külföldi ügynökök nyilvántartásába, továbbra is hirdetéseket jelentet meg, pénzbírságra számíthat. Magánszemélyek reklámja esetében ez 50 ezer rubelig, jogi személyekében pedig 500 ezer rubelig terjedhet (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér).

Két adminisztratív szabálysértés után a külföldi ügynök büntetőjogi felelősségre vonható.

A hirdetők 300 ezer rubelig terjedő bírságra is számíthatnak. Vaszilij Piszkarjov, az alsóház biztonsági és korrupcióellenes bizottságának elnöke rámutatott: ha a közlés tájékoztató jellegű, akkor nincsenek korlátozások abban az esetben, ha a vonatkozó előírásnak megfelelően feltüntetik, hogy az információ megosztója idegen ügynök. Az ügynökségeknek a külföldi ügynökök reklámozásának tilalma miatt módosítaniuk kell a bloggerekkel kötött szerződéseket.

A tervezetet az orosz felsőháznak és Vlagyimir Putyin elnöknek is jóvá kell még hagynia.

Hatályba tíz nappal az államfői aláírás után lép majd.

Az orosz igazságügyi minisztérium nyilvántartásában jelenleg 769 személy és szervezet szerepel külföldi ügynöki minőségben.

Tovább olvasom

Marketing

A Temu kereskedelmi gyakorlatát vizsgálja a GVH

A Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) több bejelentéses eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban; a versenyhivatal értékeli a beadványokban foglaltakat, illetve részletes adatgyűjtést végez, és ezek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a magyar fogyasztók védelme érdekében, indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárást indít – tájékoztatta a nemzeti versenyhatóság kedden az MTI-t.

Közzétéve:

Flickr

A közlemény szerint a bejelentéses eljárásokban

a versenyhivatal azt vizsgálja, hogy fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás elrendelésének feltételei, azaz felvetődik-e a GVH hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sértő magatartás a bejelentett vállalkozás részéről.

A GVH fogyasztóvédelmi ügyekben akkor indít versenyfelügyeleti eljárást, ha egy vállalkozás valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatot folytat és a gazdasági verseny érdemi érintettsége megállapítható, például a vizsgált tevékenység kiterjedt, illetve nagyszámú fogyasztót érint egy adott piacon.

A versenyhivatal felidézte: kiemelt figyelmet fordítanak a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit, piaci helyzetét befolyásoló nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években egyebek mellett a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

A magyar versenyhatóság 2023 februárjában zárta le vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-el szemben. A globális platform működtetője összetett jóvátételi csomagot – benne az érintett, mintegy 100-150 ezer magyar fogyasztó pénzügyi kompenzálását – vállalta, illetve számos ponton módosította a működési gyakorlatát, hogy elkerülhesse a bírságot. Tavaly november végén zárta le a GVH a TikTok vizsgálatát, amelynek során a versenyhivatal globális hatású eredményeket ért el – jelezték.

A GVH jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber magatartását, illetve 2023-ban eljárást indított a Microsofttal szemben, amiért valószínűleg nem tájékoztatja megfelelően a felhasználókat a mesterséges intelligencián alapuló chat funkcióval kiegészített keresőjének egyes tulajdonságairól – közölte a versenyhatóság.

Tovább olvasom

Marketing

Magyar szakemberrel bővült a WINA zsűrije

A Lounge Group kreatívigazgatója, Radovics Péter is helyet foglal a százfős nemzetközi csapatban.

Közzétéve:

A WINA, a World Independent Advertising Awards 2024-ben a mexikói Monterrey-ben rendezi meg nívós nemzetközi díjátadóját, a világszínvonalú szakemberekből álló százfős zsűri pedig ezúttal magyar tagot is tudhat a köreiben. Radovics Péter, a tavalyi kiírásban ezüst díjat bezsebelő Lounge Group kreatívigazgatója május 16-án Miamiban értékeli társaival a nevezett pályaműveket, az elismeréseket pedig június 6-án adják át.

A nemzetközi díjat 2016-ban hozták létre azzal a céllal, hogy az öt kontinensről származó, független, multinacionális ügynökségek és hálózatok munkáját elismerje, továbbá hogy azok helyi és regionális láthatóságát globális szintre emelje.

A verseny különlegességét az is mutatja, hogy a nevezés díjmentes, a résztvevőknek csak abban az esetben kell fizetniük az úgynevezett odaítélési jogokért, ha helyezést érnek el.

A 2024-es regisztrációs időszak május 3-ig tart, a szervezők a WINA hivatalos oldalán várják a pályázatokat.

Radovics Péter az elmúlt húsz évben szövegíróként és kreatívigazgatóként olyan cégeknél dolgozott, mint a Leo Burnett, J. Walter Thompson vagy a Team Red; nyolc éve erősíti kreatívigazgatóként a Lounge Group csapatát. Munkáit Cannes Lions, Golden Drum, Gerety Awards, Mad Stars és Effie díjakkal jutalmazták az elmúlt évek során.

Tovább olvasom