Kövess minket!

Marketing

Médiapiac Konferencia 2013: csökkent és átrendeződött a reklámköltés

Tavalyhoz hasonlóan idén is a Médiapiac 2013 Konferencián mutatta be a friss reklámköltési adatok az MRSZ. Íme, a számok és a trendek.

Tovább csökkent a reklámpiac

Mint az várható volt, csökkent tavalyhoz képest a hazai reklámköltés, amelyen nem lehet csodálkozni, tekintettel a magyar gazdaság helyzetére és a csökkenő fogyasztásra. Ám a csökkenés mellett fontos kiemelni az átrendeződést és az izgalmas, helyenként előremutató trendeket is, mondta el Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke bevezetőjében.

A reklámköltés-kutatást idéntől nem Skriba Judit, hanem Hivatal Péter, a Metropol vezérigazgatója, egyben az MRSZ elnökségi tagja fogja össze projektvezetőként. Mint elmondta: a módszertan változott, ráadásul a tavalyi adatokat is visszakorrigálták, így a számok – az előző évekhez hasonlóan – nem vethetőek össze egy az egyben.

Az MRSZ becsléseken és önbevalláson alapuló összesítése szerint közel 3 százalékos visszaesést produkált a reklámpiac, amely tavaly kicsivel meghaladta a net-net 174 milliárd forintot. (Bár ez a csökkenés valószínűleg némileg alulbecsült, mivel a rádió növekedése jelentős mértékben a mérés kibővítésének tudható be.) Látható, hogy az internet a jelentős bővülésnek köszönhetően immár a harmadik legerősebb médium, miközben a stagnáló direkt marketing szegmens a negyedik helyre futott be. A tévé még mindig őrzi első helyét.

11 százalékos esés a tévés piacon

Kovács Krisztián, a MEME elnöke a televíziós költésekről elmondta: a televíziós piac – nem meglepetésként – ismét csökkent, és immár 50 milliárd alá került. A 48,723 milliárdos net-net bevétel 11 százalékos csökkenésnek felel meg 2011-hez képest. Érdekes a megoszlás: a non-szpot bevételek egyszerre zuhantak nagyot 2008-ról 2009-re, majd nőni kezdtek. Emögött a válságra adott konzervatív hirdetői reakciók állnak, amelyek a jól megszokott szpotok felé irányították a költéseket – ezt még korábban, a MEME sajtótájékoztatóján részletezte.

A számok tanúsága szerint még mindig a szpotbevételek messze a fontosabbak: ezek teszik ki a teljes költés 92 százalékát. Tavaly így több mint 45 milliárd jutott szpotokra, míg a non-szpot költés 3,698 milliárdot tett ki. Ez utóbbi szelet azonban legalább nőni tudott, igaz, mindössze 3 százalékkal. Ebben a termékelhelyezés engedélyezése is szerepet játszhat, bár a szakemberek korábbi nyilatkozatai szerint inkább költésátrendeződést, mint új pénzeket hozott a piacra.

A földi sugárzású csatornák bevétel-csökkenése sem új jelenség. Tavaly 35,285 milliárd jutott erre a szegmensre. Új tendencia viszont, hogy 2012-ben a nem-földi csatornáknak is kevesebb pénz jutott, összesen 13,438 milliárd forint. Nem változott viszont a költésen belüli arány 2011-hez képest: továbbra is 28% jut a nem földi csatornákra, miközben ezek a nézettségi tortából már 49 százalékot hasítottak ki 2012-ben (18-49, teljes nap).

 

10 százalék körül csökkent a print piac

A sajtó felmérése különösen nehéz, hiszen kb. 3000 címet kellene vizsgálni, ezt nyilván kiegészítik a különböző szakértői becslések, egyéb csatornák – mondta el Kovács Tibor, az MLE elnöke. A print reklámbevétel tavaly 37,316 milliárd forintot tett ki, ami 10,4 százalékos csökkenést jelent 2011-hez képest. Ehhez további kb. 66 milliárd forint jön, amely terjesztési bevételként jelentkezik a lapkiadóknál.

A print reklámbevételek legjelentősebb szeletét a napilapok szerezték meg. Ezeket a női lapok, illetve az önkormányzati kiadványok követik. A top 5+1 bevételt elérő lapcsoport a reklámbevételek 91 százalékáttudhatja magáénak. Ezek a napilapok (33%), a női lapok (19%), az önkormányzati és ingyenes lapok (17%), a gazdasági és közéleti magazinok (9%), B2B lapok (6%), a program és tévé magazinok (6%).

Az önkormányzati szegmens azért is érdekes, mert 6 milliárd körüli összeget mozgat meg, ám mégis nagyon kevés kutatói információ áll rendelkezésre róla. Szintén érdekes módszertani kérdés, hogy mennyit adnak az online piacból a kiadók (amelyek immár csak nagy szűkítéssel nevezhetőek print cégeknek). Az MLE elnöke célnak jelölte meg, hogy erről még árnyaltabb adatokkal jelentkezzen a jövőben. (Novák Péter később jelezte, ebben szívesen együttműködnek az MLE-vel.)

 

18 százalékkal bővült a digitális piac

Nincs nagy meglepetés, kezdte Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. A korábbi trendek folytatódtak, a digitális piac bővült. A korábbi bejelentés szerint a net (tehát nem az MRSZ-összesítésben szereplő net-net!) költés 14 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy 4,5 milliárd forinttal több áramlott az online piacra, mint 2011-ben.

A net-net költésadatokat tekintve a bővülés 18 százalékos, és ez alapján a digitális piac immár 23 százalékot hasít ki a reklámtortából (ha a direkt marketing benne van, kb. 18 százalékot), ami megfelel a nemzetközi trendeknek. A két növekedési ráta közötti eltérés jelentős mértékben a nagy nemzetközi szereplőkből ered, amelyek esetében a net és a net-net különbsége nem értelmezhető, illetve ezek nem adják ki az adataikat sem, így becsülni kell.

Fontos, hogy egyre kevésbé érdemes online piacról, vagy internetről beszélni, inkább a digitális piac megjelölés pontos, mivel egyre inkább jön fel a mobil. A jövőben további erősödés várható, és nemsokára 30% körül alakulhat a digitális részaránya a reklámtortán belül.

 

Stagnáló direktmarketing-piac

A direkt marketinget érintő adatokat Vámos-Hegyi Attila, a DIMSZ elnöke mutatta be. Mint elmondta, a szegmens egésze stagnált, 2011-hez hasonlóan 30 milliárd körül alakult. Az átrendeződés ugyanakkor követi a nemzetközi trendeket: jön fel a mobilmarketing. A mobil adatok között egyébként nem szerepel a mobil display, hogy ne legyen átfedés az IAB adataival.

Miközben a digitális eszköztár erősödik, a legnagyobb szeletet még mindig a hagyományos csatornák adják, így a címzetlen közlemények produkálták a legnagyobb részarányt. A hagyományos csatornák esetében egyébként a közvetlen megbízások a jellemzőek, ügynökségeket a cégek inkább az interaktív eszközök esetében vesznek igénybe. Miközben egyébként nem változott a költés, a projektek száma nőtt.

Ami a direkt marketinggel foglalkozó cégek kilátásait illeti: a szegmens egészére vonatkozóan alapvetően optimisták a várakozások. Ennél is nagyobb arányban, mintegy kétharmadban várnak növekedést a válaszadók saját cégükre vonatkozóan. A DIMSZ elnöke szerint – a maga kis “mini kutatása” azt mutatja – a nagy cégek inkább stagnálásra számítanak, míg a kisebbek esetében változékony a kép.

Módszertani fejlemény, hogy most fut egy kvalitatív kutatás, amely a nemzetközi direkt marketing szövetségek adataival összevethetővé teszi a hazai piaci információkat. Ennek eredményei májusban lehetnek meg.

 

Megújulna a közterületi piac

Megújulásra van szükség a közterületi piacon, és annak képviseletében is, ezen irányba történtek változások az MKMSZ nemrégiben zajlott közgyűlésén – mondta el a frissen megválasztott elnök, Szelei Szilárd, az Epamedia vezére. Mellette egyébként Hantosi Bálint (Ipsos) lett társelnök.

A közterületi eszközöket egyben kezelnék, ez médiatervezési szempontból is logikus, mondta el Szelei Szilárd. Így változik a szövetség neve is, utalva az out-of-home szegmensre, amely jóval szélesebb, mint a klasszikus közterület. A jövőben együttműködnek az MRSZ érintett tagozataival is, ilyen az Ambient és a Digital Signage.

Hantosi Bálint elmondta, nincs becslés a számokban, a 17 adatszolgáltató adatai alapján közel 1 milliárddal, azaz 6 százalékkal csökkent a szegmens bevétele. A szakember szerint ettől még nem pesszimisták, mert “lehetett volna ez rosszabb is”.

A 14 milliárdon belül az óriásplakát és a citylight részaránya nőtt, az egyéb csökkent. Ez főképp a szabályozói környezet változásainak tudható be. A közlekedési törvény a városon kívüli egyedi és óriásplakátokat és a kandelábereken elhelyezett eszközöket tiltotta meg. Ennek a szegmensnek a buktájából ered a majd egymilliárdos csökkenés. Éppen az ad okot az optimizmusra, tette hozzá, hogy ezek nem piaci tényezők, tehát nem a piac dőlt be. A csökkenés másik oka a nem megfelelő minőségű, gazdaságtalan táblák bontása, ami megint nem azért okoz csökkenést, mert a hirdetők elpártoltak volna.

Szelei Szilárd hozzátette: az ambient adatok becslésen alapulnak, ezt nem akarták összemosni az Ernst & Young által gyűjtött, összesített adatokkal. Jövőre változás lesz e téren, közös számokkal állnak elő. Az ambient szegmensnek egyébként nincsen könnyű dolga ebben a gazdasági helyzetben, mindta el.

 

Rendbe teszi magát a rádió

Összefogott a rádiós piac, ami jelentős előrelépést jelent, kezdte Turi Árpád, a ClassFM vezére, és a sok év után végre tavaly ősszel megalakult RAME rádiós egyesület elnöke. Kiírták a rádiós közönségmérési tendert is, áprilisban lesznek meg az első adatok.

Ami a számokat illeti: a rádiós szegmensre tavaly 6,817 milliárd forint jutott, szemben a 2011-ben kimutatott 4,618 milliárddal, ami elviekben jelentős növekedés lenne, ugyanakkor az adatok nem összevethetőek. Most először ugyanis a HEROE révén 99 helyi rádió lépett be a felmérésbe, és ettől függetlenül is jelentősen átalakult a piac (pl. eltűnt a NeoFM).

A szakember egyébként a fentiek nyomán optimizmusát fejezte ki, szerinte az összefogás, a mérés rendbetétele végre pozitív változásokat hozhatnak a rádiós piacnak.

 

Részletes adatok a kapcsolt dokumentumban!

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom