Kövess minket!

Marketing

Magyar cég nemzetközi vizeken

Hogyan tud érvényesülni egy magyar márka a nemzetközi versenytársakkal szemben, milyen tapasztalatokat szereztek az Amazonon történő értékesítéssel, és miért izgalmasabb a versenyúszók piaca, mint a wellness fürdőruháké? A jövő évtől már FINA-világversenyeken is használható úszódresszt fejlesztő Manta Swim Kft.-nél Andrusch János ügyvezető igazgatóval és Horváth Violetta brand managerrel beszélgettünk.

Hogyan született meg a Manta márka gondolata?

Cégünk 22 évig a Speedo termékek kizárólagos forgalmazója volt Magyarországon, egyúttal – Európában egyedüliként – gyártási jogokkal is rendelkezett. Amikor a Speedo nagykereskedelmét befejeztük, két évtized alatt felhalmozódott tapasztalataink alapján megalkottuk a saját úszómárkánkat. A márkanév egyébként személyes tapasztalatból született: búvárkodás közben lenyűgöztek a 4-5 méter átmérőjű manta ráják, amelyek szinte repülnek a vízben. Ezt tükrözi a Fly in the Water szlogen is.

 

A Manta márka fejlesztésének alapfilozófiája, hogy minőségben nem maradhat el a piacvezetőktől, viszont legalább 20 százalékkal olcsóbbnak kell lennie, hiszen még nincs mögötte 80 évnyi történelem.

 

Ahhoz, hogy márkáról beszéljünk, teljes kollekcióval kellett megjelennünk a piacon, az úszósapkától a papucsig. A forgalom java részét viszont mindig is a szemüveg és az úszódressz adta. Minden termékünk a vizes környezethez lett kialakítva: a beach short gyorsan szárad és a zsebében lévő lyukakon kifolyik a víz, a papucs talpán vízelvezető barázdák vannak a jobb tapadás érdekében.

Nemrég pedig Baracuda néven kifejlesztettünk egy versenydresszt férfi, női, kisfiú és kislány változatokban, amit a FINA nagyon szigorú előírásainak megfelelően gyártottunk le, és 2018. január 1-től nagy nemzetközi versenyeken is használható. Technológiában a legkorszerűbb anyagokat használja, de mivel törekedtünk arra, hogy ne a 80-150 ezer forintos dresszek sorába lépjünk be, hanem egy megfizethető terméket hozzunk létre, nem lézerhegesztett, hanem varrással készült.

A piaci szegmensek hogyan alakulnak? Laikusként a versenydresszeket inkább erődemonstrációként értékeli az ember, míg a nagyobb üzletet a hobbipiacban látja.

Szerintem a wellness-piac jóval kisebb, mert nagyon sok idős ember jár, akik a 45 éves koruk körül megvásárolt fürdőruhát hosszú évtizedekig hordják, míg a fiatalok nálunk többnyire abban a beach shortban vagy bikiniben mennek be a wellnessbe, amiben strandolni szoktak. A világban jellemzően az egyszínű, nyugodtabb színvilágú, picit többet takaró ruházat tartozik a wellness-kultúrához, de nálunk keveset költenek kifejezetten wellness-fürdőruhára.

Az úszás viszont a második legnagyobb tömegsport.

Kötelező úszásoktatás van, gyerektermékből, úszószemüvegből rengeteget eladunk. Sok senior úszó van, a vb-n meg is lepett minket, milyen tömegben úsznak idősebb korban, 40-50 évesen is versenyszerűen az emberek. A célcsoportunk egyrészt a junior korosztály, akiknek még évente kell új dresszt venni, és erre a szülőknek nincs 60-80 ezer forintjuk. Másrészt a masters korcsoport igényli a kedvezőbb árú termékeket, akiknek nincsen szponzoruk, és saját zsebből kell kigazdálkodniuk a felszerelést. A cél a FINA-dresszel is az volt, hogy egy gyerek- vagy senior úszó el tudjon vele indulni olyan versenyeken, ahol még nem a világcsúcs-részidők számítanak.

Maga a termék az itthoni gyártási alapokon épült fel. A fejlesztés is Magyarországon zajlik?

A folyamataink abszolút nemzetköziek. A fejlesztés magyar irányítással zajlik. Az adott termékhez legmegfelelőbb, klórálló alapanyagokat világszerte keressük, a gyártás Magyarországon, Európában és a Távol-Keleten történik, akár egyes részfolyamatok megosztásával. Előfordulhat, hogy a japán alapanyagot Olaszországban filmnyomják, és az összeállítás nálunk történik.

A disztribúció milyen csatornákon történik?

Kereskedelmi partnerünk a Hervis, a budapesti Swimstore-unk a legnagyobb úszó szaküzlet az országban. Emellett van egy saját üzletünk a szentendrei uszodában, egy Magyarországra szállító webshopunk, valamint a húsznál több tagból álló Swimbox-hálózatunk. Wellness-központokkal és uszodákkal állunk partneri kapcsolatban, ott alakítottunk ki értékesítési pontokat. Pop up Store-unk pedig versenyhelyszíneken értékesít.

Ezek multibrand értékesítési pontok, mint a Swimstore, vagy csak a Manta márkát képviselik?

Igyekszünk olyan úszókínálatot adni, amelyben a fontos dolgok – az Arena kivételével – egy helyen megtalálhatóak. A top versenykategóriát a Mantával nem célozzuk meg, azt tudja a Speedo, és újabb márkaként a Michael Phelps.

Külföldi jelenléte van a márkának?

Exportpartnereink vannak Romániában, Németországban, Lettországban és Litvániában, emellett a környező országokban szeretnénk erősebb pozíciókat elérni. A legfontosabb nemzetközi csatorna pedig az Amazon, ahol a londoni központtal állunk kapcsolatban.

Az Amazonnal kisebb magyar cégként milyenek a tapasztalatok? Hogyan lehet velük együttműködni, és mekkora a zaj, amiben ki kell tűnni a termékkel?

Az Amazonon nagyon nehéz kitűnni: a Google-höz hasonló hirdetési rendszert üzemeltetnek, és óriási pénzekbe kerül, ha valaki hirdetni szeretne náluk, ezért próbálunk arra törekedni, hogy a termékeinkre a tulajdonságaik alapján találjanak rá.

A kapcsolattartás sem egyszerű: óriási a szervezet, mi egy automatán keresztül beszélgetünk velük, és szinte mindig más specialistához kerülünk. Ráadásul óriási adatmennyiséget kell mozgatnunk, de örülünk a lehetőségnek, hogy egy magyar márkát értékesíthetünk náluk. A FINA-versenydresszünkkel kapcsolatban is nagyon bizakodóak vagyunk a csatornát illetően.

Ezen a piacon van néhány régi és erős márkanév, amelyet főleg a profi felhasználók között sokan ismernek. Milyen eszközökkel, kommunikációval lehet felépíteni egy új márkát?

A Speedot 1991-ben kezdtük el forgalmazni, és azt tapasztaltuk, hogy a márka ismertté tételére éves szinten több tízmillió forintot kell fordítani.

Ha nem áll rendelkezésre százmilliós nagyságrend, akkor hosszú évek szívós munkája felépíteni egy márkát.

 

A marketingeszközök közül próbáljuk a legcélzottabb, leghatékonyabb megoldásokat igénybe venni. A versenyhelyszíneken egy kamionból átalakított pop-up store-ral jelenünk meg, Balaton-átúszástól a vidéki senior versenyekig. Ez elég látványos és nehezen megkerülhető.

A magyar szinkronúszó válogatott szponzorai vagyunk két éve, a veresegyházi triatlonosokat is támogatjuk, és jelenleg is több egyesületi megkeresésünk van.

 

Azt látjuk, hogy a médiaeszközök hatékonysága folyamatosan változik, és minden eltolódik az online eszközök irányába, amelyek költséghatékonyságban is jobbak.

Leginkább Google hirdetésekkel dolgozunk, Facebook-aktivitásaink vannak, és bizonyos szakoldalakon jelenünk meg, ahol az úszók tájékozódnak. Emellett a Swimbox-partnereinkkel kötöttünk marketing-megállapodásokat. Igyekszünk ott megjelenni, ahol az úszók is jelen vannak, hogy minél pontosabban eltaláljuk őket.

 

A szakoldalakon direkt hirdetések vagy PR-megjelenések a jellemzőek?

Volt már PR-cikkünk, de ez a ritkább, inkább bannereket szoktunk elhelyezni.

Ezek működnek még?

Hiszünk bennük, de nehéz mérni, hogy pontosan honnan érkezik egy vásárló: ha átkattintott az oldalra, majd kilépett, de egy héttel később bejött az üzletbe, akkor nem tudom a bannerhez kötni.

A budapesti vizes vb-re mivel készült a márka?

Az idei budapesti vb-re egy kollekcióval készültünk, melynek tervezésénél azt vettük figyelembe, hogy a Mantát, a világbajnokságot és a fővárost gyúrjuk egybe, de úgy, hogy ne ütközzünk bele a nemzetközi szövetség szabályaiba. Így jött létre ez a különböző vizes sportágakat szimbolizáló sorozat a Manta logó felhasználásával. Minden sportág megkapta a maga piktogramját, emellett belekerült a Budapest és a 17, valamint egyes daraboknál a magyar zászló, vagy épp az érmek színei is. Az volt az elképzelésünk, hogy a fotózás is kötődjön Budapesthez. Gerillafotózást folytattunk: két napig egy kisbusszal jártuk a várost, és az előre kiválasztott helyszíneken megálltunk elkészíteni a képeket. A Parlament előtt ez különösen izgalmas volt: az őrség egy darabig figyelte az eseményeket, de végül felszólítottak minket, hogy távozzunk.

A vb kapcsán angol nyelvű keresőkampányt is indítottunk, és ha a márkaneveket beírták, egyből rátaláltak az üzletünkre. Emellett szórólapoztunk és a villamosokon hirdetéseket, a metróban padlómatricákat helyeztünk el.

A bajnokság idején a Dagály sétányon sikerült megszereznünk egy területet, ahol szinkronúszó beach-et hoztunk létre homokos parttal, nyugágyakkal. Ott a hazai és külföldi versenyzők és szurkolók jelentős része megfordult a pop-up store-ban.

A márka ismertségét méritek a célcsoporton?

Rendszeresen találkozunk sportolókkal, velük beszélgetünk a márkáról, és az a tapasztalatunk, hogy félévről félévre egyre többen ismerik a márkát. De mi magunk is elmegyünk wellness-központokba, uszodákba, és látjuk, hogy kin van Manta. Szerencsére egyre népszerűbb a márka, napról- napra többen hordják. De ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt, még hosszú évek innovatív, fáradságos és kreatív munkájára van szükség.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom