Kövess minket!

Marketing

Lassul a reklámpiac bővülése

Az amerikai piac és a BRIC-országok reklámgazdaságának bővülése lassul, Európa viszont magához tér.

Megjelent a Magna Global friss reklámpiaci előrejelzése. A főbb megállapítások a következők:

  • 2015-ben 3,9 százalékkal bővül a globális reklámköltés, ami jelentősen alacsonyabb, mint a tavaly decemberi becslésben szereplő 4,8 százalék, és lassabb növekedést jelez előre, mint a 2014-es 4,9%. A 3,9 százalékos bővülés nyomán 513 milliárd dollárt tesz ki a globális reklámpiac.
  • A lassulás legfontosabb oka az, hogy 2015 “lyukas év”, azaz nincsen olimpia, amerikai elnökválasztás és foci vb sem.
  • A vizsgált 73 ország közül várhatóan 70-ben nő a reklámköltés, csökkenésre számíthat viszont Finnország, Horvátország és Oroszország. Ugyanakkor a 73 piac közül 55-re visszafogottabb előrejelzést adott ki az ügynökségcsoport, mint az előző körben. A csökkenés legfontosabb összetevője az orosz reklámpiac 11 százalékos szűkülése, illetve a brazil reklámpiac mindössze 4,4 százalékos bővülése. Az amerikai reklámpiac is csupán 1,6 százalékkal fog bővülni, szemben a korábban becsült 2,7 százalékkal.
  • Összekapja viszont magát Spanyolország, amely jelen állás szerint 5,6 százalék helyett 8,6 százalékos bővülésre számíthat, illetve az Egyesült Királyság, amely az előző körben előrejelzett 4,7 százalék helyett 5,6 százalékos bővülést produkálhat. A vártnál gyorsabban nőhet a francia és a japán piac is.
  • Az amerikai reklámpiaci bevételek 166,2 milliárd dollárt tesznek ki idén, ami 1,6 százalékkal lesz több, mint 2014-ben. Bár Amerikában is visszafogja a bővülést, hogy nincsenek nagyobb események, a gazdaság magára találása a bővülés felé hat.
  • A nyugat-európai reklámbevételek zsinórban második éve nőnek, a jelen becslés szerint 2015-ben 3 százalékos lehet a bővülés. A brit, spanyol, görög és portugál bővülés ellensúlyozhatja a francia és olasz reklámpiac visszafogottságát. Eközben Európa keleti fele 1,8 százalékos piacszűküléssel számolhat, és a reklámbevételek így 19,5 milliárd dollárt tehetnek ki régiónkban. Ez utóbbi csökkenés jelentős mértékben az ukrán eseményekkel függ össze, amelyek az ukrán mellett az orosz piacot is sújtják. Ha az oroszokat nem számítjuk, régiónk idén 5,9 százalékos bővülésre számíthat, ami nagyobb mérték, mint a tavaly év végén becsült 5,1%.
  • Az Ázsia-Csendes-óceáni térség 6,3 százalékos bővülést követően 147,2 milliárd dolláron zárhat idén. A bővülést Kína mellett Japán és Ausztrália hajtja. A latin-amerikai reklámpiac 9,9 százalékos bővülésre számíthat, szemben a korábban becsült 12,9 százalékkal, ez elsősorban a visszafogottabb brazil gazdasági teljesítménynek tudható be.
  • A digitális médiába áramlóköltés 16 százalékkal bővül idén, és így eléri a 149 milliárd dollárt. A szegmens legnagyobb hajtóerejét a mobil adja, amely 53 százalékos ugrást követően 50 milliárd dollárt tesz ki. Emellett a videószegmens (+38%, 15,4 milliárd dollár) és a közösségimédia hirdetések (+38%, 22,7 milliárd dollár) is szépen bővülnek. Idén a globális digitális bevételek a teljes piac 31 százalékát teszik ki. A mobil a digitális szelet 30 százalékát adja, ez az arány 2019-ben 55 százalékra bővülhet.
  • Nem mintha a digitális média már most ne állna nagyon jól: a vizsgált 73 piacból 13-ban már 2014-ben ide áramlott a legtöbb pénz az összes médiatípus közül. Ilyen piac az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Németország, Kína, Svédország és Hollandia. Idén e tábor várhatóan 14 tagúra bővül, míg 2018-ban már 23 ilyen ország lesz. Globális szinten a digitális média 2018-ban előzheti a televíziót, amikor 38 százalékos arányt hasíthat ki a reklámtortából, szemben a tévé 37,7 százalékos arányával. Az előző becslésben még 2019-es dátum szerepelt, azaz egy évvel korábban történhet meg a hatalomátvétel. Az amerikai piacon a helycsere 2017-re várható.
  • 2015-ben több okból is lassul a televíziós reklámpiac. Egyrészt nincsenek globális sportesemények és amerikai elnökválasztás, másrészt számos piacon a digitális médiaformátumok eszik a lineáris tévézés piacrészét. A tévés szegmens így is nőni fog 1,2 százalékkal, és így 198 milliárd dollárt tesz ki. A printpiaci reklámbevételek tovább csökkennek: a napilapok 5,9 százalékkal, a magazinok 8 százalékkal. A rádiós szegmens stagnál idén, míg az out-of-home 2,8 százalékos bővülésre számíthat. Egészében a hagyományos média reklámbevételei 0,8 százalékkal szűkülnek, ami az első csökkenés a 2008-2009-es recesszió óta.

Nagyon sok további részlet (trendek és számok) alább a kapcsolt dokumentumban.

    Marketing

    Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

    A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

    Közzétéve:

    Pixabay

    Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

    Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

    – derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

    2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

    A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

    A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

    De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

    Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

    Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

    A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

    A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

    Borítókép: illusztráció

    Tovább olvasom

    Marketing

    Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

    A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

    Közzétéve:

    Pixabay

    Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

    A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

    Borítókép: illusztráció

    Tovább olvasom

    Marketing

    Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

    A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

    Közzétéve:

    Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

    Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

    Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

    A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

    – áll a közleményben.

    A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

    A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

    Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

    Így megy az átverés

    • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
    • Általában csak egyféle terméket árulnak.
    • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
    • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
    • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
    • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
    • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

    Átgondoltság és tájékozódás

    Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

    “E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

    – fogalmazott a helyettes államtitkár.

    Tovább olvasom