Kövess minket!

Marketing

Jobbak a Telekom számai a vártnál

A rendkívül kedvezőtlen piaci és szabályozói környezet ellenére az elemzői várakozásoknál jobb eredményekkel jött ki a Magyar Telekom, de az egy részvényre eső osztalék mértéke várhatóan ismét csökkenni fog, mivel romlott az eladósottsági mutató.

A cég bevételei 7,9%-kal, 145,5 milliárd forintról 156,9 milliárd forintra nőttek 2013 második negyedévben a tavalyi esztendő azonos időszakához képest. A bevételek javulása az energiaszolgáltatásból származó bevételek és a mobil készülékértékesítési bevételek nagymértékű növekedésének, valamint a RI/IT bevételek bővülésének és a Telekom Magyarország javuló működési teljesítményének köszönhető.

Az EBITDA kismértékben, 0,3%-kal 49,6 milliárd forintról 49,8 milliárd forintra nőtt, az EBITDA ráta 31,7%-ot ért el az előző év azonos időszakában elért 34,1%-kal szemben. Az EBITDA ráta csökkenésének oka, hogy nőtt az alacsonyabb jövedelmezőségű energia kiskereskedelmi, készülékértékesítési és RI/IT bevételek hozzájárulása, amit részben ellensúlyozott a működési költségek és az EBITDA-t terhelő adók csökkenése.

A személyi jellegű költségek 0,5 milliárd forinttal nőttek a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, mivel a magasabb munkaterhelés miatt kevesebb szabadságot vettek ki a munkavállalók. A Telekom Magyarországnál idén áprilistól életbe lépő 4%-os átlagos béremelés hatását ugyanakkor ellensúlyozta az alacsonyabb alkalmazotti létszám.

A nyereségadó a 2012 második negyedévi 3,1 milliárd forintról 3,9 milliárd forintra nőtt 2013. második negyedévben. A nyereségadó emelkedésének oka a működési eredmény növekedése valamint az, hogy macedón holding leányvállalattal, a Stonebridge-dzsel kapcsolatban további halasztott adókötelezettség került lekönyvelésre, mivel a végelszámolás jelenlegi kedvezőtlen macedóniai adóhatásai miatt a végelszámolási folyamatot várhatóan beszüntetik.

A társaság részvényeseire jutó eredmény (nettó eredmény) 10,7 milliárd forintról 12,2 milliárd forintra nőtt a pénzügyi költségek mérséklődése és az alacsonyabb tárgyi eszköz állományt tükröző alacsonyabb értékcsökkentési leírásnak köszönhetően. A pénzügyi költségek a 2012 második negyedévi 7,3 milliárd forintról 6,5 milliárd forintra csökkentek 2013 második negyedévben, elsősorban az alacsonyabb árfolyamveszteségeknek és alacsonyabb kamatszinteknek köszönhetően, amik ellensúlyozták a magasabb nettó adósság hatását

Az üzleti tevékenységből származó nettó cash flow 22,1 milliárd forinttal csökkent éves szinten, a 2012 első félévi 63,6 milliárd forintról 41,5 milliárd forintra 2013 első félévben. A csökkenés okai a múlt év első félévéhez képest 12,4 milliárd forinttal alacsonyabb EBITDA szint, amit részben a 2013 első negyedévben könyvelt 7,3 milliárd forint közműadó okozott, valamint a működő tőke alakulásában bekövetkezett kedvezőtlen változás. Ugyan az SEC és DOJ vizsgálatokhoz kapcsolódó 20,7 milliárd forintos kifizetés negatívan hatott a működő tőkére 2012 első félévben, ennek hatását ellensúlyozta számos a működő tőkére 2013 első félévben kedvezőtlenül ható tétel. Ezek a készülékértékesítéseknél alkalmazott részletfizetési opciók, alacsonyabb összegű ki nem fizetett különadó, távközlési adó és közműadó, valamint a magasabb szállítói kifizetések. A csökkenést részben ellensúlyozták az alacsonyabb kamatkifizetések, amik egyrészt a 2012 első negyedévben történt 1,4 milliárd forint SEC és DOJ bírsággal kapcsolatos egyszeri kifizetésnek, másrészt a hiteleinkhez kapcsolódó alacsonyabb kamatfizetéseknek volt köszönhető.

A 2012 első negyedévi 10,9 milliárd forint összegű 900 MHz-es spektrum licencdíj nélkül a beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 11,3 milliárd forinttal 29,3 milliárd forintról 40,6 milliárd forintra nőtt 2013 első félévben. A növekedést elsősorban az integrált ügyfélszolgálati és számlázási rendszer fejlesztésével kapcsolatos magasabb beruházások valamint az IPTV vevő egység bérleti szerződésének változása miatti – korábbi operatív lízinget pénzügyi lízing konstrukció váltotta fel – 7,2 milliárd CAPEX növekedés eredményezték. Ez utóbbi azonban nem járt cash flow kiáramlással, ezért a beruházásokkal kapcsolatos cash korrekciók sor ugyanezt az összeget ellentétes iránnyal szintén tartalmazza. 2013 első félévben a CAPEX teljes összegéből a Telekom Magyarország szegmensre 33,9 milliárd forint, a T-Systems Magyarország szegmensre 1,0 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 4,4 milliárd forintot, Montenegróban pedig 1,3 milliárd forintot fordított beruházásokra.

A szabad cash flow (az üzleti tevékenységből és az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésével / eladásával korrigált befektetési tevékenységből származó cash flow összege) 2013 első félévben 4,1 milliárd forinttal, 8,0 milliárd forintról 3,8 milliárd forintra csökkent, mivel az alacsonyabb működési cash flow-t részben ellensúlyozni tudta a beruházásokra fordított alacsonyabb kifizetés. Az utóbbi a kismértékben növekvő könyvszerinti beruházási ráfordítás és a jelentősen javuló beruházásokkal kapcsolatos cash korrekciók eredményeként alakult így.

A nettó adósságállomány a 2012 első félév végi 324,2 milliárd forintról 2013 első félév végére 342,6 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) a negyedév folyamán 41,8%-ra emelkedett a májusi osztalékfizetés következtében.

„Nagyon büszke vagyok a 2013 második negyedéves teljesítményünkre, mivel továbbra is folytattuk a növekedést. Azon kívül, hogy Magyarországon minden szegmensben tovább erősítettük piaci pozíciónkat, ügyfélmegtartási erőfeszítéseinknek köszönhetően minimalizálni tudtuk a lemorzsolódást a magas jövedelmezőségű vezetékes hang szegmensben és lelassítottuk az ARPU csökkenését a mobil üzletágban. Meggyőződésünk, hogy ezeknek a teljesítménymutatóknak a javulása, melyek a legfontosabbak közé tartoznak, igazolja azt a stratégiánkat, hogy különböző szolgáltatásokat és készülékeket az alap távközlési szolgáltatásokhoz kapcsolunk. Ezen működési javulások pénzügyi eredményeinkben is megmutatkoznak: a csoportszintű bevételek éves szinten 8 százalékos emelkedést mutatnak a változatlanul erős készülékértékesítési, energia és RI/IT bevételeknek köszönhetően. Nyereségességünk a magyarországi lakossági üzletág javuló eredményeit is tükrözi, ahol a közvetlen fedezet és az EBITDA egyaránt nőtt a második negyedévben. Ezen bíztató trendek a változatlan költségtudatosságunkkal párosulva azt eredményezték, hogy 2013 második negyedévben a csoport EBITDA változatlan volt az egy évvel korábbihoz képest. Macedóniában a piaci környezet továbbra is kihívásokkal teli, versenytársaink agresszív árazási gyakorlata kedvezőtlenül hat bevételeinkre és nyereségességünkre. Mindezek mellett azonban néhány sikerről is beszámolhatunk ezen a piacon: a verseny ellenére sikeresen megőriztük 48%-ot meghaladó mobil hang piaci részesedésünket, miközben a macedón leányvállalatunk új 800 és 1800 MHz spektrum frekvencia blokkokat szerzett 10,3 millió euróért. Ez egy nagyon fontos befektetés a jövőbe, mivel lehetővé teszi, hogy 2013 végétől 4G technológián keresztül szupergyors mobiladat szolgáltatásokat nyújtsunk Macedóniában. Az elmúlt negyedévekben az EBITDA ráta csökkenésével szembesültünk az alacsonyabb jövedelmezőségű RI /IT szolgáltatások iránti kereslet növekedése és a készüléket is tartalmazó előfizetői csomagok nagymértékű elterjedése következtében. Mivel ezek a szolgáltatások változatlanul elősegítik a bevételnövekedést és javítják a nyereségességet, terveink szerint a jövőben is folytatjuk ezt a stratégiát. Emiatt arra számítunk, hogy teljes éves bevételünk emelkedni fog, szemben a korábbi stabil célkitűzésünkkel. Megerősítjük a június végén, a távközlési adó változását követően bejelentett 9-12 százalékos csökkenést célzó EBITDA célkitűzésünket, ugyanakkor továbbra is arra számítunk, hogy a CAPEX (a spektrum akvizícióra fordított összegek nélkül) kb. 5 százalékkal fog csökkenni az előző évhez képest” – nyilatkozta a gyorsjelentés számai kapcsán Christopher Mattheisen vezérigazgató.

A Magyar Telekom 2013. második negyedéves eredményeiről részletesen a társaság honlapján és a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvashat.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom