Kövess minket!

Marketing

Mészáros Antónia: „Ne csukjuk be a szemünket!”

A BBC-nél dolgozott, amikor kiküldték haditudósítónak Irakba és más veszélyes terepekre Koszovótól Zimbabwéig. 2006-ban jött haza az MTV-hez, ahol politikai, közéleti műsorok szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozott. Tévés pályafutását az ATV-n fejezte be. Mészáros Antónia a magyarországi UNICEF ügyvezető igazgatójaként ismét a világ válságövezeteiben jár, pedig kihívást az itthoni szervezetben is talál bőven.

Miért ad fel valaki egy pályát, amire fiatal kora óta készült?

Nem készültem újságírónak, kislányként színházrendező szerettem volna lenni. Az eddigi pályafutásom inkább véletlenek sorozatának köszönhető. Azzal a céllal mentem az ELTE bölcsészkarára, hogy miután elvégzem, komolyan vegyenek majd a színházrendezői felvételinél. Egyszakosként viszont sok szabadidőm volt, és így a város szinte összes egyetemére bejártam előadásokat hallgatni, puszta érdeklődésből. Valaki szólt, hogy ha izgalmasat szeretnék, üljek be György Péter média szakon tartott tömegkultúra-órájára. Az ottani diákok épp akkor indították el a rendszerváltás utáni első egyetemi újságot, hívtak a szerzőgárdába, és talán mert jobban ráértem a többieknél, idővel én lettem a főszerkesztő. A tanárok beszéltek rá, hogy vegyem fel a szakot is, magamtól nem tettem volna. Ezt követően mentem ki Angliába, ahol a bölcsészvégzettségem nem vitt messzire, a médiás hátterem viszont adott egy irányt.

Mikor lett a munkából szenvedély?

Mindig is az volt. Ez látszólag ellentmondás, hiszen épp most mondtam, hogy nem készültem a pályára, de én soha semmit nem tudtam félvállról venni: ha már csináltam valamit, akkor a szenvedély mindig az első pillanattól kezdve élt bennem a feladat iránt. Már az egyetemi újságot is véresen komolyan vettem, ahogy később minden mást is.

Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)
Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)

Különösen imádtam a BBC-nél dolgozni, dokumentumfilmesként teljesen megtaláltam a helyem a világban. De ha jött egy váratlan lehetőség, általában éltem vele, már csak kalandvágyból is. Így jöttem haza. És ahogy nem készültem se újságírónak, se dokumentumfilmesnek, se képernyősnek, úgy UNICEF-vezetőnek sem.

2017-ben az UNICEF által meghirdetett állásinterjúra komplett stratégiával érkeztél.

Utoljára 2000-ben voltam állásinterjún, a BBC-nél, és azt gondoltam, mindenki úgy készül fel, ahogy én. Azóta is csodálkozom, amikor én interjúztatok, hogy a jelentkezők csak magukról beszélnek a várható kihívásokra adandó válaszok helyett. Sokan jóformán a honlapunkat sem nézik meg előtte. Mivel azonban szakirányú tapasztalat hiányában nem adtam magamnak annak idején sok esélyt, módszeresen kutattam a témát, és konkrét elképzelésekkel érkeztem.

Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)
Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)

Milyen fő célokat tűztél ki?

A legfontosabb az volt, hogy sokkal láthatóbbá kell tenni itthon a szervezetet, és többet kell tenni a magyar gyerekekért.

Mennyire adott az országban a politikai, illetve a gazdasági háttér ahhoz, hogy kialakuljon egyfajta támogatási gyakorlat az emberekben?

Sokkoló volt szembesülni azzal, hogy népességarányosan nálunk támogatják legkevesebben a rászoruló gyerekeket az UNICEF-en keresztül. Rosszabb helyzetben lévő országokban is több embernek természetes az adományozás. Itthon ez még nem igazán része a kultúránknak, nagyon lassú az építkezés, de talán nem reménytelen.

Miközben sok embert értek el a kampányaitokon keresztül.

Kétségtelenül egyre láthatóbbak vagyunk, és nagyon sok a pozitív visszajelzés. Mégis kérdés, mikor lesz a népszerűségből valódi támogatás. Noha helyben is egyre relevánsabbak vagyunk, mind több értéket tudunk teremteni a magyar rászoruló gyerekek számára, de azzal az energiával, amivel itthon pár százezer forintot sikerül csak megmozgatni, külföldön pár millió dollár támogatásra tesznek szert. Pedig az UNICEF mindenhol a világon a kis összegű, pár ezer forintos, de rendszeres adományokból gazdálkodik, amit főleg a középosztály ad, nem a szupergazdagok.

Hogyan lehet az akár globális, akár lokális üzeneteket eljuttatni az emberekhez?

Aki figyeli az online felületeinket, vagy feliratkozott a hírlevelünkre, mindenről értesül, de ahogy világszinten, úgy itthon is egyre nagyobb kihívás új embereket elérni. Ráadásul a világ történései eleve kevésbé kerülnek be a hazai média fősodrába, és maga a sajtó is egyre kevesebb emberhez jut el.

Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)
Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)

Ma már nem magától értődő, hogy ha szerepeltünk az esti híradóban, akkor az üzenetünk mindenkihez eljutott, akit érdekelhet. Több szólamban és több csatornán kell megállás nélkül kommunikálni ahhoz, hogy legalább valami átmenjen az üzenetből, az érdeklődést pedig különösen nehéz hosszú ideig fenntartani. Kutya kemény munka.

Mely kiemelt ügyek határozták meg a 2018-as évet?

Látványos nagy kampányból kettőt bírunk el egy évben. Az egyik a Gyerekhang november 20-án, a gyerekek világnapján. Tavaly rendeztük meg először, idén pedig már ötvennél több esemény volt, a Parlamenttől magáncégekig, kék fényben úszott a főváros, a budapesti buszokon, villamosokon egész nap szóltak a gyerekjogi üzeneteink, plakátok lepték el az országot, és kékbe fordultak a közösségimédia-felületek. A másik vidám kampány az apák napjához kötődik, nagy központi rendezvénnyel. (Az apák szerepének fontosságáról szóló üzenetekhez kötnek egy eseményt is: tavaly ez egy családi és sport nap volt sztárvendégekkel a Marczibányi téren, idén már szuperkoncert lesz a legnépszerűbb magyar együttesekkel a Budapest Parkban – a szerk.) De foglalkozunk folyamatosan a világ gyermekeinek fájdalmával és a helyi problémákkal is. Szeptemberben indítottunk új programot rászoruló magyar gyerekek megsegítésére, ebben az UNICEF nagyköveteként Ricky Martin is szerepet vállalt. Épp most hirdettünk egy izgalmas pályázatot hátrányos helyzetű magyar fiatalok számára, amiben óriási lehetőségek vannak – segítünk a legfontosabb problémáik megoldásában és közben fejlesztjük a készségeiket. (A pályázatot azóta lezárták – a szerk.) És felhívjuk a figyelmet a legelesettebbekre: Jemenben például iszonyatos polgárháború dúl. A helyi gyerekek rendkívül kiszolgáltatottak, sokan odavesznek a harcok következtében, sokan egészen egyszerűen éhen halnak. Bangladesben a rohingja családok élnek irtózatos körülmények között, Indonéziában és Kelet-Afrika több országában természeti katasztrófa okozott szörnyű válságot, hosszú a sor sajnos.

Nem régen tértél haza Mianmarból.

Túl kevesen tudjuk, hogy van egy nép, amelyet nemrég majdnem kiirtottak. A gyakran gyerekek ellen irányuló kegyetlen erőszak és a felfoghatatlan tömegmészárlások után ma is folyamatos rettegésben és elképzelhetetlen nélkülözésben élnek a tagjai. Ez a kétségbeejtő helyzet tökéletes példája annak, mennyit számíthat akár egy magyar ember ezer forintja. Mianmar ugyanis rendkívül alulfinanszírozott, úgynevezett donorárva ország, gyakran el is fogynak az életmentő készletek. Hiába nagy az UNICEF és végez elképesztően fontos munkát minden nap 190 országban, az életmentést lehetővé tevő adománypénzek jó része címkézve érkezik, és nem jut elég mindenhova. A mianmari programban például csak a sürgős igények 25%-ára van fedezet. A külföldi kollégák könnyek között könyörögnek a híresen alulfinanszírozott magyar bizottság vezetőjének is, hogy csináljunk valamit, lármázzuk fel a jóérzésű embereket, mert a szemük láttára halnak meg a gyerekek, ha nem érkezik több adomány.

BBC-s dokumentumfilmes újságíróként is több válságövezetben voltál. Lelkileg hogyan éled meg a gyermekek kilátástalan helyzetét?

A BBC mindig fizetni akarta a poszttraumás terápiámat, de nem éltem vele, mert erőt adott, hogy a megoldás részeként vagyok jelen a borzalmak színterein. Nem csak mérhetetlen szegénységet láttam akkor, de sok halottat is, voltak, akik a szemem láttára vesztették életüket. De azáltal, hogy a borzalmak megjelentek a képernyőn, nem ritkán pozitív változást idéztünk elő. Most az UNICEF-nél is hasonlóan látom a szerepemet.

Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)
Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)

Fontosnak érzem elmondani, hogy ha valakinek fedél van a feje fölött, folyik a víz a csapból, nem lő rá senki, van mit ennie, és az egyik legnagyobb dilemmája, hogy melyik filmet nézze meg a barátaival a moziban, akkor ő egy hihetetlenül szerencsés ember – és ennek a kiváltságnak egyfajta felelősséggel is kellene társulnia. Ha nem figyelünk a világ legsötétebb zugaira, a távoli problémák előbb-utóbb eljutnak hozzánk is valamilyen formában. Nemcsak morális felelősségünk, de saját érdekünk is, hogy ne csukjuk be a szemünket!

Szerintem téves az a logika, amelyet időnként a saját magyar barátaim is megfogalmaznak, hogy azért nem támogatják az UNICEF munkáját, mert azt úgyis megteszik a gazdagabb társadalmak, nekünk meg van elég bajunk itthon is. Ha adott esetben száz forinttal már meg lehet menteni egy életet, akkor ez miért dolga inkább egy belgának, mint egy magyarnak? Szeretném hinni, hogy nem vagyunk olyan részvétlen társadalom, amilyennek a magyar adakozási arányok jelenleg mutatnak minket.

Mit jelentenek számodra azok az ügyek, amelyekért az UNICEF színeiben a magyar gyerekekért harcoltok?

Szívfacsaróak a magyar problémák is. Most kaptunk egy rangos díjat az online erőszakkal kapcsolatos kampányunkra. Ez a jelenség már a kiskamaszokra is veszélyes, akár öngyilkossághoz is vezethet. Iskolai zaklatás mindig létezett, az UNICEF is régóta foglalkozik vele, ám napjaink online verziója még kíméletlenebb. Régen ugyanis a bántalmazott gyerek miután hazament az iskolából, némi nyugalomra lelt, az online térben viszont nincs megállás, itt a zaklatás is folyamatos. Az üzenetek bármikor, folyamatosan érkezhetnek, a pedagógusok nem feltétlenül látnak rá, hogy mi történik, az érintettek pedig sokszor a szüleiknek sem merik elmondani, mi történik velük. Fontos volt számunkra, hogy az áldozatokkal éreztessük, nincsenek egyedül. Mint ahogy az is, hogy megszólítsuk a szülőket, a tanárokat és azokat a gyerekeket is, akik esetleg tétlen szemlélői egy-egy bántalmazásnak. Jó lenne, ha minél több családban lenne ez téma és minél több fiatalnak természetes, hogy nem csak, hogy nem bánt másokat, de néma se marad, ha ilyet lát.

Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)
Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)

Milyen a kormánnyal, azon belül az Emberi Erőforrások Minisztériumával való kapcsolatotok?

Kifejezetten jó. Sok segítséget kapunk a minisztériumtól a magyar programokhoz.

A kormány narratívájában egyre gyakrabban fordul támadólag az ENSZ felé, amely az UNICEF megalapítója.

Az UNICEF megítélése mindenhol kevésbé átpolitizált, gyakran nem is azonosítják az ENSZ-szel, amely amúgy nem is finanszírozza a szervezetet – magunknak kell adományokat gyűjtenünk. Itthon sem kapunk támadásokat, csak támogatást. Érezzük azonban a politikai retorika következményeit, az utcai adománygyűjtőinknek például még nehezebb lett a dolguk.

Amikor otthagytad a médiát, úgy érezted, egyre kevésbé lehetsz tévésként valódi hatással a világra. Milyen nyomot kívánsz hagyni magad után az UNICEF-ben?

A magyar „piac” annyira nehéz, hogy a világ legnagyobb hasonlóan működő segélyszervezetei, mint mondjuk a Save the Children, nincsenek is itt jelen.

Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)
Mészáros Antónia (Fotó: Valuska Gábor)

Tulajdonképpen mi vagyunk azok, akik hidat képezünk a gyerekeket érintő globális és helyi problémák között.

Azt remélem, ha a magyar emberekhez sikerül közelebb hozni a világot, jobban megértik, miért fontos a munkánk, és jobban fogják támogatni. De Magyarországon is csodákat lehet tenni a világszervezetben felhalmozott tudással, kapcsolatrendszerrel, hitelességgel. Mi ezen vagyunk, de csak annyira tudjuk segíteni a magyar gyerekeket, amennyire a magyar társadalom segít minket ebben a munkában.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/11-12. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Fókuszban a biztonság – újabb kampányt indít a HUMDA a balesetek számának csökkentéséért

Nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgoznak a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért – hangsúlyozza Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója.

Közzétéve:

Borítókép: Lázár László, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kommunikációs igazgatója

A közlekedésbiztonság erősítése a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. egyik fő célja. Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója szerint a HUMDA nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgozik a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért és a balesetek számának radikális csökkentéséért.

Tavasszal Michelisz Norberttel, Talmácsi Gáborral és Szujó Zoltánnal indult a „Maradj ember a volán mögött is” kampányuk. Most ugyanezzel az üzenettel egy új, ezúttal nem a versenypályákról és környékükről érkező főszereplőkkel indul figyelemfelkeltő akció.

Lehet, hogy néhányan már találkoztak is legújabb kampányunkkal, amelyet ezúttal nyolc közismert személyiséggel együtt készítettünk. Az üzenet változatlan: „Maradj ember a volán mögött is!” – erre ezúttal Anger Zsolt, Balázs János, Görbicz Anita, Kautzky Armand, Pindroch Csaba, Szalóczy Pál, Vincze Ottó és Weisz Fanni hívja fel a figyelmet. A teljes médiamixet lefedő kampánnyal a televízióban, közterületen, tömegközlekedési járműveken, online felületeken és a nyomtatott sajtóban is találkozhatunk.

Másképp hangzik a „Maradj ember a volán mögött is” szlogen a nem az autósport területén mozgó hírességek szájából?

Mind a nyolc főszereplő a szakmájában kiemelkedőt nyújtó szakember: színész, zenész, sportoló, modell és műsorvezető is felhívja a figyelmet arra, hogy a KRESZ szabályait tiszteletben tartó biztonságos közlekedés és az emberséges viselkedés sokkal fontosabb annál, mint stressztől fűtötten rohanni valahova. A címlapról kilépve a szereplők arra mutatnak rá, hogy néha ugyan a kimagasló eredményeik, szakmai sikereik helyett apró bulvárhírek kapcsán olvashatunk róluk a sajtóban, mégis inkább az ilyen témákkal kerüljenek rivaldafénybe, mint egy súlyos közlekedési balesettel összefüggésben. Saját üzeneteikben felhívják a figyelmet többek között az elsőbbségadás, a láthatóság, a kölcsönös bizalom és az empátia fontosságára, valamint a vezetés közbeni telefonhasználat, a hangos zenehallgatás és az indulatvezérelt döntések veszélyeire is.

Szalóczy Pál a kampány keretei között a láthatóság fontosságára hívja fel a figyelmet

Valamelyest csökkent, de még mindig riasztóan magas a halálos balesetek száma Magyarországon. Hatással lehetnek a plakátkampányok a közlekedési morálra?

A közlekedési balesetben elhunytak száma 2020-ban 450-re csökkent Magyarországon. Ez a szám még mindig magas. A HUMDA kiemelt célja ezért a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának radikális csökkentése. Ezt szolgálja a társadalom széleskörű, szemléletformáló edukációja a nemzetközi példák átvételével, innovatív technológiák bevonásával az Európai Unió és az ENSZ balesetmegelőzési irányelvei mentén. A munkából persze az autóvezetőknek, a kerékpárosoknak, a gyalogosoknak és a közlekedés minden résztvevőjének egyaránt ki kell vennie a részét. Bízunk benne, hogy plakátjaink és látványos filmjeink üzenetei célt érnek és gondolatébresztően hatnak a közlekedés valamennyi résztvevőjére.

Weisz Fanni azt szeretné, ha az újságoknak balesetek híján másról kellene beszámolniuk
Tovább olvasom

Marketing

Márki-Zay Sorost védő plakátkampányának üzenetét cáfolja a Századvég

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg, ennek fényében pedig könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal Soros védelmében tervezett plakátkampánya félrevezető.

Közzétéve:

Borítóképünkön Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal miniszterelnök-jelöltje

Márki-Zay Péter a közelmúltban kijelentette, 400 óriásplakáton fogja hirdetni, hogy Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra. Nem ez az első alkalom, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje védelmébe veszi az amerikai milliárdost, hiszen az október 23-ai ünnepi beszédében kifejtette, hogy “Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani” – áll a Századvég MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Megjegyezték, hogy Soros 2015-ben publikált javaslatcsomagja szerint “biztonságos útvonalakat kell létesíteni” a migránsok számára, többek között azzal, hogy “Görögországból a célországaikba szállítjuk őket”. A szóban forgó migrációs útvonal Magyarországot is érintette volna, a nemzeti kormány azonban a fizikai határzár felépítésével, valamint a határvédelem megerősítésével gátat szabott a terv megvalósulásának – írták.

Az elemzés szerint

az amerikai üzletember nevével fémjelzett nyílt társadalom ideológiájának egyik legfontosabb eleme a bevándorlás ösztönzése.

Soros György – 2015-ben, az európai migrációs krízis kezdetén a Financial Times hasábjain – a bevándorlók elosztási mechanizmusával összefüggésben leszögezte, hogy “ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”, majd ugyanebben az évben úgy vélte, hogy “az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente” – tették hozzá.

A Századvég felidézte, Soros úgy gondolta továbbá, hogy “az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak”, valamint nézete szerint az Európai Uniónak évente legalább 8-10 milliárd eurót kellene migrációs célokra fordítania, melynek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokról teremthetné elő hitelfelvétellel.

Az amerikai milliárdos azt is világossá tette – tette hozzá a Századvég -, hogy

“a mi tervünknek a bevándorlók védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

Ezenfelül a Nyílt Társadalom Alapítványok a saját bevallása szerint is “hosszú ideje támogatást nyújt menekülteket és migránsokat segítő szervezeteknek“, Magyarországon “a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság részesült támogatásban, amelyek többek között jogi segítséget nyújtanak migránsoknak és menedékkérőknek” – olvasható az elemzésben.

A Századvég szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok egy nemzetközi szinten működő, kifejezetten a migránsokat támogató programot is működtet (International Migration Initiative), amely egyebek mellett a “befogadó és integrált” társadalmak létrehozatalát célozza, többek között azzal, hogy bevándorlókat vonna be a városi közigazgatásba. Ugyancsak sokatmondó, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években bőkezűen támogatta azokat a hazai lobbiszervezeteket, amelyek bevándorláspárti álláspontra helyezkedtek, ennek megfelelően – taglalták a kutatásban.

Hozzátették, hogy a Menedék egyesület 2016-ban több mint 68 ezer dolláros, míg a Magyar Helsinki Bizottság 2016 és 2019 között összesen 1 millió 510 ezer dolláros adományban részesült a Soros-alapítványtól.

Célpontban Magyarország

Kiemelték azt is, hogy Magyarország évek óta a bevándorláspárti brüsszeli elit kritikáinak kereszttüzében áll a – határok védelmére és a kontrollálatlan bevándorlás elutasítására épülő – határozott migrációs politikája miatt.

Az Európai Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben hazánk menekültügyi szabályozása miatt, majd 2018-ban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához – idézték fel.

Ez utóbbi testület a 2020. december 17-i ítéletében elmarasztalta Magyarországot az említett ügyben, ezt követően 2021 novemberében Brüsszel úgy határozott, hogy – pénzbírság kiszabását kérve – az Európai Unió Bírósága elé idézi hazánkat, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet – írták.

“Kijelenthető tehát, hogy Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek – a brüsszeli erőkkel karöltve, különböző eszközökkel, illetve módokon – hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg. Ennek fényében könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal említett plakátkampánya félrevezető”

– olvasható a Századvég elemzésében.

Tovább olvasom