Kövess minket!

Marketing

Kijött a fényre a Team Red

Volt mítoszoszlatás és tendergyőzelem bejelentés is a sajtóeseményen.

Mítoszírtók

2011 októberében jött létre a Team Red, ám eddig nem különösebben pörögtek a szaksajtóban, ami miatt néhány tévhit és pontatlan információ is kering az ügynökségről. Ezen változtatnának most, derült ki Palincsár László, a nemrégiben kinevezett új ügyvezető igazgató szavaiból.

Az ügynökség az elmúlt négy hónapot intenzív önvizsgálattal töltötte, átnézték a működést és néhány dolgon módosítottak. Az audit célja volt annak a meghatározása is, hogy miként különböztetnék meg magukat a konkurenciától, és az új pozicionálást hogyan kommunikálják a piac felé.

Palincsár LászlóNézze meg Palincsár László teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Azt is megnézték, hogyan látja a Team Redet jelenleg a piac, s ebből kiderült, hogy van min dolgozni. Például tartja magát az a vélekedés, hogy az ügynökség a Vodafone tulajdona és emiatt más ügyfele nem is lehet, illetve még mindig akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy a médiatervezési és -vásárlási feladatokat továbbra is az OMD látja el. Ráadásul a legutóbbi Vodafone-os kreatívtender nyomán a szakmának olyan benyomása lehetett, hogy a megbízás egy részét elvesztették.

Lássuk, a fentiekkel szemben mit állít magáról a Team Red:

  • A Team Red 100 százalékos WPP-tulajdonban van, azaz a Vodafone nem tulajdonosa a cégnek. Az ügynökség a teljes WPP-eszköztárhoz hozzáfér, viszont nem szeretnének mamuttá válni, azaz az elmondottak alapján az a terv, hogy egy átlagsugarú boutique ügynökségnél nagyobb, de még mindig rugalmas, a nemzetközi hátteret is használó szervezetben gondolkodnak.
  • A jelmondat, amivel azonosulnak: “Fusion of WPP talents”, azaz cél különböző nézőpontokat összehozni, beépíteni. A menedzsment ezt úgy tükrözi, hogy pl. Palincsár László külföldről jött haza, ráadásul korábban klasszikus médiaügynökségi vonalon tevékenykedett, Kiss Virág ügyfélkapcsolati igazgató ügyféloldalról (UPC) ült át, míg Gregg Harper kreatívigazgató számos országban dolgozott már.
  • A Team Red itthon szervezetileg valójában két cég, a Team Red mellett létrejött a Team Red Media, ez utóbbi látja el a Vodafone médiatervezési és – vásárlási megbízását.
  • 2011 októberében jött létre a cég, tavaly júliusban érkezett az új menedzsment, ezzel indult el az átalakulás, és 2014 őszén az újabb fordulópont az volt, hogy elnyerték a Vodafone médiamegbízását is.

Integráció, csapatmunka

Jelenleg a Team Red integrált ügynökségként tekint magára, amely – mint Gregg Harper kiemelte – nagyon hisz a csapatmunkában. Ez önmagában nem újszerű ígéret, viszont a gyakorlatban nem is olyan könnyű a részlegek valóban okos összehangolása. Az a jövő zenéje, hogy a Team Rednek ez hogyan fog menni. Palincsár László szerint mindenesetre bíztatóak a jelek, mivel maguk az ügyfelek jelzik egyre erősebben, hogy integráltabb gondolkodást és megvalósítást várnak a sok specializált partner helyett.

Kiss Virág részletesebben is kitért az egyik fő tévhitre, miszerint a Team Red a Vodafone-é. A valóság ezzel szemben az, hogy a Team Red a Vodafone vezető kreatívügynöksége, amely eleinte valóban kizárólag a telco cégnek dolgozott, de ezen változtatni kívánnak.

Kiss VirágNézze meg Kiss Virág teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Az ügyfélkapcsolati igazgató szerint a nemrégiben kihirdetett tendereredmények sem jelentenek térvesztést, annyi történt, hogy a korábbi hét helyett már csak három ügynökség dolgozik a Vodafone-nal, és a felosztás a korábbi ATL/BTL helyett projektalapú. Azaz a Team Red és a frissen alakult Bold visznek egyes kampányokat és mindkét céget produkciós munkákkal támogatja a D’Arcy Avenue. A Team Rednél maradnak a legjelentősebb kampányok, a kiemelt projektek, bizonyos feladatokon közösen dolgoznak a Bolddal és utóbbi – miközben teljesen önállóan működik – követi a Team Red által a márkastratégia területén kijelölt irányokat, derült ki Kiss Virág szavaiból.

Így fejlődnének

A Vodafone mellé októbertől egy új nagy ügyfél is csatlakozik: a Team Red nyerte az Erste kreatívmegbízását, így lead ügynökségként dolgozik a jövőben a pénzügyi szolgáltatóval. A tenderen hatan indultak el, a Team Red mellett a DDB jutott shortlistre.

És ha már tender: a fent ecsetelt mítoszok miatt nem is kaptak annyi tendermeghívást, amennyit szerettek volna, hiszen ki akar a Vodafone saját ügynökségével dolgozni? Az igaz, hogy a Vodafone jelenleg a legnagyobb ügyfél, de Palincsár László szerint jövő ilyenkorra az lenne az optimális, ha a bevételekből a márkatulajdonos már csak 25 százalékot adna. Ezt elérendő már az ősszel további ügyfeleket nyernének.

Bővül emellett a csapat is, amely jelenleg 10 kreatív-, 7 médiás, 4 client service és 3 digitális szakemberből áll. A médiát és a digitális területet is tovább építik a tervek szerint, a cél egy külön digitális divízió létrehozása, amely a média mellett kreatívmunkákkal is foglalkozik, azaz integrált digitális szolgáltatásokat nyújt.

Palincsár László kérdésünkre hozzátette: nincs növekedési kényszer, így nem kell erőszakot tenniük a cégméreten, és az elnyert új megbízások számára, értékére vonatkozó kemény KPI-okat sem kaptak. Ahogy elmondta, a Vodafone-nal ápolt különleges kapcsolat kényelmet ad a célok megvalósításához. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a jelen piaci helyzet mindent lehetővé tesz, csak a kényelmet nem, így valójában az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy e kényelem ellenére milyen motiváltsággal tud fejlődni a Team Red.

 

Egy kis kreatív kitérő

A sajtótájékoztató végén Gregg Harperrel keveredtünk hosszabb beszélgetésbe, akitől ilyesmiket tudtunk meg:

  • Dolgozott már rengeteg helyen, ezen belül Budapest az egyik kedvence. New York brutális pörgés, Amszterdam meglepően (talán túlzottan is) nyugis, Frankfurt jó hely, Budapest pedig az állandó vibrálásával, változásával leginkább Londonra hasonlít.
  • A csapatmunkában nagyon hisz, és szerinte e szempontból nem jelent gondot a magyarok individualizmusa, elvégre a jó csapatteljesítményhez nagy egyéni teljesítményekre is szükség van.
  • Nem frusztráló számára egy követő piacon dolgozni. Egyrészt itt van a fő ügyfél marketingcsapata, így lehet “glocal” megoldásokon dolgozni. Persze, jó dolog New Yorkból és Londonból megmondani a globális tutit, de ott meg az tud frusztráló lenni, ha nem sikerül az egyes piacokra elvinni, amit kitaláltak a központban.
  • A leginkább túlértékelt hype szerinte a közösségi média, ami fontos, de nem csodaszer, főleg, ha rosszul használják. Márpedig erre rengeteg példát látunk.
  • A leginkább alulértékelt eszköz pedig az outdoor, szerinte sokkal több van benne, mint ahogyan kezeljük. Ezek után hosszan elméláztunk a gyönyörű londoni digitális billboardok felett:)
  • És hogy a kreatívmunkát tényleg új trendek uralják, és oda is beszivárog a matek, a kutatás, a kőkemény számolgatás? Ez inkább bullshit, mint valós trend. Elemzésekre, analitikára szükség van, de azért ne felejtsük el, hogy az emberekről még mindig úgy lehet a legtöbbet megtudni, ha leülünk velük beszélgetni, ha figyelünk rájuk, ha közéjük megyünk, és nem ülünk az elefántcsonttoronyban.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom