Kövess minket!

Marketing

Jót, s jó pénzért!

Könyve, a Who Cares Wins idei megjelenése kapcsán készítettünk interjút David Jonesszal, a Havas ügynökségi holding globális vezérigazgatójával. Alapvetése szerint a közösségi média és a felelős vállalati gondolkodás szoros kapcsolatban állnak, s egy újfajta üzleti működés alapjai lehetnek. Bár e két terület gyakran szerepel a kommunikációs ipar túlbeszélt témái között, Jones úgy véli, mégis többek, mint divatos gumicsontok. Állítása szerint, amelyik márkatulajdonos vagy politikus nem veszi tudomásul az idők szavát, az el fog bukni – ahogyan ezt mind több példa mutatja is.

David Jones, a Havas globális vezére

(Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg.)

 

Könyve, a Who Cares Wins többé-kevésbé azon a gondolaton alapul, hogy a közösségi média több, mint puszta kommunikációs platform, inkább olyan felhatalmazási eszköz a felhasználók/fogyasztók felé, melynek révén jobban ellenőrizhetik a márkákat vagy épp a politikusokat. Mit gondol azokról a márkatulajdonosokról, akik még mindig lájkokat és megosztásokat hajszolnak? Mit mond az ügyfeleknek, mikor azzal jönnek, hogy “csináljunk valami vicceset a Facebookon”?

A közösségi média egyaránt lehet kommunikációs eszköz és üzleti platform, de tény, hogy a társadalomra gyakorolt hatása drámaibb. Minden egyes ember számára lehetővé tette, hogy tömegmozgalmat indítson márkák vagy cégek ellen, ha úgy gondolja, hogy azok rosszul teszik a dolgukat. Megtanulhattuk ezt az arab tavasz, a BP vagy Galliano példájából is.

A közösségi médiát használva az egyén szankcionálhat, megbüntethet vagy épp tönkre is tehet egy egész vállalatot vagy kormányt. Ugyanezek a felhasználók ugyanakkor nagyon hatékony márkanagykövetek lehetnek, ha hisznek abban, ami mellett a brand kiáll. A Patagonia, a Chipotle vagy a Dominos remek példák erre. Ha egy cég el akarja kötelezni a fogyasztókat, akkor transzparensnek, hitelesnek és gyorsnak kell lennie.

A régi világban az emberek gyakran elhanyagolták a problémás ügyeket, mert azt gondolták, hogy ha válaszolnak a felmerült kérdésekre, akkor csak rontanak a helyzeten. Az új világban viszont el kell fogadnunk, hogy gyakran egyetlen percünk van egy globális probléma kitöréséig, amiről mindenki tudni fog. Az emberek nem várják el a tökéletességet, elvárják viszont a becsületességet és az azonnali válaszadást. A Twitteren vagy a Facebookon pillanatok alatt lerombolhatják a márkánk hírnevét – ezért olyan fontos a sebesség.

 

A könyvében tényként kezeli, hogy az adatvédelem halott. Ez azt jelenti, hogy a civilszervezetek tiltakozása a Facebook vagy a Google adatvédelmi politikájának hiányosságaival szemben felesleges vagy akár teljesen irreleváns?

Azt látom, hogy az emberek többnyire hajlandóak áldozatot hozni az adataik kezelése terén azért, hogy élvezhessék a közösségi média használatából fakadó előnyöket. Tehát ha azt látják, hogy tényleges előnyük származik az információik megosztásából, meg is teszik azt. Ahhoz viszont, hogy ne szaladjunk bele egy pofonba, transzparens és becsületes módon kell kommunikálnunk. Az emberek ugyanis az adatkezelési kérdéseknél sokkal jobban ugranak amiatt, ha becsapva érzik magukat. Fontos, hogy értelmes célokra kérjünk információt a felhasználóktól, és érezzék, hogy a személyes adatokat elkérő vállalatok megvédik őket.

 

Azt állítja, hogy a közösségi média – tágabb értelemben a digitális technológia – kontrollt ad a felhasználó kezébe, de az is igaz, hogy ezt a technológiát a kormányok az állampolgárok, míg a cégek az alkalmazottak megfigyelésére is használhatják akár. Mit gondol: a technológia javít a demokrácia állapotán, vagy reális ennek az ellenkezőjétől tartanunk?

Az Euro RSCG egyik nemrégiben közölt tanulmánya szerint a megkérdezettek 42 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi média által felvértezett emberek a változás legfontosabb katalizátorai. Igaz ez az arab tavaszra, a fiatalok európai zavargásaira, az Occupy Wall Street mozgalomra, amely aztán világszerte terjedt. Minden esetben az történt, hogy a tiltakozók vezetőikkel szembeni dühe és a változások elmaradása miatti frusztrációja találkozott a digitális és közösségi technológia használatából eredő lehetőségekkel. A közösségi média lehetővé tette, hogy kapcsolatot teremtsenek, szervezkedjenek, és az elnyomó rezsimek alatt korábban elképzelhetetlen módon juthassanak azonnali információhoz. Az egyiptomi forradalomhoz vezető első tiltakozások egy Facebook-oldalon keresztül szerveződtek. Egyébként az oldalon keresztül szervezkedő egyiptomi Google-vezető, Váel Gonim 2011-ben a One Young World program egyik tanácsadója volt, és utalok is rá a könyvemben.

Ettől függetlenül mindig vannak olyan kormányok, cégek, amelyek a technológiát az ellenőrzés kiterjesztésére veszik igénybe. Ezt tapasztalták meg a kínai mikroblog-szolgáltatás, a Sina Weibo felhasználói, akik május végétől új szabályokkal szembesülnek. Ennek az az oka, hogy a kínai hatóságok növekvő nyomást gyakorolnak a közösségi hálózat üzemeltetőire azért, hogy a felhasználói aktivitást ellenőrizzék. Összességében mégis úgy gondolom, hogy a közösségi média messze többet tett az egyének felhatalmazása érdekében, mint amennyit a kormányoknak segített.

 

A közösségi média hatékony kommunikációs terep lehet, de hibát véteni is nagyon könnyű e platformon. Milyen például az ön által globális szinten irányított Havas közösségimédia-szabályzata? Fogalmazhatnak meg véleményt az alkalmazottak nyilvánosan a menedzsmentről, politikusokról, ügyfelekről vagy épp önről?

Egy sor szervezet esetében irreális az az elvárás, hogy az alkalmazottak egyáltalán ne legyenek jelen a közösségi médiában, az ugyanakkor nagyon fontos, hogy világos, írásos szabályrendszert fektessünk le, amely a józan észen és a tapasztalatokon alapul. Általános elvárásként úgy fogalmazhatnám meg, hogy „ne tégy semmi olyat a közösségi médiában, amit nem tudsz megmagyarázni a főnöködnek hétfő reggel”. Más szóval, az alkalmazottaknak ugyanúgy felelősséget kell vállalniuk a közösségi médiás viselkedésükért, mint ahogyan a való életben is. (További részleteket e témáról lásd keretes írásunkban – a szerk.)

 

Beszéljünk egy keveset az ügynökségi modellekről. Miközben minden piac egy kicsit más, bizonyára vannak olyan globális kihívások a reklámpiacon, amelyek a világ minden pontján kikerülhetetlenek. Hogyan próbál ezekre és a folyamatosan változó körülményekre választ adni az ön által irányított ügynökségi holding?

Manapság a nagy ügynökségek értik, hogy miről szól a márkázás és a reklám, de egészében nem nagyon vannak tisztában a digitális világ lényegével. A digitális ügynökségek viszont értik a digitális világot és technológiát, a márkák mibenlétét azonban nem igazán. Az Euro RSCG-nél 2005-ben alkottuk meg a „digital at the core” modellt, amely a digitális elemet beemeli minden ügynökségi folyamatba, közös irányítást, közös profitcentrumokat képezve. Ez a szemlélet megszállottan arra fókuszál, hogy mind márkázási, mind digitális vonalon helytálljunk.

A stratégiánk kifizetődő: az elmúlt néhány évben, amióta a digitális folyamatokat integráltuk, mi lettünk az IBM globális digitális ügynöksége, a Volvo továbbra is velünk dolgozik, elnyertük a közösségi forradalom egy olyan élharcosának a megbízását, mint a Groupon, és mi vagyunk az egyetlen olyan ügynökség az Unilever globális digitális kommunikációjában, amelynek nem kizárólagosan digitális a profilja.

A Facebook felkért, hogy legyek annak az ügyféltestületnek a tagja, amely tanácsokat ad a közösségi oldalnak arra vonatkozóan, hogy hogyan tudná a márkákat jobban kiszolgálni. Igazság szerint én vagyok az egyetlen ügynökségiholding-vezető ebben a tizenkét fős tanácsban, ahol a Diageo, a Coke vagy az Unilever globális marketingjének irányítóival ülhetek együtt.


A könyvében meglehetősen magas mércét állít az üzleti etika területén, miközben a válság sajnos nem épp a hosszú távú szemlélet és a win-win helyzetek keresése irányába hatott. A nagy márkatulajdonosokra pedig tőzsdei nyomás nehezedik, ami megint a rövid távú bevételmaximalizálás felé hat. Lehet ennek olyan olvasata, hogy a kis- és középvállalatok, a családi cégek jobb esélyekkel tudnak felelős stratégiák mentén fenntartható módon működni? Ki állhat a közösségi és felelős forradalom élére?

Yvon Chouinard, a Patagonia alapító-vezérigazgatója, Steve Ells, a Chipotle vezetője, az unileveres Paul Polman, Jeff Immelt a GE-től, Tex Gunning a Duluxtól vagy Indra Nooyi a PepsiCo élén – csak néhány olyan üzleti vezető, akik arra szolgáltatnak példát, hogy nagy cégek is játszhatnak vezető szerepet az üzleti élet felelős irányba tolásában. Mindannyian az üzleti stratégia lényegi elemévé tették a társadalmi felelősséget, ahelyett, hogy elkülönítve kezelnék a cégen belül, vagy sima marketingtaktikaként tekintenének rá. Ezeket az embereket abbéli hitük köti össze, hogy lehet egyszerre jót cselekedni, jobban érezni magunkat és jobb teljesítményt elérni üzleti értelemben. Azt hiszem, eljön az a világ, ahol “a nagy jó” elve fog érvényesülni. És ezt nem csupán azokra a nagyméretű szervezetekre értem, amelyek a megfelelő pályán mozognak, hanem azokra a nagy mozgalmakra is, amelyek ebbe az irányba terelik őket. Az emberek „nagy” csoportjai hozzájárulhatnak a “nagy” üzletek létrejöttéhez.

Ha van valamiféle reménysugár a globális válságban, az éppen az, ha mindenki ráébred, hogy a profit felelőtlen hajszolása juttatott minket bajba, és csak a felelős, fenntartható növekedés és profit húz minket ki belőle. Úgy találom, sok ember nagyon nyitott és befogadó a könyvem üzenetére, beleértve a vállalatvezetőket, az üzleti élet irányítóit is. Ha a társadalmi felelősséget az üzletmeneted magjába emeled, és minden oldalról megvizsgálod azt, amit csinálsz, kiderül, hogy egy sor fenntarthatónak tekinthető dolog pénzügyi megtakarításokhoz is vezet. Van erre példám is: az Unilever úgy növelte a profitját, hogy közben az egész ellátási láncon átívelően csökkentette a környezeti hatásokat. A Walmart 320 millió dollárt takarított meg pusztán a csomagolás takarékos használata révén. Ez tényleg versenyelőny.

Ha az elmúlt század jótékonysági és civilszervezeteit nézzük, azt látjuk, hogy a szándékaik csodálatosak voltak, a megvalósítás viszont annál rosszabb. Eközben viszont az üzleti vállalkozásoknál inkább azt tapaszthattuk, hogy a briliáns megvalósításhoz gyakran szegényes célok kapcsolódtak. Az üzlet világa egy nagyon hatékony organizmus, ezalatt azt értem, hogy ha a legnagyobb vállalatok elkezdenek valóban felelős módon működni, akkor annak sokkal nagyobb hatása lesz a világra, mint amit a politikusok és a jótékonysági szervezetek együttesen elérhetnének.

Gyakran annak a meghatározása a legnehezebb, hogy mely területeken cselekedjünk. Én abban hiszek, hogy meg kell találni annak a közös metszetét, amivel az emberek törődnek, és ami jó és hiteles a cég szempontjából. A Havasnál mi a jövőre, a kommunikációra és a digitális világra fókuszálunk, miközben nagy érdeklődést tanúsítunk a fiatalok iránt. Jók vagyunk a márkaépítésben, a rendezvényszervezésben és a nagy médiaelérésben. A One Young World programmal az volt a célunk, hogy mindezeket a dolgokat összehozzuk, és ezáltal olyan platformot teremtsünk a világ kiemelkedő fiataljai számára, amelyen keresztül még többet tehetnek, mint eddig.

 

Előfordult már valaha, hogy nemet mondott egy ügyfélnek, vagy szakított vele, mert a cég vagy annak vezetője nem felelt meg az ön elvárásainak az üzleti etika vagy a társadalmi felelősségvállalás terén?

Igen, például nem dolgoznék cigarettamárkán, és vissza is utasítottam már megkeresést ebből a szektorból a múltban. De nem is az a lényeg, hogy elítéljünk egyes iparágakat, hanem az, hogy lehetőséget teremtsünk az olyan együttműködésekre, amelyek révén az üzlet társadalmilag felelősebbé válik. Tudjuk, hogy a fiatalok különösen nyitottak azokra a termékekre, amelyeket olyan cégek gyártanak, amelyekkel egyeznek az értékeik, a hiedelmeik. Az ilyen vállalatoknál szívesebben is dolgoznak.

Az iparágunk kiválóan alkalmazza a kreativitást arra, hogy megváltoztassa az emberek viselkedését, így tehát óriási lehetőségünk van arra, hogy e képességet „a nagy kép” befolyásolására használjuk, azaz az emberek viselkedését a jelentős ügyekhez kapcsolódóan igyekezzünk megváltoztatni. Ilyesmit csináltunk a “Tck, Tck, Tck” kampánnyal, melyet Kofi Annan klímakampánya részeként készítettünk el.

 

Mi a legfontosabb tanulság, amelyet az iparágat sújtó válság nyomán levont?

Nem mondanám, hogy kifejezetten a reklámipart sújtó válságból tanultam volna valamit, inkább egészében a válságból. A globális pénzügyi és gazdasági gondok oka a felelőtlen irányítás. A kormányok és a vállalatok felelőtlensége, a profit felelőtlen hajhászása kevert minket bajba, és ha szeretnénk ebből felelős módon kilábalni, akkor a fenntartható dolgokra kell fókuszálnunk: a hosszú távon fenntartható növekedésre és a fenntartható nyereségre.

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom