Kövess minket!

Marketing

Lufi vagy hatékony eszköz a fiatalok elérésében?

Szinte minden évben felröppen három-négy buzzword a médiapiacon, amikre konferenciákat lehet szervezni, ideig-óráig még a hirdetési kampányok menetét is megszabják. De talán egy sem volt még olyan erős, mint az influencer marketing, amely két-három éve diktálja a trendet.

Őszintén mondom, az influencereknek egy töredékét sem ismerem, nem követem őket. Nem is igazán hiszek az influencer marketingben, de az utóbbi időben egyre nagyobb volt a nyomás a cégünk európai központjából, hogy használjuk őket. Tavaly beadtam a derekam. Amikor bejelentettem a csapatomnak, éljeneztek, tapsoltak

– mesélte az egyik nagy büdzsével rendelkező cég marketingigazgatója, miképpen változtatott a stratégiáján.

Véleményével nincs egyedül. A Médiapiac által megkeresett – zömében 40 év feletti – marketingigazgatók, média- és reklámügynökségi vezetők többsége szkeptikus az influencer marketinggel kapcsolatban, ők sem tudják azonban kivonni magukat a hatása alól. De nem csak a médiás és marketinges szakembereket fertőzte meg az influencermánia.

Jó napot kívánok! Szeretnék influencer lenni. Hol lehet jelentkezni?

Ezt a kérdést az Armadillo kreatívügynökség kapta, amikor kutatást végzett a fiatalok körében, hogy ki és miért szeretne véleményvezér lenni.

Eladják magukat?

Szó se róla, a nyugati influencerek, celebek elképesztő eléréssel rendelkeznek, több tízmilliós követőtáboruk van. Ők akár a tartalmaik mellett megjelenő hirdetésekből is képesek fényűző életet élni, így érthető, hogy sokan vágynak erre a státuszra.

Ám a hazai piac kicsi, a pay-per-click alapú reklámok csak keveseknek biztosítanak komoly bevételeket. A közösségi média ugyanakkor bizonyos előírások betartása mellett lehetővé teszi a termékelhelyezést, ez pedig arra ösztökéli a YouTube, a Facebook, az Instagram hazai sztárjait, hogy „eladják magukat”.

Most már az influencerek több korszakáról beszélhetünk Magyarországon is. A blogok minálunk valamivel később virágoztak fel, mint Nyugaton, a sokkal kisebb időeltolással idehaza is megjelenő YouTube- és Facebook-vlogok esetében ugyanakkor legalább két generációt azonosíthatunk.

Az „idősebb” influencerek megtanulták, hogy a szöveges tartalmakról átterelődött a figyelem a képes anyagokra, amelyek akkor tudják megragadni a figyelmet, ha nagyon jó minőségűek. Rajtuk kívül van a huszonéves generáció, amelyik már csakis mozgóképekben kommunikál – tudtuk meg Heuthaler Orsolyától, a Café Communications digitális stratégájától.

Elérés szempontjából háromfelé lehet osztani a hazai véleményvezéreket:

  • már magyar viszonylatban is beszélhetünk az egymilliós nézettséget is elérő makro-,
  • a százezres követőbázissal rendelkező közép-,
  • és a legfeljebb tízezer körüli követőszámot felmutatni tudó mikroinfluencerekről.

Horváth Ádám, a NuHeadz Talent Management ügyvezetője szerint a magyar ágazat sok tekintetben már beérte a nemzetközi trendeket, a legtöbb esetben minőségben és kínálatban is felveszi a versenyt az amerikai vagy más külföldi piacokkal.

A gaming és a lifestyle kategória nincs elmaradásban, a humorban, a közéletben, a sportban és a tech területén azonban még vannak piaci rések

– szögezte le. Juhász Noémi, a BugTv YouTube-specialistája szerint a fejlődés ellenére a hirdetőket nem annyira a videók minősége, kivitelezése érdekli, mint inkább az influencer szerethetősége, közönségének összetétele és aktivitása. „Ajánlatkérőink többnyire csomagot szeretnének rendelni, melyben a fő kommunikációs csatorna a YouTube-videó, ezt pedig egyéb közösségimédia-felületek posztjaival, sztorijaival kívánják megtámogatni. Influencereink ezeken a felületeken a legaktívabbak, de egyre gyakoribb a csak Instagramra vonatkozó együttműködés is.”

Komfortzóna

A Star Networknél is hasonló a helyzet: ahogyan azt Farkas Dániel szakmai vezetőtől megtudtuk, a YouTube náluk is a kampányok központi csatornája, amely kiegészül egyéb felületekkel. Ezzel a metódussal a 3–30 éves korosztályt tudja a társaság a leghatékonyabban elérni, de a BugTV szakemberéhez hasonlóan ő is megemlítette, hogy számos együttműködésük valósul meg csak az Instagramon.

 

Mit esznek az influencereken?

A legnépszerűbbek a vicces tartalmak, a felhasználók háromnegyede szokott ilyeneket nézegetni közösségi oldalakon, alkalmazásokon – derül ki a Gemius Hungary tavaszi felméréséből. A válaszadók mintegy 60 százaléka kedveli a filmes-sorozatos, illetőleg a zenei megosztásokat.

A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban preferálják a tudományos és a gamermegosztásokat, mint a nők, utóbbiak pedig inkább az életmód-, divat-, a főzős, a mese-, a DIY- és a kihívásos tartalmakat szeretik.

Forrás: Gemius Hungary

Az egyes életkori csoportoknak is különbözik az ízlésük. A 10–15 évesek a többiekhez képest szignifikánsan nagyobb arányban részesítik előnyben a gamer-, a zenei, a DIY- és a kihívásos videókat, posztokat. A 16–18 évesek a márkákhoz vonzódnak jobban, mint a többi korcsoport. A legfiatalabbakon kívül a kihívásos videók még őket kötik le, az idősebb korosztályok tagjait már egyáltalán nem.

 

Heuthaler Orsolya szerint ezt a kérdést nem a csatornák vagy a véleményvezérek, hanem a kiszemelt célcsoport szempontjából ajánlatos megközelíteni, s azt érdemes vizsgálni, hogy azok, akikhez a márka el szeretne jutni, melyik platformot használják, illetve azt hogyan használják. „Ott érdemes kommunikálni, ahol jelen van az, akit el szeretnénk érni, és azon a nyelven tanácsos szólni hozzá, amely komfortos számára” – tette hozzá.

Ezt az állítást támasztja alá a Post For Rent statisztikája: a több mint 2500 egyedi ügyfélre vetítve 91 százalék Instagram-, 6 százalék Youtube-, 2 százalék Facebook- és egy százalék Twitter-megbízást kell a cégnek teljesítenie. Nem igaz tehát, hogy minden esetben a legnagyobb videómegosztó a „legkelendőbb”, a Google és a Facebook párharcából idővel feltehetően az utóbbi jön majd ki győztesen.

Vannak, akik úgy vélik, az influencer marketing még gyerekcipőben jár, mások viszont úgy gondolják, nem lesz hosszú életű. Abban azonban minden megkérdezett egyetért, hogy amíg nem derül ki a „végeredmény”, addig a márkák nem fognak lemondani erről a lehetőségről. Heuthaler Orsolya szerint a vloggereken-bloggereken keresztüli kommunikáció alapelve nem új keletű: érdemes felidézni Paul Lazarsfeld 1955-ös kétdimenziós modelljét, amely megállapította, hogy egy üzenetet sokkal hatékonyabban lehet eljuttatni egy közönséghez, ha közbeiktatunk úgynevezett véleményvezéreket. Ezt a gondolatot támasztja alá a Star Network munkatársának azon véleménye, miszerint a múlt században is voltak már influencerek – filmsztárok, előadóművészek –, akik szintén diktálták a trendeket.

Exponenciális tendencia

A megkérdezett szakemberek szerint az igazán közkedvelt youtubereink által fújt lufik nem „pukkadnak ki”, hiszen a hirdetőknek ott kell lenniük a felhasználók mobiltelefonján, mert ma már sok esetben így lehet őket a leghatékonyabban vagy egyedüli módon elérni.

Hasonlóképpen látja ezt a kérdést Csiszár Gergő, a Post For Rent ügyvezető igazgatója:

Az influencer marketing szerepe egyre csak nő, és az elkövetkezendő két-három évben ugyanilyen exponenciális tendenciát fog mutatni. Ugyanolyan természetes lesz, mint jelenleg egy billboard, egy citylight vagy akár egy TVC, sőt a digitális hirdetések ezeket fogják hosszabb időtávon »kannibalizáni«.

(Erről másképp vélekedett a nemrég elhunyt Sas István reklámpszichológus: jóslatait lásd a táblázatban – a szerk.)

SAS ISTVÁN JÓSLATAI AZ INFLUENCER MARKETING JÖVŐJÉRŐL

  • 2019: A kritikus tömeg fölé emelkedik az egymással rivalizáló influencerek száma. A rájuk fordított büdzsé aránya jelentősen növekszik, míg az egyéni gázsik közti olló jelentősen nyílik. Kirobbannak az első „balhék” és bírósági perek a „hibásan teljesített” szerződési kötelezettségek és az összeférhetetlen reklámozás miatt.
  • 2020: Elszaporodnak a márkák elleni támadások, hitelrontások, hamis hírek, negatív reklámok miatti viták és konfliktusok.
  • 2022: A bloggerek iránti bizalom a korlátozhatatlan kereskedelmi behatás nyomán jelentősen megrendül. A jogrend kétségbeesetten próbálja követni a reklámozással járó pénzügyi és etikai szabályozást
    • 2025: A véleményvezérekre bízott üzenetek értéke véglegesen inflálódik, az influencer marketing „felfalja” önmagát.
    • 2028: Vissza fogják sírni azt a rémes kort, amikor…

    Elhangzott a 2018-as Media Hungaryn.

     

    Összességében azok a márkák, amelyek nem hisznek ebben, többnyire gyerekeket látnak az influencerekben, akik gyerekekhez szólnak, és akik mögött nincs valós tartalom. Azon fogyasztók számára ugyanakkor, akik feliratkoztak ilyen csatornákra, ők valós véleményvezérek.

    Juhász Noémi azt mondta: a brandek videóinak közönségéhez képest a youtuberek nézői kétszer aktívabbak, valamint négyszer több vásárló preferálja a termékbemutató videóikat, mint a szöveges termékleírásokat. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy ezeknek a véleményvezéreknek a követői válnak majd az elkövetkező években az elsődleges költőkké, így a fő célcsoporttá is, és az influencerek azáltal, hogy odaállnak egy-egy márka, termék vagy szolgáltatás mellé, hitelesítik is azt.

    A legfőbb probléma, hogy az influencerek hatása nehezen mérhető az értékesítési folyamatban. El kell azonban ismerni, hogy nem hatástalanok. Évek óta kínlódtunk azzal, hogy a fogyasztók nem olvassák végig a használati utasítást, így túl sokáig hagyták fenn a hajfestékünket. Az influencereink viszont ezt hangsúlyozták minden csatornán, erre radikálisan visszaesett a panaszok száma

    – mesélte az egyik beautytermékeket forgalmazó cég kommunikációs igazgatója, milyen régi problémát oldottak meg a cégnek az újkori véleményvezérek.

    A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg az influencer-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

    Összeállította: Béres Máté és M. László Ferenc

    Béres Máté

     

    Nézze meg Béres Máté teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

    M. László Ferenc

     

    Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

    Marketing

    Újult erővel folytatódik az Employer Branding Award

    A Magyar PR Szövetség három év kihagyás után újraindítja a munkáltatói márkaépítés legjobb gyakorlatait díjazó versenyét, a nagy múltú Employer Branding Awardot. A verseny célja, hogy a legjobb employer branding kampányokat széles körben mutassa be, illetve pozitív és inspiráló példákkal segítse a szakmát.

    Közzétéve:

    A verseny a PR Excellence Awards mintájára épül, így a pályamunkák elsődleges szűrése és elbírálása után a továbbjutó nevezők élőben, egy szakmai zsűri előtt prezentálhatják majd kampányaikat.

    A versenyre 16 iparágból lehet jelentkezni, az egészségügyi szolgáltatók és az építőipari cégek mellett a bankok és a startupok is képviseltethetik magukat.

    A kampányok épülhetnek innovatív eszközhasználatra, digitális kommunikációra, storytellingre, fókuszálhatnak a belső kommunikációra, vagy specifikus célcsoportokra, például a pályakezdőkre is – derül ki a Magyar PR Szövetség közleményéből.

    Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: „A vállalatok, szervezetek csak akkor lehetnek hatékonyak és sikeresek, ha tehetséges, elkötelezett munkatársakat foglalkoztatnak. Ennek köszönhetően az employer branding rendkívüli üzleti értékteremtő potenciállal rendelkezik és napjaink egyik legfontosabb ágazatává nőtte ki magát. Külön köszönjük az EBA alapítójának, Kádár Balázsnak, hogy annak idején az MPRSZ-szel közösen indította útjára ez a díjat és köszönöm a megújult EmployerBranding Tagozatnak a segítséget, hogy ez a nívós díj újraéledhessen.”

    “Erős munkáltatói márka nélkül tehetségeket toborozni olyan, mint marketing nélkül sales-elni. Jelentős fejlődésen ment keresztül az employer branding szakma Magyarországon. Tapasztaljuk, hogy az elmúlt években megnőtt azon vállalatok száma, akiknél tudatosan foglalkoznak a cég munkáltatói brandjével, nemcsak toborzási kampányok, hanem integrált munkáltatói márka stratégiák jönnek létre, amelyek mérhető üzleti értéket teremtenek a vállalatok számára, a felsővezetők pedig elvárják, hogy a szakértői csapataik a termékek és szolgáltatások brandjén túl a vállalat munkáltatói márkáját is építsék. Sok hónapos szakmai egyeztetés végeredményeként mutatjuk be az MPRSZ Employer Branding Award 2024-es versenykiírását. Nyilvános és egyértelmű bírálati szempontok, pontszámrendszer a zsűri értékeléséhez, shortlist után prezentációs pitch: csupa olyan újítás, amivel nem titkolt célunk volt felrázni a hazai employer branding szakmát. Nagy érdeklődésre számítunk az MPRSZ Employer Branding Awardon, hiszen ma már nem elég jó munkahelynek lenni, annak is kell látszani”– tette hozzá Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding tagozatának vezetője.

    A díj megújítását az MPRSZ kezdeményezte, de kulcsfontosságú szerepet kapott a szövetség 3 ügynökségi tagja, a Brandfizz Employer Branding, az Universum8,a Well PR csapata, valamint Rácz-Székely Éva egyéni tag is.

    A pályázatok leadására  szeptember 27-ig van lehetőség. A szeptember 3-ig beérkező pályázatokra a kedvezményes, early bird nevezési díj vonatkozik, az ezt követő időszakban egészen szeptember 20-ig a normál nevezési díj lesz érvényes. A szeptember 21-e-a után beérkező pályázatokra a late entry díj vonatkozik.

    A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

    Tovább olvasom

    Marketing

    Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot

    A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot.

    Közzétéve:

    Borítókép: A Booking.com internetes szállodafoglalási szolgáltató amszterdami székháza, fotó: MTI/EPA/ANP/Koen Van Weel

    Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a Booking, továbbra is alkalmazta jogsértő kommunikációs gyakorlatát, illetve a fogyasztók pszichés befolyásolását is. A nemzeti versenyhatóság a feltárt jogsértések miatt 382,5 millió forintra bírságolta a vállalkozást. Ez minden idők legmagasabb, utóvizsgálatban kiszabott GVH-bírsága. A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot – írták.

    Az MTI-nek küldött hétfői közleményükben kiemelik: a nemzeti versenyhatóság 2018-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Booking.com B.V.-vel szemben. A GVH az eljárás során feltárta, hogy

    a vállalkozás több ponton is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott: reklámjaiban hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”, azonban a fogyasztók a lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül.

    A Booking ezzel együtt sürgető jellegű tájékoztatásokat tett közzé, melyek összességében azt a látszatot keltették a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, korlátozottan elérhető, ami pszichés nyomásgyakorlásnak tekinthető. A cég emellett nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el a SZÉP-kártyás fizetési opcióval kapcsolatos lehetőségek megjelenítése során.

    A GVH felidézi: az azóta bíróság által jogalapjában megerősített jogsértések következtében a GVH Versenytanácsa 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki a cégre 2020 áprilisában, és eltiltotta az első két pontban megállapított gyakorlattól, valamint kötelezte, hogy a nemzeti versenyhatóságnak igazolja a jogsértések beszüntetését.

    A versenyhivatal a határozatában előírt kötelezettségek teljesítését minden esetben, következetesen vizsgálja. A GVH a most lezárt utóvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a Booking nem teljesítette maradéktalanul az előírt kötelezettségeit. Bár a vállalkozás a sürgető üzenetek használatát csökkentette, azonban egészen 2024. február 26-ig alkalmazott olyan üzeneteket, melyek a tiltásnak nem feleltek meg és alkalmasak voltak pszichés nyomásgyakorlásra („Hasonló nem foglalható”, „[Helységben] kevés a szabad hely a kiválasztott napokon”). A cég emellett egészen 2024. április 26-ig nem hagyott fel az ingyenes lemondhatóság szlogenjével, hanem helyette kivezette az olcsóbb, nem lemondható (lemondás esetén a foglaló elvesztésével járó) ajánlatokat a magyar fogyasztók számára, ezzel hátrányos helyzetbe hozva őket – közölték.

    A vállalkozás végül az eljárás végső szakaszában módosította a kifogásolt kereskedelmi gyakorlatait, hogy azok megfeleljenek a GVH elvárásainak és a fogyasztók jogos érdekeinek.

    A rekordmagas bírságösszeg meghatározásakor a Versenytanács figyelembe vette, hogy a cég lemondott jogorvoslati jogáról, azonban a jogsértéseket nem ismerte el, ugyanakkor a vállalkozás az eljárás végső szakaszában beszüntette a jogsértő magatartásokat.

    A nemzeti versenyhatóság az ügy kapcsán hangsúlyozottan felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a határozataiban előírt kötelezettségeket pontosan és maradéktalanul kell teljesíteni. Hiányos teljesítés vagy elmaradt igazolás esetén a GVH jelentős bírságot szabhat ki az érintett vállalkozásra.

    A nemzeti versenyhatóság az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordít az online szálláshely-szolgáltatási piacra. A GVH a fogyasztók figyelmét arra hívja fel, hogy mindig gondosan járjanak el a nyaralásaik, nyári utazásaik megtervezésekor. Igyekezzenek ellenállni az impulzusvásárlásnak és ne hagyják, hogy döntésükben sürgessék őket. Mindig szánjanak megfelelő időt az ajánlatok összevetésére, valamint gondolják alaposan végig saját igényeiket és lehetőségeiket! – ajánlja a GVH.

    Tovább olvasom

    Marketing

    Európai Bizottság: a Meta megsérti a digitális piacokról szóló uniós szabályozást

    Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik.

    Közzétéve:

    Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

    Az Európai Bizottság előzetes vizsgálata szerint a Meta amerikai internetes óriásvállalat megsérti az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozását (DMA) – derült ki az uniós végrehajtó testület hétfői brüsszeli közleményéből.

    Thierry Breton, a bizottságnak az EU egységes belső piacáért felelős tagja elsősorban

    a Meta „fizess vagy egyezz bele!” modelljét bírálta, és azt vetette a Meta szemére, hogy azáltal, hogy pénzt kér a személyes adatok védelméért, „felhasználók millióit állítja választás elé”.

    Hozzátette: a DMA lényege éppen az, hogy a felhasználók kezébe adja a személyes adataikkal kapcsolatos döntést, illetve hogy más vállalatok a technológiai óriásokat megillető azonos jogokkal működhessenek az adatok hozzáférésével kapcsolatban.

    A vállalat új szabályozása szerint a felhasználóknak fizetniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az adataikat összegyűjtsék. Ha továbbra is ingyenesen szeretnék használni a Metához tartozó Facebook és Instagram közösségi oldalakat, akkor azzal beleegyeznek abba, hogy adataikat e felületek használják, valamint a reklámokat sem tudják eltüntetni.

    A Meta európai felhasználóinak már november óta lehetőségük van fizetés ellenében kiiktatni a hirdetéseket közösségi oldalaikról.

    A Meta azt hangoztatta, hogy a modell megfelel az uniós szabályozásnak. A vállalat szóvivője azt is leszögezte: konstruktív megbeszéléseket kívánnak folytatni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a vizsgálatot lezárják.

    A Facebook anyavállalata mellett az Európai Bizottság márciusban már vizsgálatot indított az Apple és a Google ellen is, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak.

    Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik. Folytatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

    A DMA szerint az „alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállalatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeik vagy szolgáltatásaik használata felé terelik. Breton kiemelte: a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy „ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjaikon kívüli ajánlatokhoz.

    Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

    Tovább olvasom