Kövess minket!

Marketing

Megnyitja kapuit a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark

Megkezdi működését a 3,7 milliárd forintos támogatással megvalósult Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark az ózdi kohászati művek területén lévő Fúvógépházban.

Dr. Hoppál Péter, a Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta: a kulturális infrastruktúrafejlesztés a jövő műveltségébe való befektetés, egyben a méltán elismert magyar film népszerűsítésének eszköze is. Mivel a magyar film egy olyan területe a magyar kultúrának, amelyben évtizedes hagyományai vannak a jó minőségnek és sikernek, fontosnak tartjuk, hogy méltó helyén kezeljük és méltó helyén kerüljön a köztudatba. A két újonnan átadott intézmény működésére a kormány évi 250 millió forintot biztosít.

Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) főigazgatója elmondta, hogy a Digitális Erőműben helyet kaptak kiállítások, melyeket folyamatosan fejlesztenek, de a földszint rendezvényközpontként is működik, az emeleten pedig oktatási központot, tantermeket és stúdiókat rendeztek be.

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark célja nem „csak” a magyar filmtörténet kulturális javainak megőrzése, hanem azok élményszerű bemutatása is. A MaNDA koncepciója szerint – miközben több ezer archív filmtekercs biztonságos tárolására nyílik lehetőség –, a kialakított kiállítóterek lehetővé teszik a látogatóknak, hogy magyar, lengyel, cseh és szlovák filmtörténeti művekkel ne csak nézőként ismerkedhessenek meg, hanem akár szereplőként is. A látogatók közreműködésével felvett jelenetet a vizitáció végén digitális formában meg is kaphatják, illetve közzétehetik az interneten — ismertette Lovas Lajos. Hozzátette, hogy az ínyencek megismerkedhetnek a filmművészet „képzőművészeti oldalhajtásával” is. A kiállításon ugyanis megtekinthető jó néhány eredeti személyre/színészre szabott jelmezterv, illusztráció.

A főigazgató elmondta, hogy a munkanélküliséggel erősen sújtott Ózdon eddig közel húsz főt vettek fel a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark üzemeltetésére, de van még betöltetlen pozíció, ezért továbbra is várják a környéken élő munkavállalók jelentkezését.

 

A kiállítás 7 méter magas és 100 méter hosszú gépházában/csarnokában sikerült kihasználni a helyiség adottságait: az épület stúdióként is funkcionál, így épített díszletek, egy tank, valamint egy vasúti kocsit is kényelmesen elfért benne. Ezeket a látogatók saját kisfilmjük forgatásánál díszletelemként használhatnak. Kialakítottak egy drótkötélpályát is, amely az első emeleti szintről indul és a csarnok hosszában fut végig egy zöld háttér előtt, aminek a helyére valós háttér illeszthető a greenbox technikával. A kamera egy robotkarra rögzítve követi a lecsúszó útját.

 

A térség országgyűlési képviselője, Riz Gábor elmondta, hogy a két intézmény indulásának, mint turisztikai attrakció bekapcsolása a két nagy turisztikai desztináció, a Bükki- és az Aggteleki Nemzeti Park kínálati csomagjába (Szilvásvárad 18 km, Aggtelek pedig 28 km) közvetlenül is hasznot hajt majd Ózdnak. További közvetlen hozadék, hogy a MaNDA a hazai duális képzés rendszerébe bekapcsolódva hozzá tud járulni a térség közép- és felsőfokú képzett munkaerővel történő ellátásához, elsősorban a vizuális kultúra területén. A Miskolci Egyetem, mint együttműködő partner, — a közösségi főiskola rendszerén keresztül — szervesen be fog kapcsolódni ebbe a folyamatba. További közvetett haszon, hogy az itt megforduló látogatók az intézmény közvetlen környezetében lévő vendéglátóhelyeken költhetnek, illetve igénybe vehetik a város szállásait. Az intézményben tanuló diákok pedig fontos közösségteremtő tényezővé válhatnak a jövő Ózdja szempontjából.

A projektek az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósultak meg.

 

Megújult a MandaDB

A MaNDA adatbázisának célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele – a szerzői jogi kereteknek megfelelően. Az adatbázis lehetővé teszi a digitalizált magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség kereshetőségét, rendszerezését egy nyilvános online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Az adatbázis betekintést nyújt intézményi partnerei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne beazonosítható.

Az adatbázis tartalmát a szerződött közgyűjteményi, illetve civil szervezetek töltik fel, saját hatáskörben eldöntött, de a MaNDA-val egyeztetett munkatervek alapján. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait, az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. A nyilvános online gyűjtemény magyarországi múzeumoktól, könyvtáraktól, levéltáraktól, magángyűjteményektől, civil szervezetektől, kulturális- és oktatási profilú intézményektől és egyházi gyűjteményektől több mint 350 ezer rekordot és több mint ötmillió metaadatot tartalmaz.

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik – így egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, s így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.

„A használat során felmerült igényeket vettük figyelembe az új rendszer kialakításánál. Ilyenek például, hogy míg korábban a csak a cím és a leírás mezőkben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt lehetőség van már leltári/regisztrációs számra való keresésre is. Továbbá újdonság, hogy most már a rekordok is megjeleníthetők intézményi bontásban. Elkészült a site akadálymentesített változata is, és a kor tendenciáinak megfelelően reszponzív designt kapott a weboldal” — mondta el Lovas Lajos.

Dr. Hoppál Péter elmondta, hogy ugyan a felhasználói igények alapvetően nem változtak az elmúlt néhány év alatt, viszont újra reneszánszát éli az a felismerés, hogy a kultúrát egyfajta termékként kell „eladni” a felhasználónak. Az adatbázis, minél nagyobb, annál inkább hasonlít egy lexikonhoz. Tény, hogy gyakorlatilag ma már senki sem olvas, használ lexikont. Talán csak az ismeretterjesztő művek szerzői, a kutatók, ritkábban a diákok. A mi feladatunk, hogy kihasználva a továbbfejlesztett adatbázis technikai lehetőségeit, magunk kínáljunk értékes és érdekes tartalmakat. Ilyen például a virtuális kiállítás az új oldalon — tette hozzá az államtitkár.

A MaNDA a kulturális javak digitalizációs folyamatában betöltött nemzeti aggregátori tevékenysége során a begyűjtött metaadatokat és digitalizált kulturális javakat szabványos Dublin Core alapú European Data Model (EDM) struktúrában tárolja. Ezzel a MaNDA adatbázisa – a kulturális örökségek digitalizálása terén – illeszkedik a kormány által meghirdetett Digitális Jólét Programba. Az aggregációs tevékenység egyik fontos célja e tartalmaknak az európai digitális könyvtár, az Europeana adatbázisaiba, szolgáltatásaiba való továbbítása. Ennek a feladatnak a megoldásaként a MaNDA a nemzetközi információcsere gyakorlatában létező szabványos, automatizált adatgyűjtési megoldást használ, amely az Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) protokollon alapul.

A MaNDA a rendszer kialakításakor szorosan együttműködött partnerintézményeivel, az ő tapasztalataik és véleményeik is beépítésre kerültek a fejlesztésbe.

 

Marketing

Már várják a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatait

A pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók.

Közzétéve:

Idén immár tizedik alkalommal hirdették meg a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatát, amely most egy hosszabb pályázati időszakot ölel fel, mert ez a díj is csatlakozik a Magyar Marketing Szövetség februári díjátadó gálaestjéhez, így

a pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet versenyére. 

A hazai és határon túli települési, városi és vármegyei önkormányzatok, térségek, társulások, szakmai és civil szervezetek, vállalkozások egyaránt elnyerhetik az elismerést a városuk, településük, illetve térségük érdekében 2023. augusztus 1. és 2024. december 31. között megvalósított marketingtevékenységükkel. Ezúttal a négy klasszikus kategóriában lehet nevezni, úgymint

  • marketingkommunikációs megoldások, programok, projektek,
  • márka- és identitásépítés marketingje,
  • rendezvény-esemény szervezése és marketingtámogatása,
  • konkrét fejlesztési projektek marketingprogramjai, kampányai.

A hosszú pályázati időszakra tekintettel a zsűri öthetente értesíti a pályázókat, hogy projektükkel elnyerték-e a „szakmai minősítést”, s melyik pályázattal mennyivel nőtt a gyémántjaik száma.

Az ünnepélyes díjátadó – ahol A városmarketing fővárosa, A városmarketing nagykövete, A kisvárosi első, A marketingaktív megye nagydíjak is átadásra kerülnek – 2025. február 6-án Budapesten, a Marketing TRENDFÓRUM rendezvényen, a Városfejlesztő marketing című konferenciaszekció kíséretében, az Év honlapja és a Marketing Diamond díjakkal együtt lesz.

A legjobb városfejlesztést, városépítést támogató marketingprojektek, s mellette a vármegyei identitást, a vármegyék fejlesztését, népszerűsítését célul tűző legjobb marketingaktivitások különdíjban részesülnek.

Piskóti István, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatója, a díj egyik alapítója, egyben a zsűri elnöke hangsúlyozza, hogy az egyre népszerűbb, az egyre több kiváló marketingmegoldást felmutató verseny jól mutatja a marketingtevékenység szerepének felértékelődését, annak sokszínűségét, erősödő szakmaiságát a területek, települések fejlesztésében, ismertsége, elismertsége építésében.

További részletek és pályázatbenyújtás a www.varosmarketingdij.hu oldalon.

Tovább olvasom

Marketing

Hat magyar véleményvezérrel szemben indított eljárásokat a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal tavaly novemberben online ellenőrzést tartott a magyar influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintésére.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden az MTI-vel.

Kiemelték,

a GVH 2023 novemberében online ellenőrzést (sweepet) tartott a magyar influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintésére, amelyben 28 magyar véleményvezért vizsgált különböző közösségi platformokon (Instagram, YouTube, Facebook, TikTok).

A GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20 százaléka tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, 54 százaléka általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig, míg a véleményvezérek mintegy negyede soha, vagy csak nagyon ritkán tesz közzé bárminemű tájékoztatást. A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH.

A tájékoztatás szerint a gyorselemzés tapasztalatai, az észlelt valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatok miatt

a versenyfelügyeleti eljárások Dancsó Pétert („Videómánia”), Forstner Csengét, Fördős Zoltánt („Fördős Zé”), Halmi Bencét, Kása Rolandot („Rolix”), Strenner Antalt („Whisper Ton”) érinti.

A GVH közölte, az influenszerek mellett a valószínűsíthető közreműködői szerep miatt több reklámügynökséget, megrendelőt, hirdető vállalkozást is eljárás alá vontak.

A hatóság hangsúlyozta, a versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárásokban érintett személyek, vállalkozások jogsértést követtek el. Az eljárás a tények és a felelősség tisztázására, a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

A GVH közleményében – egyebek közt – a véleményvezérek figyelmébe ajánlja a 2022 végén frissített influenszer marketing tájékoztatót, amely gyakorlat-központúan, pozitív és negatív példák szemléltetésével mutatja be, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak. A GVH podcast csatornáján elérhető beszélgetésben is hasznos tanácsokat kapnak a vállalkozások, véleményvezérek arról, hogyan tudnak jogszerűen reklámozni a közösségi média felületeken.

Tovább olvasom

Marketing

Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség

A szakma meghatározó szervezete május 15-én, a budapesti Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú elnökséget választottak.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség új elnöksége, fotó: MMSZ

A vezető testület tagjai elkötelezettek a szövetség eddigi sikeres programjainak kivitelezésén túl, a jövőben tervezett edukációs és szakmai utánpótlással kapcsolatos, valamint a marketing üzlettámogató funkcióján túlmutató, a szakma társadalmi hasznosságát hirdető projektek megvalósítása mellett is. 

A Magyar Marketing Szövetség ma az egyik legaktívabb szakmai szervezet, hiszen évi közel 20 projektjén keresztül, többezer szakembert, üzleti szereplőt szólít meg. „Szövetségünk első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezzük, ennek érdekében kiemelten fontos a szakmai identitásunk erősítése is, mert csak erre alapozva tudjuk a marketinget a legmagasabb szinten képviselni az adott szervezeteken, illetve vállalkozásokon belül” – vallja az MMSZ-t immár 11 éve irányító elnök, Hinora Ferenc (Positive Adamsky). „Hisszük, hogy a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.”

Célkitűzései mentén a szövetség széleskörű szakmai, edukációs, orientációs, közösségi, társadalmi, valamint technológiai célokra és kihívásokra reflektáló projektek mentén fogja össze és képviseli a szakma teljes közösségén túl, egyre inkább az üzleti szereplőket is.

„A MMSZ a jövőben két markáns területen tervezi tovább erősíteni jelenlétét. Az egyik terület az edukáció, amelyen átfogó és specifikus tudást nyújtó képzésekkel kíván egész évben jelen lenni. A másik terület pedig a szakmai utánpótlás nevelése, amely érdekében a szervezet utánpótlásprogramot hirdet MMSZ Youth Program néven”

– emeli ki a szövetség elnöke. A szervezet fontos céljának tekinti továbbá azt is, hogy olyan értékteremtő ügyekhez kapcsolódó, motiváló programokat is megvalósítson, amelyben testet tud ölteni a marketing üzlettámogató funkciókon túlmutató társadalmi hasznossága is. 

A fenti célok megvalósításához támogató tagság és a projekteket irányítani képes elnökség szükséges. Az MMSZ május 15-én a Haris Parkban szervezte éves közgyűlését, amely keretében megújult Elnökséget választott a szövetség tagsága. A tisztújítás eredményeként a korábbinál bővebb, immár 18 tagot számláló elnökség irányítja majd a szervezet munkáját, amelynek valamennyi tagja vállalásokat fogalmazott meg, amelyek konkrét projekteket, illetve programokat támogatnak. 

A tisztújítást követően az MMSZ elnökségi tagjai a következők: Balogh Barbara (Velux), Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Bonyhádi Gábor (BP Digital), Bódi Krisztina (Marketing Art), Fülöp Gábor (Provident), Harcsa Beáta (Bonafarm), Kovács András Péter (Yettel), Ludvig Orsolya (Libri-Bookline), Metykó Tibor (Euronics), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Pantl Péter (MOL Group), Dr. Papp-Váry Árpád (BGE),Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Sütő Ágnes (Magyar Bankszövetség), Szalkai Réka (Mastercard), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja). 

A szövetség irányító szervének tevékenységét továbbra is Hinora Ferenc vezeti, akinek az elnöki megbízatása jövőre jár majd le. Alelnököket az alapszabály értelmében, az elnök előterjesztésére az új elnökség első, júniusi ülésén választja a szervezet. 

A tagság egyöntetű támogatásával, a legalább 20 éves elnökségi munkájuk elismeréseként örökös tiszteletbeli elnökségi tag megtisztelő cím viselésére jogosult Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja).  

A szavazás eredményeként az etikai bizottság tagjai Balázs Ildikó (Auchan), Dr. Fazekas Ildikó (ÖRT) és Jákó Eszter (MOL Group), a felügyelő bizottság tagjai pedig Dr. Neuberger Ákos (Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda), Turgonyi Szabolcs (MBH), valamint Vas Zoltán (A4C Marketing) lettek.

Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke úgy látja, hogy az új elnökség rendelkezik azzal a szaktudással, elkötelezettséggel, tenni akarással, valamint kapcsolati tőkével, amely hozzájárul a szervezet céljaihoz illeszkedő projektek és programok magas szintű megvalósításához. A szövetség elnöke büszke arra, hogy az MMSZ egyre bővülő szakmai közössége, valamint az elnökség tagjai között olyan meghatározó szereplők találhatóak, akik egy-egy kiemelt kezdeményezést, ügyet védnökként is aktívan felkarolnak, támogatnak.

Tovább olvasom