Kövess minket!

Marketing

Kutatással bizonyították a televízió hatékonyságát

Az Atmedia a korábbiaknál nagyobb volumenű piaci elemzést készített a GfK szakmai partnerségével a televíziós hirdetések értékesítésre gyakorolt hatásáról. A cél az volt, hogy kimutassák az ATL hirdetések és az értékesítés egyéb promóciós eszközei, valamint más médiafelületek közötti hatékonyságkülönbségeket.

A kutatásban az FMCG szektor márkáival kapcsolatban a Kantar Media listaáras hirdetési költéseivel dolgoztak. Az értékesítési adatokat a GfK közel 4 millió magyar háztartást reprezentáló 2000 háztartásból álló FMCG panelja szolgáltatta. A panel tagjai minden FMCG vásárlásukat rögzítik, mégpedig úgy, hogy a megvásárolt termékek vonalkódjait bescannellik, illetve az ezen felüli információkat is rögzítik. Az így felépült adatbázisból megismerhetők és követhetők az FMCG márkákkal kapcsolatos fogyasztói szokások, változások, a penetráció – azon háztartások aránya, akik az adott termékből adott időszakban legalább egyszer vásároltak -, valamint a piaci részesedés (volumen).

A kutatás az FMCG szektor 22 termékcsoportjából 90 márka havi bontású, médiatípusonkénti reklámköltését elemezte 5 éves időtávon (2011-2015). A kutatásban az alábbi két tényezőt vizsgálták.

Elemezték a márkák médiatípusonkénti havi listaáras költései és a penetráció együttmozgását, valamint építettek egy oksági statisztikai modellt. Ez utóbbira azért volt szükség, mert egy márka értékesítését a médiamixen kívül sok minden befolyásolja, de ebben az esetben csak a különböző médiatípusok hatására voltak kíváncsiak.

A fenti kritériumrendszer alapján összeállt egy hatalmas adatbázis: 90 márka 60 havi hirdetési aktivitása egy 5400 soros adattáblában. Ez tette lehetővé, hogy a vizsgálatban a különböző egyéb értékesítést befolyásoló tényezőt – a márka pozíciója, üzenete, a kampányt támogató egyéb aktivitások, promóciók, a piaci folyamatok, versenytársak aktivitása, fogyasztói magatartás, egyéb aspektusok – átlagos szinten vegyék figyelembe. Ezzel a módszerrel tudták kiszűrni az egyéb torzító tényezők hatását, és kimutatni a különböző médiatípusokon való listaáras költések penetrációra gyakorolt hatását.

A kutatás során kiderült, hogy a legerősebb korreláció az előző és a tárgyhavi listaáras médiaköltések (hiszen egy adott havi költés még a következő hónapban is hat) és a penetráció együttmozgása között található. Kutatásuk csak a listaáras költések hatásainak vizsgálatára korlátozódott, a költések egyéb, hosszabb távú pozitív hatásait (márkaépítés, ismertségnövelés stb.) nem elemezte.

Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója szerint a kutatás kiemelkedő piaci jelentősége, hogy nem a platformot – a különböző médiumokat –, nem is a fogyasztók véleményét elemezték, hanem a különböző médiumok értékesítésre gyakorolt hatását vizsgálták, az eddigi legnagyobb adatbázisra építve. Tudomása szerint korábban ilyen mélységű és tematikájú kutatás a magyar piacon még nem készült.

A kutatást a GfK részéről Bacher János ügyfélkapcsolati igazgató vezette, aki elmondta: „Nagy érdeklődéssel vártuk az eredményeket, hiszen eddig még nem ismertünk Magyarországon olyan vizsgálatot, mely ilyen robosztus adatbázis segítségével hasonlította volna össze a hagyományos ATL hirdetések, valamint az eladóhelyi ösztönzők hatását. Még minket is meglepett, hogy milyen hatékonynak bizonyult az ATL és ezen belül is a televízió.”

A kutatás legfontosabb megállapításai:

A listaáras reklámköltés és a penetráció együttmozgása egy támogatott és egy nem támogatott márka esetén:

A nem támogatott márka penetrációja csökken.

A listaáras reklámköltés és a penetrációváltozás összefüggése a statisztikai modell szerint:

A listaáras költések növelése növeli a penetrációváltozást.

A listaáras televíziós költés és a penetráció együttmozgása:

A gyakrabban vásárolt márkák esetén szoros a korreláció a listaáras televíziós reklámköltés és a penetráció között.

A listaáras televíziós költés hatása különböző penetrációval rendelkező márkák esetén:

Alacsonyabb penetrációval rendelkező márkák esetében is érdemes a televíziós hirdetésekhez nyúlni.

A televízió és az egyéb médiatípusok hatása a penetrációra a statisztikai modell szerint:

A televízió nagyobb mértékben tudja növelni a penetrációt, mint bármely más médiatípus.

A penetrációnövelés 2 lehetősége: hirdetés vs. árpromóció

Televíziós hirdetéssel szignifikánsan nagyobb árpromóciót válthatunk ki, mint az egyéb médiumokkal.

A hirdetések hatása csak szignifikáns mértékű árpromócióval váltható ki.

 

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom