Kövess minket!

Marketing

Kevesebben olvasnak napilapot, de többen neteznek

Míg tavaly a 18-59 évesek majdnem fele olvasott hetente többször napilapot, addig idén már csak kicsit több mint egyharmaduk – derül ki a Kutatópont felméréséből.

A Kutatópont legújabb felmérésében – amelyben a tévé, a rádió, a nyomtatott sajtó és az internet fogyasztási szokásait térképezte fel –, személyesen kérdeztek meg kétezer magyarországi felnőtt lakost.

A kutatás rákérdezett a médiafogyasztással eltöltött időre. Az adatok szerint hétvégén összesen öt órát töltünk tévézéssel, hármat internetezéssel, kettőt rádiózással, és egy órát újságolvasással. Egy átlagos hétköznap során majdnem feleződnek a számok: tévézéssel majdnem három órát, internetezéssel másfelet, rádiózással több mint egyet, újságolvasással pedig csupán húsz percet töltünk.

A vizsgálat adatai alapján kijelenthető, hogy a rádiózók száma és a rádiózással eltöltött idő nem csökkent az utóbbi egy évben, legalábbis ami a 18-59 éveseket illeti. Tízből csaknem hét ember szokott rádiózni ebben a korosztályban, ez a szokás a 30-59 évesek körében valamivel gyakoribb, mint a fiatalabb korcsoport tagjai között. A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolai végzettség emelkedésével nő a rádiózók száma: az általános iskolát végzetteknek csak 60 százaléka, a szakmunkás végzettséget szerzők 67 százaléka szokott rádiózni, addig az érettségizettek 72 százalékáról, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 75 százalékáról mondható el ugyanez. Érdekesség, hogy a Budapesten (79%) és a megyeszékhelyeken (77%) élők körében magasabb a rádiózók aránya, mint a kisebb városokban (60%), illetve a falvakban (61%). A hetente többször rádiózók száma a tavalyi eredményhez képest lényegében nem változott: a 18-59 év közöttiek 55 százaléka (hozzávetőleg 3,2 millió fő) egynél gyakrabban hangol kedvenc csatornájára.

Az adatokból az is kitűnik, hogy a nyomtatott napilapok olvasóinak száma csökkent az elmúlt egy évben. A napilapokat hetente többször olvasók száma 10 százalékkal csökkent 2013-hoz képest; így 2014 első negyedévében már csak a 18-59 évesek 36 százaléka olvasott hetente több alkalommal valamilyen napilapot. Az 50-59 évesek (45%), a felsőfokú végzettségűek (48%), és a megyeszékhelyen élők (51%) között az átlagnál nagyobb arányban találhatóak olyanok, akik heti több alkalommal is szoktak napisajtót olvasni.

Az elmúlt években az internet-penetráció folyamatos növekedése tapasztalható, amivel párhuzamosan az internetezők tábora is növekszik. 2013 első negyedévét az idei év ugyanazon időszakával összehasonlítva látható, hogy mintegy 5 százalékkal nőtt a hetente többször internetezők tábora, így 2014-ben hozzávetőleg 4,1 millió 18-59 éves ember böngészik az interneten hetente több alkalommal is. A világhálót használók körében túlsúlyban vannak a 18-29 évesek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, és a megyeszékhelyen élők.

A heti több alkalommal tévézők között kiegyenlített a nők és a férfiak aránya – mindkét nem 91-91 százaléka kapcsolja be egynél többször hetente a készüléket, a 18-59 évesek között. Érdekesség, hogy a 30 és 59 év közötti korosztályokban gyakorlatilag ugyanannyian néznek tévét: a 30-39 és a 40-49 évesek 93 százaléka, míg az 50-59 év közöttiek 92 százaléka ül rendszeresen a képernyő elé. A tévéfogyasztásban a szakmunkásképzőt végzettek járnak élen, őket az általános iskolát végzettek követik, majd az érettségizettek és a felsőfokú képzettséggel rendelkezők fej-fej mellett zárják a sort.

A Kutatópont munkatársai arra is kíváncsiak voltak, hogy mekkora arányt képviselnek azok a 18-59 évesek, akik különösen aktív médiafogyasztónak tekinthetők, vagyis heti több alkalommal használják az internetet, néznek tévét, hangolnak kedvenc rádióállomásukra és veszik kézbe napilapjukat. Az eredmények szerint az intenzív használók köre az utóbbi egy évben szűkült: míg 2013-ban a 18-59 évesek 20 százaléka, addig idén csak 17 százaléka használta heti rendszerességgel a vizsgált médiatípusokat.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom