Kövess minket!

Marketing

Mennyit ér egy okos hír?

Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. városmarketing-kutatásának keretében vizsgálta az okosvárosprojektek médiaképét, olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy mennyire hatékony a városok kommunikációja, hogyan tematizálja a sajtó az okosváros-fejlesztéseket, és mi jut el ezekből a nagyközönséghez.

Egy átlagos magyar felnőtt három darab ilyen jellegű hírrel találkozhatott az év folyamán, az okosvárosprogramok közbeszédbe való beágyazottsága tehát ma még meglehetősen limitált.

Az okosvárosprojektek összes megjelenésének reklámegyenértéke 220 millió forintot tett ki, ami szintén relatíve alacsony értéknek tekinthető. Mindezt az is bizonyítja, hogy a médiában kissé egysíkú az okosváros-fejlesztések ábrázolása, a Carlos Moreno által kategorizált három alappillér – a társadalmi integráció, a környezeti fenntarthatóság, valamint a technológiai forradalom – közül csak az utóbbival összefüggő témáknak van markánsabb hírértékük.

A megjelenések 57 százalékában felülreprezentált a technológiával kapcsolatos fogalmak befolyása, és 42-42 százalékuk kötötte az okosvárosokat az innovációhoz, illetőleg a digitalizációhoz. Ennél mérsékeltebb ugyanakkor azon cikkek száma, melyek a fenntarthatósággal, a környezettudatossággal, az egészséggel, az oktatással, az életminőséggel vagy a közbiztonsággal kötötte össze a fejlesztéseket.

A 20 leggyakoribb kifejezés és előfordulási arányuk az okosváros témájú hírekben:

Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy a mért adatok mennyiben tükrözik a valóságot, hogy a valóságban is ezen fogalmak köré csoportosulnak-e az okosváros-fejlesztések, vagy csupán a média napirendjén torzul el a kép, és ezen kifejezések társításával sokkal könnyebb átlépni a sajtó ingerküszöbét. Az mindenesetre megállapítható, hogy a projektek médiaképe rendkívül pozitív megítélésű: a megjelenések 72 százalékában volt azonosítható pozitív attitűd.

A konkrét ügyek közül 220 megjelenéssel kiemelkedett a zalaegerszegi járműipari tesztpálya terve, ahol az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére és tesztelésére lesz lehetőség. Szintén jelentősebb nyilvánosságot generált a Digitális Jólét Program 2.0, amellyel kapcsolatban főleg a nethasználat áfájának csökkenéséről és az ingyenes WiFi-szolgáltatás kiépüléséről írt a sajtó. Novemberben a Telekom okosmegoldások-központjának budapesti létrehozása eredményezett magas híraktivitást. Városmarketing-szempontból hatékonynak bizonyult továbbá a Budapest okosváros jövőképe című dokumentum elfogadása, a Dagály-projekt infrastrukturális fejlesztése.

Okosváros témában leggyakrabban említett magyar városok megjelenésszáma:

Szintén érdemi híraktivitást eredményezett a debreceni villamosokon elérhető ingyenes WiFi-szolgáltatás, a tatai okosváros-fejlesztési program indítása, a Smart City Nyíregyháza című fórum megnyitása Rómában és a miskolci CNG-buszokon bevezetett ingyenes WiFi. Ezen fő témák mentén a magyar városok közül Budapest generálta a legtöbb megjelenést (565-öt) az okosvárosprojektekhez kapcsolódó kommunikáció révén, de 290 megjelenésével Zalaegerszeg médiaképében is jelentős szerepet játszott az okosváros-koncepció, amit Miskolc és Debrecen 108, illetve 99 megjelenéssel követett.

Ez a cikk a Médiapiac 2018. január-februári számában jelent meg. Az új számunk a hazai sorozatgyártást helyezte fókuszba. Számos exkluzív és tartalmas beszélgetést talál majd a lapunkban, a címlapinterjúnk pedig Majka Majoros Péterrel készült.

 

A Médiapiac kapható ezeken a standokon, illetve előfizethető ezen az oldalon.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom