Kövess minket!

Marketing

Médiapiac Konferencia LIVE

Sokan vagyunk/leszünk itt idén is, de aki nem tudott eljönni a Médiapiac Konferenciára, az itt követheti élőben az eseményeket!

KEZDÜNK!


Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója az első előadónk, aki a jó sztorikról beszél, elsősorban televíziós szempontból.

  • A tévés piac fragmentálódik, az internet kihívást jelent, de a tévénézés nem csökkent.
  • A számok azt mutatják, hogy a fiatalok, amennyiben nekik való műsort kínálunk, igenis leülnek a képernyő elé.
  • Egyébként nem a magyarok a legnagyobb tévénézők a környéken, a románok előttünk vannak, ha messzebbre megyünk, az amerikaiak méginkább előttük.
  • A “trash műsorok” meglepő módon igen magas vásárlóerejű közönséget vonzanank.
  • A Barátok közt, a VV6 vagy az Éjjel-Nappal Budapest ugyanúgy történetmesélés, csak más csomagolásban.
  • A fiataloknak másképp kell történetet mesélni, mint régen, az Éjjel-Nappal Budapest egy 21. századi Barátok közt, nincs amúgy különbség.
  • Az elmúlt tíz év a vetélkedőké volt, de a jövő valószínűleg nem. Nem tudni, mi lesz a next big thing. Valószínűleg a nagy tévéken egyre ekevesebb külföldi sorozat és film lesz, inkább kisebb tévékre költöznek.
  • A netes nézettség magas az olyan műsoroknál, mint a VV6, de ez még mindig elmarad a tévétől. Ettől még kell a neten lépni, lásd: applikáció.
  • A sokcsatornás világban is megmarad a nagy csatornák szerepe.
  • Saját gyártású tartalmak szerepe nő, a kisebb tévéken is.
  • A reality marad, ez a 21. század egyik legérdekesebb műfaja.

 

Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a színpadon. Az előadás címe “Jó reggelt!”

  • Hogyan viselkedtünk az elmúlt 5-10 évben? Lekövettük a trendeket, mindig csak igazodtunk. Fogyasztóhoz, megbízóhoz, kormányzathoz, gazdasághoz.
  • Proaktívnak kell lenni a lekövetés helyett, ehhez EGYÜTTgondolkodás kell.
  • Párbeszéd a kormányzati szereplőkkel, a fogyasztó edukálása, az iparág újrapozicionálása – ezekre van szükség.
  • Visszaidézi azt az MRSZ-PwC kutatást, ami nagyon jól beépült a közbeszédbe: 10 forint reklámbefektetés 47 forintnyi pénzt mozgat meg a magyar gazdaságban. Több ilyenre van szükség.
  • Saját pozicionálás: “a suszter cipője” ,ezen változtatni kell.
  • A digitális növekedése révén nő a reklámtorta, de ebben egy fontos elem: a növekedést főleg a nemzetközi szereplők adják. Az MRSZ szeretné segíteni a hazai tartalomszolgáltatók fejlődését.
  • A kormányzattal, hatóságokkal való kommunikációban előre kell lépni, konkrét tanulmányokkal, programokkal, e téren eddig elég passzív volt a szakma. A GVH-val már kötöttek együttműködést, ebben edukációs elem.
  • MAKSZ: tenderútmutató. Ezzel foglalkoznia kellene a márkatulajdonosi és a médiaoldalnak is, ez nem ügynökségi belügy. Hasonló fontos kérdés: jogdíjak pl.
  • A fogyasztókat edukálni: kicsit, mint a kés-villa használat gyerekkorban. Van még teendő. A fogyasztónak meg kell mutatni, miért hasznos a reklám, mire jó neki.

KEREKASZTAL – terítéken a cigánykérdés, ami nagy eséllyel Magyarország legégetőbb megoldandó kérdése. Varró Szilvia moderátor beszélget Bódis Krisztával, Bogdán Lászlóval, Lakatos Bélával és Pusztay Andrással.

  • Bódis Kriszta:a mindenkori kormányzat projektszemlélete nem oldja meg a kérdést, “terepen” lehet megoldani, folyamatos munkával.
  • Bogdán László: végig többeszám első személyben beszél arról, hogy “ami lakatot lehetett levertünk, ami állat lehetett, megütöttünk”. A kérdés: “Mit teszünk azért, hogy ne csak távolról látsszunk embernek? Mindenki dolgozik Cserdiben. Nincs semmi ingyen.”
  • Lakatos Béla, Ács polgármestere romaként került egy olyan település élére, amelyet 90 százalékban magyaroknak laknak. A “titka”: dolgozom, és az emberek ismernek. Ez a többség vs. cigány kérdés nem magyar specifikum,régiós probléma. A média felelőssége: vagy “díszcigányokat” mutogatnak, vagy olyanokat akiket (állítólag) diszkrimináció élt. Pedig rengeteg jó program és rengeteg önfeláldozó ember dolgozik a cigány-magyar ügyön.
  • Pusztay András, az Index ügyvezetője. Az Index rengeteget foglalkozik a cigánykérdéssel és nagyon okosan. A média felelőssége szerint az öncenzúra, hogy aszisztálnak a “látványpékséghez”. A médiának a problémamegoldásra kellene fókuszálnia, az internet ebben pláne segítséget tud adni, akár real-time.

Mi lehet a megoldás?

  • Bogdán László: pozitív diszkrimináció megszüntetése, cigány önkormányzatok felszámolása
  • Lakatos Béla: a sikeres roma értelmiségiek menjenek vissza a szülőhelyükre, ne Budapestre és a nagyvárosokba csoportosuljanak; a roma nők erejének, befolyásának a munkába állítása.
  • Pusztay András: az értelmiség fejezze be a “bohóckodást”. “Belvárosi lakásokban teóriákat gyártunk.”
  • Bódis Kriszta: kevesebb látványpékség, több terepmunka és valódi kíváncsiság. Az adományok jóindulatú gesztusok, de értelmetlenek, visszahelyeznek az áldozatszerepbe. Az önkéntes munka sokkal hatékonyabb, így tudnak ők terepen lenni.

 

Tóth Tamással (Opten) folytatjuk, a magyar gazdaság számaival.

  • 600 ezer vállalkozás van, 400 ezer egyéni vállalkozó, ez túl sok a tízmillió lakosra
  • 1,7 millió tulajdonos, cégvezető…
  • Évi 15 százalékos cégfluktuáció, ez is nagyon sok.
  • Az új szereplők 80 százaléka kötődik korábbi cégekhez.
  • Nagyon egészségtelen ez a szerkezet.

       

      Galambos Márton moderálja a cégvezetői kerekasztalt, amely a Menedzserek Országos Szövetségével együttműködésben valósult meg.

      • Szabó György (Sanoma): “mi csináljuk az országot” (mi=piaci szereplők). Nem függhetnek a cégek a politikától, a politika tegye a maga dolgát, a cégek meg teszik a magukét.
      • Pozvai Zsolt (Develor): a cégvezetői, állampolgári én nem választható szét. “Egy normális országban az állam olyan, mint egy jól működő vállalat.” Értékrend-problémák, gazdasági potenciál problémák Magyarországon, külföld kiszámíthatóbb.
      • Salamon Károly (MKB Általános Biztosító): nem csupán a pénzügyi szektornak nehéz, általában a szolgáltató szektornak, a kormányzat mindig ehhez nyúl, más a pozíciója, mint a termelő vállalatoknak. Mindig a GDP-ről beszélünk, de van egy másik fontos mutató, ami a boldogságunkról, az elégedettségünkről szól. Abban rosszul állunk.
      • Kővágó-Laky Andrea (Ford):Nem kizárólag az ő érdemük, hogy a Ford harmadik regionális központja ide jött, de kellett ehhez részükről stabilitás, magabiztosság. Magyarország imázsán kellene javítani, mert e téren rosszul teljesítünk. A FutureBrands listáján 118-ból 65. Magyarország az imázsát tekintve.
      • Szirmák Botond (Provident): Szerinte fontos, hogy a cég a legjobb munkahely lett tavaly, mert ha jól bánnak a munkavállalóikkal, az jelent valamit. Változott a Provident megítélése az utóbbi években.
      • Szabó György szerint a cégeknek, cégvezetőknek el kell érniük, hogy megkerülhetetlenné váljanak, párbeszéd részesei legyenek, politikával, társadalmi kérdésekben. A bizalom hiánycikk.
      • Pozvai Zsolt: Probléma, hogy nincs párbeszéd kormány és piacok között. Bízik benne, hogy ez változhat, nem működhet semmi és senki burokban. A vita, a véleményütköztetés jó.

       

      Jön a délelőttöt záró médiavezetői kerekasztal, Iglódi Csaba vezetése mellett. A jelenről:

      • Szabó Miklós (PLT) a jelenről: nagyon jól alakultak az első negyedév számai, mind a hirdetési bevételeket, mind a példányszámot tekintve.
      • Simon Zsolt (TV2): a TV2 elégedett, nőttek. Csodálkozott, hogy csökkent tavaly a tévés reklámpiac.
      • Mihók Attila (Ringier): nekik ez a negyedév normális volt, tavaly a harmadik negyedév volt olyan erősségű, hogy “kapkodta a fejét”, de bővebbet majd az átalakulások után lehet tudni.
      • Lukács Csaba (Atmedia): folytatódik a tévés piac fragmentációja.
      • Szelei Szilárd (JCDecaux): fura, megosztott szegmens az outdoor. A növekedést új hirdetői szegmensek megjelenésén túl a digitális lehetőségek bővülése hajthatja.
      • Turi Árpád (ClassFM): A rádiós piac tavaly konszolidálódott, rendbe tették a mérést, megalakult a RAME. Imászjavulás.
      • Vaszily Miklós (Origo): Csodálkozik a többiek optimizmusának mértékén, persze ő is derűlátó a számokat látva. Amennyire az ember levegőt kap a nemzetközi digitális konkurensek mellett.

      Optimizmus oka?

      • Simon Zsolt: elértük az alját, innen lehet feljebb menni. Tévés piac: nő a fogyasztás, ezért érdemes többet költeni médiában, ennek lecsapódása főleg a tévénél, ezt az is támogatja, hogy a tévés árak “a béka segge alatt” vannak. A kis hirdetőknek is kinyílt a tévés piac.
      • Szelei Szilárd: a fogyasztás növekedésnek indult, ez erősíti a reklámpénzek növekedését. Ez persze még nem ad okot hurráoptimizmusra, stabilitást viszont ad a piacnak. A kkv-k megjelenése (OTC mellett) a közterületnek is hoz új bevételeket.Kínálatiból keresleti piac lett, az árak felfelé mennek.
      • Szabó Miklós: náluk is megjelentek a mikrovállalkozások, kis helyi cégek hirdetőként.

      Jövő?

      • Lukács Csaba: speciális a helyzetük, mert nincs saját médiájuk, lévén sales house. Folyamatosan bővül a szereplők száma a tévés piacon, ez nekik most növekedési forrás. Emellett a szociodemográfiai változásokkal kell valamit kezdeni. Nekik a legizgalmasabb ugyanakkor a TV és az online találkozása, pl. VoD, ezek új hirdetési lehetőségeket jelentenek.
      • Turi Árpád: Középtávon komoly változás várható technológiai értemben a rádiós piacon. Az online tartalom előretörésével kell valamit kezdeni, ez érezhető a megbeszéléseken, az elvárásokból.
      • Simon Zsolt: 18-59-es átállás. VoD, több képernyős fogyasztás támogatása, tartalmak kikonvergálása más eszközökre.
      • Szabó Miklós: értékesítési csatornák, termékeken belüli értékesítői verseny növelése + takarékosság az út.
      • Vaszily Miklós: felhasználói szám megőrzése, mivel ebből lesz bevétel; többféle bevételi forrás; termékfejlesztések. 2014Q2: e-kereskedelmi megoldással lépnek piacra, ettől sokat remélnek. sűrű fillérért (kis hirdetők) ők is lehajolnak. Még komoly tartalékok vannak.
      • Szelei Szilárd: új CRM-et készítettek, hogy jobban tudják az ügyfeleket célozni, kiszolgálni. A városiasodás az outdoornak kedvez, mivel városi médiatípus. Légiközlekedés duplázódása szintén nekik kedvez. Digitalizáció, mobillal való összekötés (NFC) a jövő.
      • Mihók Attila: Az egysíkú stratégia nem működik, ha minden pénzt egy területre raknak fel, az időnként zsákutcába vezet. Így folyamatosan építik a különböző területeket. Amint lezajlik a Ringier-Axel Springer fúzió és szétválás, a teljes menedzsmentet megtartja, a felhalmozódott tudás miatt. Egy csomó minden nem valósítható meg egyedül, jó együttműködések kellenek.

       

      EBÉD, A PROGRAM INNEN TÖBB HELYSZÍNEN FOLYTATÓDIK, A SZEKCIÓBESZÁMOLÓKKAL KÉSŐBB JELENTKEZÜNK.

                  Marketing

                  Ronaldónak már 300 millió Instagram-követője van

                  Elérte a 300 milliót az ötszörös aranylabdás labdarúgó követőinek a száma.

                  Közzétéve:

                  Pixabay

                  A részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon szereplő portugál válogatott sztárja lett az első ember, aki ezt a határt elérte.

                  A Juventus támadója, aki nemzeti válogatottjával az a magyarokat is felvonultató négyesben szerepel, az F csoport keddi meccsén a Puskás Arénában kétszer is eredményes tudott lenni Gulácsiék ellen. Ezzel 11 találatos lett a kontinensviadalok történetében, így egyedüli gólrekorderré lépett elő a labdarúgó Európa-bajnokságokon. A 36 éves játékos az örökrangsorban a francia Michel Platini elé került, aki kilenc gólt szerzett – igaz, egyetlen kontinensviadalon tette ezt, 1984-ben, míg Ronaldónak a mostani már az ötödik Eb-je.

                  Borítókép: Ronaldo

                  Tovább olvasom

                  Marketing

                  Június végéig lehet jelentkezni a Budapest Design Weekre

                  Október 8. és 17. között immár tizennyolcadik alkalommal, hibrid formában valósul meg a rendezvény.

                  Közzétéve:

                  Borítókép: A tavalyi rendezvény egyik helyszíne, fotó: Facebook / Budapest Design Week

                  A tervezett program vázlatos leírását a “Budapest Design Week jelentkezés” tárggyal, emailen keresztül várják a szervezők a designhet@designhet.hu címre – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

                  A részvételre jogosultakat a Magyar Formatervezési Tanács tagjaiból álló szakmai grémium választja ki.

                  A zsűri az újszerűség, az exkluzivitás, az egyediség, a kreativitás, a relevancia és a szakmai minőség szempontjait veszi figyelembe,

                  és ezek alapján választja ki azokat a jelentkezőket, akiknek a programja szerepelhet a 2021-es Budapest Design Weeken. A szervezők a zsűrizés során kiemelten előnyben részesítik a kifejezetten online formátumokra (pl. élő bejelentkezés, webinar) kifejlesztett programokat. Fontos feltétel, hogy a csatlakozni kívánó programnak a Budapest Design Week időtartama alatt kell megvalósulnia – olvasható a tájékoztatóban.

                  Mint írják,

                  a rendezvénysorozat központi témája a New Standards lesz.

                  Ebben az évben a Budapest Design Week több olyan jelenséget, inspiratív esettanulmányt és megoldási lehetőséget fog bemutatni a dizájn friss területeiről, amely működőképes és hathatós válaszokat tud adni a vírusjárvány utáni társadalom aktuális kérdéseire.

                  “A Budapest Design Week lényege a sokszínűség – ennek létrejöttében pedig fontos szerepet játszanak azok a dizájnstúdiók, üzletek, galériák, múzeumok, intézmények, amelyek saját programjaikkal, saját helyszíneikkel csatlakoznak a rendezvényhez” – idézi a tájékoztató Osvárt Juditot, a Budapest Design Week kurátorát.

                  Kapcsolódásuk révén nemcsak a műfaji változatosságot tudják biztosítani, de azt is be tudják mutatni a látogatóknak, hogy a dizájn a közvetlen környezetünk számos pontján, karnyújtásnyira elérhető – emelte ki a kurátor.

                  Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács (MFT) elnöke a tájékoztató szerint azt mondta: a jelenlegi helyzet kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőt emberközpontúbbá, emberléptékűbbé tegyük, ebben a folyamatban pedig kiemelkedően fontos szerep jut a kreatívipari ágazatoknak és szakembereknek.

                  “Emellett fontos, hogy segítséget nyújtsunk a hazai kreatívipari szereplőknek. A Budapest Design Week az egyik legjobb lehetőség arra, hogy felületet adjunk, segítsünk az ágazatnak”

                  – tette hozzá.

                  A részletes pályázati felhívás ide kattintva érhető el.

                  Tovább olvasom

                  Marketing

                  Megkezdte a kedvezménykuponok kiküldését az eMAG

                  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai nyomán született hasonló kötelezettségvállalások a versenyhatóság szerint előnyösek a fogyasztóknak és a jogérvényesítés szempontjából is fontosak.

                  Közzétéve:

                  Borítókép: eMag-csomagautomata Oroszlányban, fotó: MTI/MTVA/Jászai Csaba

                  A GVH még májusban közölte, hogy 200 millió forintos bírságot szabott ki, és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit. A hivatal 2014 júliusáig visszamenőleg vizsgálta az eMAG webáruház több száz kampányát érintő akciótartási gyakorlatát, amelyről megállapította, hogy tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

                  A GVH mostani közleménye szerint

                  az eMAG által kiküldött kedvezménykupon fél évig használható fel, és 3000 forintos engedményt biztosít 10 000 forint feletti vásárlásból minden fogyasztónak, akik az elmúlt egy évben az eMAG platformján vásároltak.

                  A kupont minden jogosult e-mail üzenetben kapja meg.

                  A cégcsoport a 2021 májusában lezárult versenyfelügyeleti eljárásban tette a fogyasztók jóvátételére vonatkozó önkéntes vállalásait, amelyeket a GVH bírságcsökkentő tényezőként vett figyelembe.

                  Az utóbbi időben a versenyhivatali bírság kiszabása mellett vagy helyett kiemelten figyelembe vette, ha egy cég önkéntesen vállalta, hogy orvosolja a felmerülő versenyaggályokat és kompenzálja a fogyasztókat. Tavaly a rekordösszegű, 8,4 milliárd forint kiszabott versenyfelügyeleti bírság mellett a GVH versenytanácsa által elfogadott, közvetlenül a fogyasztóknál hasznosuló jóvátétel értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot.

                  Hasonlóan előnyös lehet a fogyasztók és a közérdek szempontjából, ha a versenyhatóság jogsértés megállapítása mellett bírságcsökkentéssel ismeri el a cégek önkéntes jóvátételi vállalásait, mint az eMAG esetében.

                  A közlemény szerint a kötelezettségvállalások rugalmasan képesek lezárni az eljárásokat, hiszen általában nem követi őket hosszas bírósági jogvita. A döntés ilyenkor iránymutatást adhat a többi piaci szereplő számára is. Emellett további előnye, hogy olyan területre is kiterjedhet, amelyet a versenyhivatal egyébként nem tudna kikényszeríteni – ilyen például az eMAG vállalásai a magyar vállalkozások külpiaci terjeszkedésének elősegítésére a cégcsoport külföldi platformjain.

                  A közleményben Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke elmondta, a hivatal 2020-ban az ügyeinek 20 százalékában fogadott el vállalásokat a cégek részéről, és zárta le eljárásait jogsértés kimondása nélkül.

                  Tovább olvasom