Kövess minket!

Marketing

Médiás jövőbenéző

A Telenor harmadik Jövőkutató Szimpóziuma a mobiltechnológia és a fogyasztói igények változásainak médiára gyakorolt hatását vizsgálta, médiapiaci csúcsvezetők részvételével.

Christopher Laska vezérigazgató a cég fejlesztéseinek négy irányát hangsúlyozta: zene, videó, vásárlás, pénzügyek. A területtől függetlenül fontos, hogy a felhasználót a kommunikáció és a felfedezés élménye érdekli, nem törődik a technológiával: az legyen könnyen használható és kipróbálásra ösztönző, ugyanis az első akadálynál el fog tőle fordulni, nem lesz hajlandó erőfeszítéseket tenni a megértésére. A technológiahasználatban a céges zsargonban Smartie-nak nevezett, jól felkészült ügyfélszolgálati munkatársak szerepe kiemelkedő. Egyébként is az ügyfélkapcsolatot tartják a győzelem kulcsának: a kiszolgálás hatására válhat ugyanis egy felhasználó a márkát ajánló rajongóvá.

A jövő már itt van

A mobilzene jövőjéről Piotr Kabaj, a Warner Music kelet-európai régiójának elnöke beszélt. Kiemelte, hogy a digitális zenekereskedelemnek köszönhetően – a korábbi csökkenő trenddel szemben – 2010 óta stagnál a zenei iparág bevétele. Tavaly az összes jövedelem 34%-a digitális értékesítésből, 51% fizikai hordozók eladásából származott, a fennmaradó részt az egyéb terjesztés jogdíja tette ki. A digitális értékesítésen belül csökken a letöltés és növekszik a streaming aránya. 2013-ban az 5,9 Mrd dolláros digitális piacból 1,1 Mrd származott streamingből. A világszerte elérhető mintegy 450 ilyen szolgáltatásnak jelenleg mintegy 28 millió fizető ügyfele van. (A növekedés ütemét jól szemlélteti, hogy 2012-ben még csak 10 millióan voltak.) A letöltés-streaming, illetve a teljes album-kislemez vásárlások tekintetében igen jelentősek a regionális különbségek: Kanada például „letöltős”, Dél-Korea pedig „kislemezes” ország. A szakember a zene jövőjét egyértelműen az okostelefonokban látja, ahogy az eszközelterjedtség mellett az adatátvitel, így a streamelt zene minősége is javul. (A legdinamikusabb növekedést Dél-Amerika mutatja a mobilzene terén, ott 2010-13 között évi átlag 124% volt a bővülés, szemben a globális 28%-os átlaggal.) Megfejtendő kérdés még a gépkocsiban történő zenehallgatás: wifi hiányában ezen a téren a távközlési és a streaming szolgáltatók együttműködése mozdíthatja előre az ügyet.

Bartosz Witak, a Viacom Kelet-Közép-Európáért és Izraelért felelős vezetője a televíziózás jövőjét ecsetelte. A nehézséget abban látta, hogy egyrészt a fogyasztói megkérdezések nem képesek feltárni a fogyasztók valós igényeit, ugyanakkor a cégek gondolkodása továbbra is a profitot termelő, meglévő üzleti kereteik között mozog. A kulcsot az eszközellátottság növekedésében és az – úgy disztribúció, mint tartalomelőállítás tekintetében – soha nem látott mértékű konvergenciában látja. A lineáris televíziózás továbbra is dominál, de vele párhuzamosan él az időeltolásos tévézés, a letöltések, a VoD. Ez kihívást fog jelenteni a hagyományos programming és reklámblokk-tervezés számára is. Globális átlagban 7,7 képernyő jut egy háztartásra, mégis közösségi élmény tudott maradni a televízió – legfeljebb most a közösségi médiában tárgyalják meg a műsorban látottakat. (Egy kutatás szerint a tévénézők 51%-a legalább heti rendszerességgel beszélget az éppen nézett műsorról.) A Viacom szempontjából egyszerű a képlet: ha a jogdíjakban meg tudnak állapodni, ők bárhová képesek eljuttatni a műsort. A lehetőségek bővülése szerintük nem zéró összegű játszma: több média- és több tartalomfogyasztást jelent.

Takács Zoltán, a Telenor digitális marketingért felelős vezérigazgató-helyettese szerint a 2020-as fogyasztónak az egyszerűség (kézenfekvő használat), a személyre szabottság és a bevonódás lehetősége adja majd el a szolgáltatást – szemben a távközlési szolgáltatók hagyományos, tömegtermék-alapú modelljével. Házon belül a Mastercard Mobile-t és a Mobiltárcát, a Deezer zeneszolgáltatást, valamint a MyTV (online, mobil és catch-up) televíziós megoldást emelte ki, mint a ma early adopterei és a jövő fogyasztói számára adott válaszokat.

Kerekasztal

A rendezvényt záró kerekasztal-beszélgetésen Christopher Laska és Bartosz Witak mellett Simon Zsolt (TV2), Dirk Gerkens (RTL Klub), és John Rossiter (Sony Pictures Television Networks, Közép-Európa) ültek le megvitatni a mobillal és médiával kapcsolatos kérdéseket. A legtöbb tartalom a legtöbb platformon a cél, de csak ha működő üzleti modell áll mögötte – hangzott el a felütésben. Simon Zsolt óvatosságra intett: szerinte még mindig a lineáris televízió és az azon futó reklámok jelentik a legfontosabb bevételi forrást, az egyéb platformokra nincs kidolgozott modell. Személy szerint az OTT-t tekinti a következő potenciális lépésnek. John Rossiter a zeneipar válságát példaként hozva arra figyelmeztetett, hogy innováció hiányában veszélybe kerülhet az iparág: a mobilt nem fenyegetésként, hanem lehetőségként kell kezelni. Erre példaként a MyTV-n is látható AXN csatornát hozta fel. Bartosz Witak szerint még mindig teremthető új érték, ha megértjük, és célcsoportokra szabva, jó minőségben kiszolgáljuk a piac tartalomfogyasztási igényeit. Christopher Laska a cége megkülönböztető jegyét abban látja, hogy a szórakoztatóipar részeként kezdték definiálni magukat: a MyTV még mindig csak egy niche szolgáltatás, de ez lesz a jövő.

Arra a kérdésre, hogy a magyar piac fejlettségben mikor fogja utolérni a nagyokat, Dirk Gerkens azzal válaszolt: sok szempontból – okostelefon-eladások, csatornakínálat, HD-adások… – már most is fejlettnek számít, egyedül a nagy nemzetközi játékosok hiányoznak, de amint lesz szabad menedzsment-kapacitásuk, ők is be fognak lépni erre a piacra. Simon Zsolt szerint a jogdíjak rendszere még túl komoly korlátokat állít, ezért a közeljövő mobiltévéje a helyi gyártású tartalmakról szólhat. Christopher Laska a magyar piacon található sok kreatív alkotót és a relatíve erős versenyt tekintve ideális tesztpiacnak tartja hazánkat. Bartosz Witak ezzel egyetért, mondván, egyedül a monetizálásra alkalmas piacméret hiányzik. A Sony vezetője ehhez még hozzáteszi, hogy a talpon maradás az adott gazdasági és versenykörülmények, valamint a helyi jellemzők (például a kalózkodás elterjedtsége) miatt kifejezetten kemény munkát igényel. Dirk Gerkens úgy véli, a technológiai fejlődést meg lehet próbálni lelassítani, de nem érdemes, ezért a maga részéről örül a triple play beruházásoknak, és a tartalmi után a platform-innovációknak. Ezzel szemben Simon Zsolt ismét figyelmeztet, hogy az izgalmas technológiákkal egyelőre nem lehet túl sok pénzt keresni. Ő inkább arra keresné a választ, hogyan lehet megszólítani a televíziótól elforduló csoportokat a meglévő üzlet kannibalizálása nélkül.

Ezt követően felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet az értéklánc többi elemével, például a tartalom előállítóival. Dirk Gerkens szerint számukra a több platform több terjesztési lehetőséget és több potenciális nézőt jelent, amit például a sportközvetítések területén jól ki is aknáznak. Bartosz Witak szerint a piac óriásai a készpénzállományukkal bármilyen területet dominálhatnak, és ez elég ijesztő lehetőség. John Rossiter szerint az új csatornák rá tudnak erősíteni egy tartalom sikerére, mint ehogy ez például a Netflix és a Breaking Bad esetében történt. Simon Zsolt a párhuzamos tartalomelőállítás trendjét hangsúlyozta – a The Voice esetében például a licensz is előírta az exkluzív netes tartalom készítését. Christopher Laska szerint a nagyobb verseny több lehetőséget jelent a kis szereplőknek, erre Dirk Gerkens példaként hozza, hogy olyan dolgok is megjelenhetnek, amelyek a nagy televíziók hagyományos modelljében nem mentek volna át a szűrőn – mint például a House of Cards. A Telenor egyébként továbbra is az elosztói szerep mellett teszi le a voksát, a tartalomgyártásba nem kíván belépni.

A kerekasztal utolsó kérdése: a fogyasztók a jövőben inkább a tartalmat vagy a márkát fogják követni? Dirk Gerkens szerint nincs erős márkahűség, a legfontosabb a tartalom, és ezt követi a value for money platform (mint pl. a Netflix). Simon Zsolt szerint a márka a legjobb promóció a tartalom számára, de onnantól már a saját lábán kell megállnia. Egyébként a tartalom-platform integrációban hisz. John Rossiter szerint a tartalmad a márkád. Dirk Gerkens kiemeli még, hogy ez a piac sem különleges a tekintetben, hogy az emberek nem szívesen fizetnek. A trendeket viszont ígéretesnek tartja: ha jó szolgáltatást nyújtunk megfizethető áron, akkor lesz kereslet, és a tömegektől származó sok kis bevételre életképes üzlet alapozható.

ZTE mini mobilprojektor a rendezvényt kísérő tech-show-ról (Simon Zsoltnak is tetszett)

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom