Kövess minket!

Marketing

Lesz egészségügyi reform, de nem úgy

A z Y és a Z generáció tagjai az idősebb nemzedékekhez képest már jóval korábban megjelennek az egészségügyi piacon, a patikákban és a magánegészségügyi szolgáltatóknál egyaránt. Milyen felfordulást okoz ez a piacon?

A nem vényköteles gyógyszerek (OTC) piacának fellendülése, a gomba módjára szaporodó, megcímkézett gyógyszer-kategóriák és az ezeket támogató reklámok elképesztő mennyisége azt eredményezte, hogy az Y és a Z generáció ezeken felnövő tagjai számára mára természetes lett, hogy konkrét és adekvát szókinccsel rendelkeznek a legkülönfélébb tünetek meghatározására, leírására.

A tünet észlelésén, felismerésén és megnevezésén túl már az is világossá vált számukra, hogy milyen konkrét egészségterméket érdemes az adott probléma kezelésére használni, legyen szó OTC-készítményről vagy étrend-kiegészítőről. Mindezek mellett a fiatal generációkra jellemző, hogy gyors vagy akár azonnali megoldásokban gondolkodnak, mert nem szeretnek várni.

Dörömbölnek a patika ajtaján

Így a lassabban „működő” terápiák, mint például a „megörökölt házi praktikák”, nem jelentenek versenyképes megoldást az egyre nagyobb hatékonyságot ígérő nem vényköteles gyógyszerekkel szemben. Ez a két tendencia azt eredményezi, hogy szignifikánsan több „OTC-releváns” tünetet produkálnak, mint az idősebb populáció, és enyhítésükre proaktívan a gyógyszertárakban (is) keresik a megoldást.

Házi praktikák

A negyvenes–ötvenes éveikben járók nem az OTC-reklámok tömkelegén nőttek fel. Nem ömlött rájuk a legkülönfélébb tünetek, panaszok felismerését támogató kommunikáció, valamint az OTC-, de akár a vényköteles gyógyszerkategóriák és márkák terápiás lehetőségeivel kapcsolatos információ, ezért egészségismeretük elsősorban a szülőktől, nagyszülőktől „örökölt”, évtizedek óta bevált házi praktikákra és tradicionális gyógyszerekre korlátozódott.

Míg korábban jellemzően 35–40 év felett volt a belépési pont az egészségszektorba, 2018-ra egyértelműen láthatóvá vált az a tendencia, hogy ez a pont a 30. életév alá került.

 

Mindez a patikai költésben is egyértelműen megjelenik, amelyet az egészségtermékek és az OTC-gyógyszerek uralnak a vényköteles készítményekkel szemben. A patikai szektorban megfigyelhető egyre nagyobb arányú jelenléte és költése mellett az Y és a Z generáció már a magánegészségügyben is aktív szereplő. A magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele mind a penetrációt, mind pedig a költés összegét tekintve szignifikánsan növekedett az előző évekhez képes a magánegészségügyi intézmények egyre könnyebb elérhetőségének és a közegészségügyi rendszer katasztrofális állapotának köszönhetően.

Az Inspira 2017-ben végzett országos reprezentatív kutatása alapján a magánszolgáltatást igénybe vevő felnőttek között igen nagy arányt képviselnek a 18–29 éves és a 30–39 éves fiatalok, akik fontos katalizátorai a magánegészségügyi szegmens fejlődésének. Az Y és a Z generáció tagjai számára ma már természetes, hogy elérhetők magánegészségügyi szolgáltatók, ráadásul a közegészségügyi intézményekkel összevetve ezekben (valamelyest) rövidebb a várakozási idő, kényelmesebb, felszereltebb, progresszívebb a környezet, és az ügyfélmenedzsment is partneribb, konzultatívabb (noha ez utóbbi elvárás sajnos az esetek egy részében még nem kielégítően teljesül).

Nehéz nekik megfelelni

Mindez milyen kihívások elé állítja a szektort?

Az Y és a Z generáció összetett elvárásrendszerének sokkal nehezebb maradéktalanul megfelelni. A funkcionális igények, mint például a felszerelt és kényelmes rendelő, kielégítése már nem elég.

Az emocionális elvárások szintén kiemelt fontossággal bírnak: az orvos és az egész személyzet legyen támogató, digitálisan érett, és lehetőség szerint teljes mértékben kerülje az autoriter stílusú kommunikációt. Az Y és Z generáció páciensei már olyan szolgáltatáskörnyezetben szocializálódtak, amelyben megtanulták, hogy lehetnek elvárásaik, és amennyiben ezeknek nem felelnek meg maradéktalanul, akkor hogyan lépjenek tovább.

Mi sem tükrözi jobban ezt az attitűdöt, mint hogy a magánegészségügyi szolgáltatást is igénybe vevő 18–39 éves, Y-os válaszadók a magánorvosi ellátástól leginkább kellemes környezetet és nagyobb figyelmet vártak el. A gyógyszercégek mellett most már a patikák és a magánegészségügyi szolgáltatók stratégiai tervezésében is kulcsfontosságú szerepet kap a customer insight, a customer experience és a user experience.

Melyek a szektor előtt álló legnagyobb kihívások az Y és a Z generációs páciensek tekintetében?

A BB és az X generáció feudális, autoriter egészségügyi rendszerben szocializálódott. A szolgáltató egészségügynek köszönhetően ez a szigorú alá-fölé rendeltségi viszony már az idősebb korcsoportoknál is változóban van, a változás azonban sokkal intenzívebb az Y és a Z generáció tagjai esetén, akik számára saját jogaik érvényesítése prioritás.

 

Ők sokkal kevésbé fogadják el az autoriter jellegű orvos-beteg, gyógyszerész-beteg kapcsolatot, nyíltan megfogalmazzák elvárásaikat, s ha ezek az elvárások nem teljesülnek maximálisan, értékítéletüket kimondva továbblépnek a következő szolgáltató vagy patika irányába.

Ezzel az új fogyasztótípussal nap mint nap szembesülnek mind a patikusok, mind a magánegészségügyben praktizáló orvosok. Az Y és a Z generáció tagjai nem pusztán a jövő páciensei, hanem már a jelenben is igen jelentős hányadát képviselik az ügyfélkörnek, de sem a gyógyszertári, sem a magánegészségügyi szektor nem készült fel a kiszolgálásukra.

 

Az adatok mély elemzése is rámutat arra, hogy a patikákkal és a magánszolgáltatókkal szemben támasztott követelményeik, elvárásaik sokkal összetettebbek, mint az idősebb X és baby boomer generációé, jóval több bennük az érzelmi faktor, a fontosság és az elégedettség érzésének kielégítésére való explicit igény.

Vitathatatlan, hogy egyúttal sokkal nehezebbé is vált megfelelni ezeknek az elvárásoknak, mivelhogy az Y és a Z generáció sokkal kritikusabb elődjeinél. A magánegészségügyi és patikai szektorban dolgozó, jellemzően az X és a BB generációhoz tartozó orvosok és gyógyszerészek ezért igen nagy kihívással találják szembe magukat: megfelelő módon kell megszólítaniuk, edukálniuk az Y-os és Z-s pácienseket, mert nem olyan könnyű elkötelezetté tenni őket.

A megoldás, hogy proaktívan és értő figyelemmel forduljunk a jövő (jelen) egészségügyi fogyasztója felé.

Szerencsés Dóra

 

A szakember több mint 20 évnyi egészségügyi kutatói tapasztalata kiterjed mind a vényköteles, mind az OTC piacokra, laikus és egészségügyi dolgozói célcsoportokra, valamint az egészségügyi marketing kutatás metodológiáinak teljes repertoárjára.

 

Nézze meg a szerző teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

A

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom