Kövess minket!

Marketing

Kétszámjegyű növekedés az európai online piacon

Az IAB Europe barcelonai Interact konferenciáján jelentették be az európai nettó online reklámköltési adatokat. A kutatás főbb eredményeit az IAB Europe kutatási partnerétől, az IHS Screen Digesttől érkező Daniel Knapp ismertette.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére az európai online hirdetési piac 14,4%-kal, 20,9 milliárd euróra nőtt, miközben a hagyományos – offline – hirdetési piac mindössze 0,8%-kal bővült (sőt, Nyugat-Európában csökkent). Az internet így már 21,8%-át teszi ki a teljes médiaköltésnek. A bevétel 75%-a a top 7 piacon keletkezik – derült ki az IAB által szervezett Interacton elhangzott előadásból.

A leggyorsabban növekvő szegmens a kereső volt, 17,9%-kal 9,7 milliárd euróra bővülve. A display 15,3%-kal 7 milliárd euróra, az apróhirdetés (classifieds) 5,7%-kal 4 milliárd euróra nőtt. A displayen belül a videó és mobil hirdetés (+45%) jelentős bővülést ért el. A videó – 14 piacra vonatkozóan – jelenleg a display 8,2%-át, a mobil pedig – 9 piacra vonatkozóan – 1-3%-át adja. A mobil hirdetés aránya az Egyesült Királyságban (5,3%) és Olaszországban (3,6%) a legmagasabb.

A legnagyobb növekedést a közép-kelet-európai régió érte el, Oroszország (+55,5%), Szerbia (+46%), Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Törökország. A közép-kelet európai piacok így 11,8%-os részesedést értek el, Oroszország pedig a 6. legnagyobb online piaccá vált Európában. A keresőhirdetés bővülését is főleg ez a régió hajtotta, elsősorban Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Oroszország és Szlovénia.

Az IAB Europe AdEx riportja 2006 óta jelenik meg éves gyakorisággal, összesítve a nemzeti IAB-k által készített online reklámköltési adatokat. Az előzetes tanulmány minden évben nyár elején jelenik meg, míg a teljes riport általában szeptemberben. A 2011-es évről szóló AdEx tanulmány 26 európai ország adatát tartalmazza: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság. Magyarország 2008 óta szerepel a riportban.

Az AdEx Benchmark tanulmány négy kulcsfontosságú trendet emelt ki: márkaépítés és történet mesélés, videó, mobil és a keresőhirdetés jövőbeli növekedése és innovációs potenciálja..

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom