Kövess minket!

Marketing

Magyarország idén is dobogós a régió reklámpiacán

Bár egy helyet rontott, de a teljes média- és reklámköltés 14%-os növekedése és a hazai online szegmens töretlen bővülése idén is dobogós helyre repítette Magyarországot a közép-kelet-európai országok reklámpiaci rangsorában.

A weCAN ügynökséghálózat felmérése szerint Közép-Kelet-Európa országaiban egy év alatt 9,9-ről 11 milliárd euróra nőtt az összesített reklámköltés, miközben még határozottabbá váltak az évek óta jellemző reklámpiaci trendek. Bár a TV-s költések régiós átlagban még stabilan tartják magukat – kiszakítva a legnagyobb, 44%-os szeletet a reklámtortából –, eközben az online reklámozási formák lényegében felemésztik a nyomtatott sajtó piacát.

A térség 14 országának összesített reklámtortájában két év alatt 13%-ot zsugorodott, így tavaly a költéseknek már csak 12%-át szerezték meg a papíralapú újságok. Eközben a reklámbüdzsék 29%-át az online és mobil felületeken keresztül költötték el a hirdetők. A közterületi és rádiós szegmensek – az előző évhez hasonlóan – stagnálnak, a teljes reklámpiacnak csupán 9, illetve 6%-át voltak képesek megszerezni.

Az összesített régiós adatokhoz képest Magyarországon még mindig relatíve erősnek mondható a nyomtatott sajtó a maga 17 %-os piacrészesedésével (vs. 12% régió). Ellenben jelentősen, 37 %-ra emelkedett az online súlya (vs. 29% régió). Az online tehát – a tévét immár Magyarországon is a második éve megelőzve – úgy tűnik, a legnépszerűbb hirdetési felületet, eszközrendszert és a legjobban differenciálható célcsoportokat kínálja. Kis szépséghiba, hogy a hazai online költés jelentős része nem marad itthon: a hirdetők évről évre büdzséjük egyre nagyobb hányadát, immár több mint 50%-át nemzetközi hálózatoknál, elsősorban a Facebooknál és a Google-nél költik el.

A hazai médiapiac egyik legfeltűnőbb sajátossága a többi országgal összehasonlítva, hogy a régióban csak nálunk került fel az állam a top 10 reklámköltők listájára: a Miniszterelnöki Hivatal tavaly egyenesen a második legnagyobb hirdető volt a Telekom után.

Az előző évi weCAN Rankinggel összehasonítva a térség reklámpiacának legnagyobb győztesei Oroszország és Ukrajna, illetve Csehország lettek. Míg a régió keleti országai csak kismértékű gazdasági növekedést könyvelhettek el, reklámpiacaik annál nagyobbat híztak: az orosz reklámköltés 11%-kal, míg az ukrán nem kevesebb, mint 27%-kal emelkedett tavaly. Ezek után nem meglepő, hogy a gazdaságok összteljesítményén belül a reklámpiacok súlyát mérni hivatott weCAN rangsorban Ukrajna öt, míg Oroszország három helyet lépett előre és szerezte meg a 4. illetve a 8. helyet. A weCAN rangsor első felében – a tavalyi évhez hasonlóan – a fejlett digitális piaccal rendelkező visegrádi, és az erős tévépiaccal büszkélkedő balkáni országok szerepelnek. Így a weCAN Ranking élére idén – négy pozíciót javítva – a digitális költésben verhetetlen Csehország, a második helyre pedig Lengyelország került, a tavalyról egy helyet rontó, s így a lista 3. helyére visszaeső Magyarországot alig megelőzve. A rangsor végén továbbra is a balti államokat, valamint Romániát találjuk.

A régió digitális költéseinek egyre magasabb százaléka kerül egyre kevesebb szereplőhöz. A legnépszerűbb közösségi oldalak – a Facebook, a YouTube, az Instagram vagy a SnapChat – azonban nem csak portál jellegű online médiumok elől veszik el a levegőt, hanem – ahol még léteznek – a helyi közösségi oldalaktól is. Mindez különösen Oroszországban szembetűnő, ahol a kezdetektől fogva piacvezető, és ma is messze a legtöbb felhasználóval rendelkező Vkontakte egyre több globális közösségi platformmal kénytelen versenyezni.

A közösségi hálók jelentőségét egyébként nehéz lenne túlbecsülni: a fiatal korosztályok és immár a legfontosabb kereskedelmi célcsoportok is egyre nagyobb arányban ezeken a felületeken keresztül érhetők el a leghatékonyabban. A social média és a keresők piaci jelentőségét kiválóan érzékelteti, hogy ma az internetes portálok tartalmainak több mint 90%-a keresőkön, tematikus listaoldalakon vagy közösségi platformok hírfolyamán és megosztásain keresztül jut el a felhasználókhoz. A hagyományos online szerkesztőségek pedig maguk is kénytelenek ezeket a felületeket egyre aktívabban használni, hogy portál-tartalmaikhoz kellő olvasottságot generáljanak.

A CANnual Report összesített adatai alapján Közép-Európa legnépszerűbb három nagy közösségi médiumának mindegyike növelni tudta felhasználói táborát az elmúlt egy évben: a Facebook felhasználók száma jellemzően 3-5%-kal, az Instagramé 5-10% százalékkal emelkedett, míg a YouTube szinte kivétel nélkül minden országban 10%-kal növelte felhasználóinak számát.

A kiadványban megtalálható weCAN közösségi média rangsort – mely minden ország legnépszerűbb közösségi platformjának elterjedtségét vizsgálja a 14 év feletti lakosságára vonatkoztatva – Magyarország vezeti 63%-os Facebook penetrációval, megelőzve Lettországot és Észtországot.

A CANnual Report több szakmai elemzést és tanulmányt is közöl, amelyekből kiderül, hogy az online reklámköltések növekedésével összefüggésben erősödnek a nem hagyományos reklámozási formák, amelyek elsősorban a tartalommarketing eszköztárából merítenek. A tendencia mögött részben a közösségi médiumok térnyerése, és használati jellegük megváltozása áll: a kezdetben inkább kapcsolati hálóként induló platformok napjainkra elsődleges tartalommegosztókká váltak. Ezzel párhuzamosan az online felhasználók tömegesen kezdtek el használni olyan eszközöket – például okostelefonokat –, amelyekkel könnyen és gyorsan lehet jó minőségű tartalmak, képet, videót előállítani és egyből meg is osztani.

A folyamat eredményeként jelentős mennyiségű új felhasználói tartalom születik és válik széles tömegek számára azonnal elérhetővé. A legérdekesebb tartalmakat terjesztő felhasználók pedig olyan influencerekké nőtték ki magukat, akik ma már Magyarországon is akár több százezer saját rajongót képesek elérni, nap mint nap, sajátos hangvételű, egyedi stílusú webvideók, vlogok vagy Instagram-posztok segítségével. Nem véletlen, hogy egyre több márka ismeri fel az influencer marketing és más tartalommarketing- megoldások jelentőségét. Régiónkban ezen a területen az üdítőital, a szórakoztató elektronikai és a telekommunikációs piac szereplői a legaktívabbak, így reklámköltéseik egyre nagyobb hányadát költik tartalomra és annak meghirdetésére a közösségi felületeken.

A közösségi média dominanciája és az okos eszközök magas elterjedtsége ráadásul egymást erősítő tényezők, hiszen használatuk Magyarországon is azonos célcsoportban, az átlagnál minden újra fogékonyabb 14-25 éves fiatal felnőtt korosztályban a legjellemzőbb. Ők azok, aki néhány éven belül a legfontosabb vásárlóerőt jelentik majd a márkák számára – és jellemzően már ma sem a tévéreklámokból tájékozódnak. Ez a felnövő, és évről évre egyre nagyobb vásárlóerővel rendelkező réteg – a maga egészen új összetételű médiafogyasztási szokásaival – gyökeres változásokat eredményez majd a következő évek reklámköltéseinek összetételében.

Marketing

Június végéig lehet jelentkezni a Budapest Design Weekre

Október 8. és 17. között immár tizennyolcadik alkalommal, hibrid formában valósul meg a rendezvény.

Közzétéve:

Borítókép: A tavalyi rendezvény egyik helyszíne, fotó: Facebook / Budapest Design Week

A tervezett program vázlatos leírását a “Budapest Design Week jelentkezés” tárggyal, emailen keresztül várják a szervezők a designhet@designhet.hu címre – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A részvételre jogosultakat a Magyar Formatervezési Tanács tagjaiból álló szakmai grémium választja ki.

A zsűri az újszerűség, az exkluzivitás, az egyediség, a kreativitás, a relevancia és a szakmai minőség szempontjait veszi figyelembe,

és ezek alapján választja ki azokat a jelentkezőket, akiknek a programja szerepelhet a 2021-es Budapest Design Weeken. A szervezők a zsűrizés során kiemelten előnyben részesítik a kifejezetten online formátumokra (pl. élő bejelentkezés, webinar) kifejlesztett programokat. Fontos feltétel, hogy a csatlakozni kívánó programnak a Budapest Design Week időtartama alatt kell megvalósulnia – olvasható a tájékoztatóban.

Mint írják,

a rendezvénysorozat központi témája a New Standards lesz.

Ebben az évben a Budapest Design Week több olyan jelenséget, inspiratív esettanulmányt és megoldási lehetőséget fog bemutatni a dizájn friss területeiről, amely működőképes és hathatós válaszokat tud adni a vírusjárvány utáni társadalom aktuális kérdéseire.

“A Budapest Design Week lényege a sokszínűség – ennek létrejöttében pedig fontos szerepet játszanak azok a dizájnstúdiók, üzletek, galériák, múzeumok, intézmények, amelyek saját programjaikkal, saját helyszíneikkel csatlakoznak a rendezvényhez” – idézi a tájékoztató Osvárt Juditot, a Budapest Design Week kurátorát.

Kapcsolódásuk révén nemcsak a műfaji változatosságot tudják biztosítani, de azt is be tudják mutatni a látogatóknak, hogy a dizájn a közvetlen környezetünk számos pontján, karnyújtásnyira elérhető – emelte ki a kurátor.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács (MFT) elnöke a tájékoztató szerint azt mondta: a jelenlegi helyzet kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőt emberközpontúbbá, emberléptékűbbé tegyük, ebben a folyamatban pedig kiemelkedően fontos szerep jut a kreatívipari ágazatoknak és szakembereknek.

“Emellett fontos, hogy segítséget nyújtsunk a hazai kreatívipari szereplőknek. A Budapest Design Week az egyik legjobb lehetőség arra, hogy felületet adjunk, segítsünk az ágazatnak”

– tette hozzá.

A részletes pályázati felhívás ide kattintva érhető el.

Tovább olvasom

Marketing

Megkezdte a kedvezménykuponok kiküldését az eMAG

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai nyomán született hasonló kötelezettségvállalások a versenyhatóság szerint előnyösek a fogyasztóknak és a jogérvényesítés szempontjából is fontosak.

Közzétéve:

Borítókép: eMag-csomagautomata Oroszlányban, fotó: MTI/MTVA/Jászai Csaba

A GVH még májusban közölte, hogy 200 millió forintos bírságot szabott ki, és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit. A hivatal 2014 júliusáig visszamenőleg vizsgálta az eMAG webáruház több száz kampányát érintő akciótartási gyakorlatát, amelyről megállapította, hogy tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

A GVH mostani közleménye szerint

az eMAG által kiküldött kedvezménykupon fél évig használható fel, és 3000 forintos engedményt biztosít 10 000 forint feletti vásárlásból minden fogyasztónak, akik az elmúlt egy évben az eMAG platformján vásároltak.

A kupont minden jogosult e-mail üzenetben kapja meg.

A cégcsoport a 2021 májusában lezárult versenyfelügyeleti eljárásban tette a fogyasztók jóvátételére vonatkozó önkéntes vállalásait, amelyeket a GVH bírságcsökkentő tényezőként vett figyelembe.

Az utóbbi időben a versenyhivatali bírság kiszabása mellett vagy helyett kiemelten figyelembe vette, ha egy cég önkéntesen vállalta, hogy orvosolja a felmerülő versenyaggályokat és kompenzálja a fogyasztókat. Tavaly a rekordösszegű, 8,4 milliárd forint kiszabott versenyfelügyeleti bírság mellett a GVH versenytanácsa által elfogadott, közvetlenül a fogyasztóknál hasznosuló jóvátétel értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot.

Hasonlóan előnyös lehet a fogyasztók és a közérdek szempontjából, ha a versenyhatóság jogsértés megállapítása mellett bírságcsökkentéssel ismeri el a cégek önkéntes jóvátételi vállalásait, mint az eMAG esetében.

A közlemény szerint a kötelezettségvállalások rugalmasan képesek lezárni az eljárásokat, hiszen általában nem követi őket hosszas bírósági jogvita. A döntés ilyenkor iránymutatást adhat a többi piaci szereplő számára is. Emellett további előnye, hogy olyan területre is kiterjedhet, amelyet a versenyhivatal egyébként nem tudna kikényszeríteni – ilyen például az eMAG vállalásai a magyar vállalkozások külpiaci terjeszkedésének elősegítésére a cégcsoport külföldi platformjain.

A közleményben Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke elmondta, a hivatal 2020-ban az ügyeinek 20 százalékában fogadott el vállalásokat a cégek részéről, és zárta le eljárásait jogsértés kimondása nélkül.

Tovább olvasom

Marketing

Magyar kullancsriasztót is díjaztak a rangos dizájnversenyen

A Tickless Run ultrahangos kullancsriasztója mellett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) campusának fejlesztését és a Magyar Telekom Könyves Kálmán körúti székházának normarendszerét is díjazták a 2020-2021-es A Design Award & Competition megméretésen.

Közzétéve:

Az egyik díjazott cég MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a 2010-ben alapított ProtectOne startup Tickless Run névre keresztelt, kifejezetten futóknak tervezett ultrahangos kullancsriasztója letisztult dizájnjával és innovatív megoldásaival nyerte el az A’ Design Award- díját Biztonsági ruházat és egyéni védőeszközök kategóriában, amelyben először ismertek el magyar vállalkozást. A Tickless Run a környezeti és egészségügyi kihívásokra egyaránt reagál.

A tájékoztatás szerint a nemzetközi dizájnversenyen a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) két kategóriában is harmadik helyezést ért el 360 Design Budapest elnevezésű kiállítással. Az egyik kategória a belsőépítészetet és a kiállító terek dizájnját ismeri el (Interior Space and Exhibition Design), a másik pedig a rendezvényekkel foglalkozik (Event and Happening Design).

Az A’ Design Award & Competition a világ legnagyobb zsűrizett dizájnversenye, amelyet nemzetközi szinten évente szerveznek meg. A 2020-2021-es versenyből a dizájn 104 ágából, a világ 108 országából 2094 nyertes került ki. A nevezéseket egy 211 főből álló szakmai zsűri bírálta el.

Tovább olvasom