Kövess minket!

Marketing

Mennyit ér egy olimpiai érem?

Mennyit ér a médiában egy éremszerző helyezés, mekkora visszhangja volt a kiemelkedő teljesítményeknek, és hogyan változtatja meg a sportolók médiaértékét egy dobogós eredmény? Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. friss kutatása meglepő eredményekkel.

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Bár a téli olimpián a magyar indulóknak korábban soha nem jött össze az aranyérem, úgy fest, Liu Shaolin Sándor és csapata már jóval az esemény előtt felkeltette a média figyelmét: a Liu testvérek korábbi világbajnoki sikerei alapján számítani lehetett arra, hogy 2018 januárjában végre megtörik a jég. Liu Shaolin a versenyét megelőző bő három hónapban 2836 megjelenésben szerepelt, maga mögé utasítva Cseh Lászlót (2545) és Hosszú Katinkát (2474) is.

A rövidpályásgyorskorcsolya-váltó tagjai azonban azért is felülreprezentáltak az első száz nap híraktivitásában, mert az éremszerző versenyt megelőző előfutamok is nagy arányban növelték a sportolók megjelenésszámát. Az éremszerzést követő száz nap folyamán már egyenlőbbek a feltételek a 2016-os nyári olimpia érmeseinek szereplésével összehasonlítva. Ezt a rangsort Hosszú Katinka toronymagasan vezeti 8122 megjelenésével, őt Kozák Danuta (3458) és Szász Emese (2725) követi.

A médiavisszhang alakulása minden éremszerzés esetében hasonló utat járt be: a verseny és az azt követő két nap folyamán jelent meg a sportolókkal kapcsolatos hírek 21 százaléka, míg az éremszerzés előtti és utáni tíz-tíz nap során a megjelenések 53 százaléka.

Az olimpiai játékok tehát hozzávetőlegesen 9–11-szeres médiaaktivitást eredményeznek a sportolók számára. Hasonló tendenciák állapíthatók meg a sportolók reklámegyenértékét (AVE-érték) vizsgálva, amely azt mutatja meg, hogy a médiaszereplések által elért publicitást mekkora reklámköltéssel lehetne egalizálni. A sportolók nagy többsége jelentős mértékben volt képes növelni AVE-értékét az éremszerzés után, csökkenés csak Cseh László, Liu Saholin Sándor és Csipes Tamara esetében következett be, akikkel szemben ezek szerint túl nagy volt a média várakozása.

A várakozásokat Szász Emesének sikerült a legjobban felülmúlnia, aki megtízszerezte reklámegyenértékét aranyat érő tusája után. Rajta kívül a legjelentősebb mértékben Imre Géza és Kenderesi Tamás tudta növelni publicitását és médiaértékét. A 19 olimpiai érmes magyar sportoló együttesen 1,925 milliárd forintos AVE-érték-növekményt könyvelhetett el az éremszerzést követően az azt megelőző száz naphoz képest. Ebből Hosszú Katinka 36, Szász Emese 14, Kozák Danuta pedig 10,8 százalékkal vette ki a részét. Az érmeket forintosítva túl nagy meglepetés nem rajzolódik ki, az egyéni aranyérmek érték a legtöbbet: átlagosan 272 millió forintos AVE-érték-növekedést hoztak.

Ezzel szemben egy főre számítva 124 millió forintos értéket jelentett egy csapatversenyben szerzett aranyérem. Az ezüst és a bronz médiaértéke már némileg ellentmondásos, ugyanis egy egyéni bronzmedál 196, míg egy szintén egyedül kivívott ezüstérem 165 millió forintos AVE-értéket eredményezett.

 

Módszertan

A vizsgálat a 2016-os riói nyári és a 2018-as phjongcshangi téli olimpiai játékok magyar érmeseit vette górcső alá – minden sportoló esetében az (első) éremszerzést megelőző és az azt követő századik napig terjedő időintervallum médiaaktivitása alapján.

 

Összességében azonban egyik sportolónknak sincs oka szégyenkeznie a médiateljesítménye alapján. Olimpiai érmeseink 59 ezer híranyagban szerepeltek a tárgyidőszak folyamán, a legtöbbet Hosszú Katinka éremszerzéseivel foglalkozott a sajtó, akivel kapcsolatban egy átlagos 18 éven felüli olvasó 54 hírt fogyasztott el a vizsgált időszakban. A második helyen Liu Shaolin Sándor szerepel ebben az összevetésben, akiről 23-szor hallott egy átlagos olvasó, Kozák Danuta esetében pedig 19,5-et tesz ki ez az érték, de a legkisebb publicitással rendelkező Somfai Péterrel is legalább háromszor találkozott a médiában egy átlagos magyar.

Összeállította: Szalay Balázs

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom