Kövess minket!

Marketing

Kósa Erika: „Nem hiszek a középszerűségben”

Az üzleti életben kétféle ember létezik: akit a pénz csinál, és aki a pénzt csinálja – állítja a leggazdagabb magyar nők elit klubjának tagja, Kósa Erika, aki határozott véleményt formál a személyes márkaépítéséről, beszélni azonban maga helyett leginkább a szenvedélyéről, magáról az emberről szeret.

Nőként bizonyára hallgat a megérzéseire, üzletemberként viszont az életét meghatározták az átgondolt üzleti tervek, a jól tervezett stratégia.

Az ösztönösségnek és a tudatosságnak harmóniában kell lennie. Nőként talán kicsit emocionálisabb vagyok, de az üzleti világ racionalitása nem engedte meg, hogy érzelmi alapon döntsek például egy szerződéses partneri jogviszony kapcsán. Mégis gyakran hoztam olyan döntést, amelyet egy megérzés előzött meg. Volt, amikor nem tudtam igazán észszerű magyarázatot találni egy választásomra, utólag azonban beigazolódott a helyessége. Az érzelmekre, az ösztönökre érdemes figyelni.

Mikor kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy a terméke helyett a saját márkájára helyezi a hangsúlyt?

A márkaépítés alapeleme, hogy az ember saját magát mint embert tudja fejleszteni, mert az kisugárzik. Már kislány koromban fontos volt, ki vagyok én, mit gondolnak rólam az emberek. Nem hiszek a szerencsében, mégis szerencsésnek tartom magam, amiért az üzlettársaimmal közös korábbi cégeink sikere, nagyságrendje okán a környezet – beleértve a médiát, a szaklapokat is – elkezdett foglalkozni velünk. A személyes márkámat az építette fel, amit együttesen letettünk az asztalra. Az pedig, hogy egy teljesen reális kép alakult ki rólunk, annak köszönhető, hogy az, amit üzentünk, és az, ahogyan éltünk, harmóniában volt.

Milyen jelzőkkel írná le a karakterét?

Az üzleti életben fontos tulajdonság, hogy az ember képes legyen erőt és biztonságot sugározni, főleg nőként, mivel a nőket rendszerint gyengébbnek jellemzik, mint férfi társainkat. Igen nagy hendikeppel indultak útjukra a 21. század női karrieristái. Gondoljunk csak bele, száz éve még nem tanulhattunk egyetemen!

Magánemberként abszolút a szenvedélyesség jellemző rám, nem hiszek a középszerűségben. Mindent csak úgy érdemes csinálni, hogy abból az ember ki tudjon emelkedni.

A karakteremből adódóan domináns vagyok, önmagammal szemben is magasak az elvárásaim. A versenyszellem is erősen jellemző rám. Nőként konzervatív értékeket vallok, bár van bennem némi vagányság, például vadvízi eveztem már, sőt, még dobolni is tanulok. Bizony, a rockzene rám is hatással van! (Mosolyog.)

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Csokonyavisontáról származik. Mit adnak hozzá a személyiségéhez a családi gyökerek?

A legkisebb szociális közösség, a család és a környezetem nagyban befolyásolta a személyiségem, azt, hogy milyen nevelést kaptam. Édesanyám főkönyvelő volt, édesapám mezőgazdasági gépszerelő, akiknek a törekvés a legmarkánsabb jellemvonásaik közé tartozott. Noha egy kétezer fős faluban éltem, a szüleim a lehetőségeikhez mérten minden támogatást megadtak, hogy fejlődhessek. Hárman voltunk testvérek, sajnos mára ketten maradtunk a nővéremmel, a szüleink mindig példaképül szolgáltak számunkra. De a tanáraim is kihozták belőlem azt, amit ki lehetett.

Elméletem szerint azt az embert könnyű támogatni, aki tudja, mit akar. A legtöbb ember valakivé akar válni, de nem tudja, pontosan hogyan. Én céltudatos voltam, hamar utat törtem magamnak, hogy valóra váltsam a vágyaim.

Viszonylag fiatalon, tizenkét éves koromban kerültem fel nagyvárosba, nem ültem otthon a mama szoknyája mellett. Kollégista lettem, ahol alkalmazkodnom kellett, és amely tapasztalat sokat adott az érvényesülésemhez.

A biztosítási, a pénzügyi szektor sokak számára olyan terület, amely az álságosságra, az emberek kizsákmányolására és a külsőségekre összpontosít, hogy a nyereségét maximalizálja. A Brokernetet, ahol több mint húsz évig dolgozott, is érte az a vád, hogy irreális hozamokkal csábította az ügyfeleket. Mit gondol, ezen a képen hogyan lehet javítani a személyes példáján keresztül?

Mindenkinek szíve joga, hogy negatív véleményt alkosson. A biztosítás intézménye évszázadok óta létezik, az embernek mindig hasznos volt önmagát vagy a portékáját bebiztosítani. Ha valaki szerződést ír alá, azt az elejétől a végéig elolvassa, tudnia kell, mit vállal. Nem feltétlenül a biztosító hibája, ha valaki nem így jár el. A pénzügyi szakma szép, de nehéz hivatás. Szép utat tettünk meg, rengeteg munkahelyet teremtettünk, pénzügyi kultúrát vezettünk be, a bevételünk egy részét pedig CSR-programokra fordítottuk. Európa legdinamikusabban fejlődő brókercégét hoztuk létre, ha valami ennyire prosperáló, biztosak lehetünk benne, hogy akad majd, akinek savanyú a szőlő. Tessék utánunk csinálni!

A márkaépítés fontos dolog, de még fontosabb, hogy az ember helyett az eredményei beszéljenek. Az üzleti életben kétféle ember létezik: akit a pénz csinál, és aki a pénzt csinálja. Úgy is fel lehet építeni valakit, hogy nincs mögötte szubsztancia. Számomra az a hiteles, aki képes megcsinálni azt, amiről beszél, nem az, aki százmilliós vagyon megszerzéséről beszél, de még nem tudott felmutatni hasonlót sem.

A jelenleg megfogalmazott énmárka-koncepciójában van olyan elem, amellyel régen rendelkezett, de ma már nem szeretné, ha azzal azonosítanák?

Magánemberként azt tartom helyesnek, ha a személyiségjegyeim állandó elemekből épülnek fel. Az eddigi tapasztalataim, az emberekkel való kapcsolatom szeretném hangsúlyozni, hisz szinte minden ezeken a kapcsolatokon múlik a szülő-gyermek viszonytól a tankoláson át a szerződéskötésig.

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Véleményem szerint a 21. század legtöbb problémáját az emberi kapcsolatok mellőzése okozza, ezért is tartom korunk legfontosabb képességének az érzelmi intelligenciát, többek között ez hívta életre a Kósa Erika Akadémiát is.

Mikor tudatosult önben először, hogy az érzelmi intelligencia ennyire fontos akár az üzleti életben is?

Az érzelmi intelligencia kutatása viszonylag új terület, a 1990-es évek vége óta létezik. Nagyon érdekes volt szembesülni azzal, hogy amit addig ösztönösen csináltam, vélhetően velem született képességek által, az egy tudomány. Mindig emberekkel foglalkoztam, sokáig azt hittem, egy természetes folyamat része, ahogy hozzájuk viszonyulok, aztán amikor itthon is megjelentek az első szakkönyvek, köztük Daniel Goleman (amerikai pszichológus, újságíró, kutató – a szerk.) írásai, rájöttem, legalább tizenöt éve ezzel foglalkozom. Sokan azt gondolják, az érzelmi intelligencia a nőknek egy nünükéje. Volt, aki megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok, intelligensen sírok? Legyen szó akár családról, akár üzletről, az érzelmeink az összes cselekedetünket befolyásolják. Gondoljon bele, csak magyarul 180 érzelmet tudunk felsorolni, és mind valamilyen cselekedetet vált ki!

Az érzelmeinkben energia van, de nem mindegy, mire használjuk. Ahelyett, hogy a cégvezetők nagyvállalati szinten a belső konfliktusok rendezéséhez is külső coachok segítségét kérnék, jobb lenne, ha több időt fordítanának arra, milyen az intra- és az interperszonális kapcsolatuk.

Abban hiszek, hogy önmagunkhoz mérten vagyunk képesek fejlődni, hogy igenis ki kell állnunk magunkért, ha szükséges, be kell tudnunk szállni egy vitába, amelynek ma szinte már kultúrája sincs, helyette elbeszélünk egymás mellett, belevágunk egymás szavába, ráírunk egymásra valamelyik közösségi oldalon. A globalizáció sok értéket hozott az életünkbe, de bizonyos értelemben be is szűkített.

Egy énmárka kialakítása lehet egyfajta menedék, álarc is a külvilág felé, amely megvédi a tulajdonosát.

Nem szeretnék kifelé mást mutatni, mint amit magamban érzek, sőt, meg kívánom erősíteni a külvilág felé azt, amit belül érzek.

Ön színésznőnek készült.

Tizennyolc évesen felvételiztem a főiskolára, a harmadik rostáig jutottam, többször meg sem próbáltam annak ellenére, hogy kitartó vagyok, és minden ambícióm megvolt hozzá. (Nevet.) Soha nem felejtem el, akkor jártam életemben először Budapesten. Képzelje el azt az utat, amelyre az édesanyám hűtőtáskába csomagolta a rántott csirkét, mert legalább háromszor megálltunk, mire felértünk. Minden szempontból nagy út volt számomra. Emlékszem egy másik esetre is: Szabó Gyula színművész Nagyatádon vendégszerepelt. Összeszedtem minden bátorságom, odaléptem hozzá, hogy elmondjam neki, színésznő szeretnék lenni. Rám nézett, és azt mondta: „Angyalom, akkor kösse fel hónaljig a bugyogóját!” (Nevet.) Akkora motivációt jelentett még ez az egy mondata is. Amikor kiderült, hogy nem vettek fel, anyukám egyik szeme sírt, a másik nevetett, mert az ő elképzelései szerint polgáribb hivatást szánt nekem, így lettem óvónő. Az élet furcsasága, hogy a későbbi munkámból adódóan sokat tartottam előadásokat, tréningeket, álltam tehát a világot jelentő deszkákon.

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Miből inspirálódik?

Leginkább az emberekből, akik születésemtől fogva érdekelnek. De imádok főzni is, egész gyűjteményem van szakácskönyvekből. Kevesen tudják rólam, hogy egész fiatal korom óta feljegyzem a számomra üzenetértékű gondolatokat. Emlékszem, amikor kezdő pénzügyi szakemberként elmentem egy előadásra, amelyen Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde alapító-ügyvezetője és Demján Sándor is beszélt, és tátott szájjal hallgattam őket. Legalább húsz évig hordoztam magammal a mappámban a tőlük származó idézeteket. Hardy Ilona azt mondta: „Gyökerek nélkül a fák kidőlnek.” Később Vizi E. Szilveszter egyik gondolata is bekerült a gyűjteménybe: „Törpék vállán nem lehet messzire látni.” Sokat inspirálódom a fiatalokból is, akik friss lendületet, újító szellemet és fantasztikus kreativitást hoznak az életembe.

Véleménye szerint legfőbb dolgunk az életben megtalálni azt, amitől boldogok leszünk. Mitől érzi magát boldognak?

Számomra egyértelműen a család a legfőbb örömforrás. Sokat tanulok a férjemtől, a lányaimtól, a vejemtől és egy ideje a két unokámtól is. Az elménk sokszor játszik velünk, elhiteti, hogy a boldogságot a külvilágban keressük, miközben az bennünk, az elménkben van.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom